Az ön gyereke is ehetetlen ételt kapott az iskolában?

iskolai menza, gyeremek étkeztetés, egészség, menü, étel, zöldség,

A cél a minőségvezérelt közétkeztetés – ennek jegyében 1701 főzőkonyhát vizsgáltak meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai auditorai. A meglepetésszerű helyszíni szemléken a konyhák több mint 7%-a ért el jeles eredményt, ugyanakkor 6%-uk elégtelenre vizsgázott. A gyengébb eredményekért büntetés nem jár, ezeken a helyeken a Nébih a hibák javításához és a fejlesztéshez nyújt szakmai segítséget.

A közétkeztetés összetett, többszereplős szolgáltatás. Magyarországon napjainkban 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik.

Üres tányér az iskolai menzán Fotó: Marton Szilvia - Origo

A felszolgált ételekkel kapcsolatban

az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, amik gyakran jogosak.

A minőségromlás – a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett – sokszor ismerethiányra, vagy figyelmetlenségre vezethető vissza. Ezen problémák csökkentése és az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának javítása érdekében indította el – egyelőre teszt jelleggel – minőségvezérelt közétkeztetés programját a hivatal.

Barnaság mindenütt

Rossz ízű főzeléket kóstoltunk a Nébihhel.

Aki kíváncsi a tapasztalatainkra, az újpesti helyszínen áprilisban szerzett és kommentcunamit kiváltó élményeinkre, az okvetlen olvassa el cikkünket a szomorúak színekről és elszomorító ízekről.

2015 októberétől 2016 júniusáig, azaz szűk egy tanév alatt, országszerte 1701 közétkeztetési főzőkonyha minősítését végezték el. A meglepetésszerű szemlék üzemelés közben, körültekintő, alapos élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontok vizsgálatával zajlottak. A nyilvános, Nébih honlapról letölthető 147 kérdésből álló értékelőlap, biztosítja az egységes megítélést és az átláthatóságot. A megvizsgált konyhák kapacitása egyaránt volt 100 fő alatti, illetve és 5000 főt meghaladó.

A kicsik is megérdemlik a finomat Fotó: Marton Szilvia - Origo

Az első „tanévben” a főzőkonyhák mintegy 6 százaléka, 103 létesítmény elégtelenre vizsgázott, míg jeles minősítést 124-en (7,3%) kaptak. A leggyakoribb hibák között szerepelt, hogy

a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszerbiztonsági szabályokat,

az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint, hogy az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával is sok helyen volt probléma. A jó higiéniai útmutatót (GHP) a konyhák csaknem 60%-ában nem ismerik.

Van okunk bizakodni

A közétkeztetésben remek szakácsok is dolgoznak, igaz, nem mindenki találkozott még velük. Hogy ne csak népmesei hősnek higgyük őket, szakácsversenyt is rendeznek nekik, ahol mi is megismerhettünk néhány remek szakembert.

Olvassák el riportunk az az OKÉS-ról!

A program legfontosabb célja, hogy segítse a főzőkonyhákat munkájuk javításában. A feltárt hibák miatt nem szankcionál a hivatal. A konyhák üzemeltetői megkapják a feltárt problémák, szakmai javaslatokkal kiegészített, listáját. A fejlődést pedig egy későbbi időpontban ellenőrzik az auditorok. A jó példák bemutatása szintén ösztönző lehet, ezért a jeles és jó minősítést elérő főzőkonyhák adatai – amennyiben hozzájárulnak – felkerülnek a Nébih honlapjára is.