A repülőn adott ételt nem szabad megenni?

Mert néha díjakat is kap. Bourdain 2014. augusztusában Los Angelesben

Nem az amerikai séf az első és valószínűleg nem is az utolsó, aki szerint a légitársaságok által biztosított fedélzeti ennivalók nem finomak, az utasoknak pedig inkább csomagolniuk kellene maguknak valami jobbat.

Anthony Bourdain a legtöbb sztárséfhez hasonlóan nem szokta véka alá rejteni a véleményét. Legutóbb arról mesélt a Bon Appetit magazinnak, mit eszik meg, és mit nem. A kobra szívét például simán, de a repülőgépen felszolgált ételeket nem.

Mert néha díjakat is kap. Bourdain 2014 augusztusában Los Angelesben Forrás: AFP/Frazer Harrison

Aki nézi Bourdain műsorait, tisztában van vele, hogy a férfi nem válogatós. A kamerák előtt legalábbis szinte mindent hajlandó megenni, a fent említett kígyóalkatrészen kívül

evett már fókaszemet is, de azért neki is vannak határai.

Egy friss interjúból kiderül, hogy a séf nagy rajongója az egzotikus ízeknek, egyik kedvenc étele a csípős tészta, de odavan a borneói laksáért is. A vietnami levesek is gyakran eszébe jutnak, ahogy a szingapúri csirkés rizs vagy a szecsuáni mapo dofu, sőt Budapesten is jóllakott a Pléhcsárdában. De ha elég ideig van távol New Yorktól, azért a pastramis szendvicset is tudja hiányolni.

Csomagoljunk magunknak

Számtalan utazása közben azonban arra mindig ügyel, hogy a repülőgépen felszolgált ételt ne egye meg. Tekintettel a hosszú utakra, ezt nyilván úgy tudja legjobban elkerülni, ha csomagol magának, és Bourdain nem különösebben szégyellős, ha ételről van szó: szerinte csak nyugodtan hergeljük fel utastársainkat egy jó kis illatos grillpecsenyével, ha épp ahhoz van kedvünk.

Állítólag még a csontokat is lerágcsálta.

Mi nem mennénk ilyen messzire, de van néhány tippünk, mit érdemes enni a repülőn.

Bourdain úgy gondolja, senki nem fogja magát a repülős ételtől jobban érezni, és szerinte eleve csak azért eszik meg az emberek, mert unatkoznak. Egy kivételt tesz, a sajtot szabad elfogyasztani, ha lehet külön rendelni, lehetőleg jófajta vörösborral együtt.

A kávéval is van baj?

Az interjúban akadt még néhány keresetlen szava a kávéról (nem várja meg, amíg valami hosszú hajú hipszter összerakja, a kávé gyorsan kell), az ivásról (nem szabad a szállodában inni, ki kell menni a városba) és a szobaszervizről (tilos) is. Bourdain ezenkívül hangsúlyozta még a piacok jelentőségét, és ebben ismét csak egyetérteni tudunk vele. Kevés érdekesebb és hitelesebb dolog van egy idegen városban, mint a piac.

Az utcai étkezéssel kapcsolatban az amerikai séf is a régi szabályt követi: oda menj, ahol hosszú a sor, és helyiek várnak. Az is kiderült, hogy Bourdain többször érzett már vágyat a csempészésre, spanyol sonkát, francia sajtot is szívesen vitt volna haza.

Azért kíváncsiak lennénk, vajon az egyébként oly szókimondó Bourdain hogy nyilatkozna, ha valamelyik luxus-légitársaság felkérné, hogy tervezzen nekik ehető menüt.