Hogyan vegyünk francia pezsgőt?

francia pezsgő philipponnat champagne
Vágólapra másolva!
Francia szakértőt kérdeztünk a jó pezsgőről, arról, hogyan válasszunk, és vajon mennyire van veszélyben kedvenc buborékos italunk a klímaváltozás miatt. 
Vágólapra másolva!

Bár a pezsgőnek itthon még mindig leginkább csak az év vége felé van szezonja, az eladási adatok azt mutatják, hogy szép lassan egyre többet iszunk belőle az esztendő más időszakaiban is. Még kellemesebb hír, hogy hajlandóak vagyunk többet is fizetni a minőségért, így a megnövekedett keresletnek köszönhetően a kínálat is szépen bővül.

A nemzetközi megmérettetéseken szép díjakat elhozó magyar márkák mellett erősödik az igény idehaza a kisebb külföldi házak tételei iránt, úgy tűnik, egyre inkább képesek vagyunk értékelni az eredeti francia pezsgőt is. A helyzet olyannyira ígéretes, hogy az egyik legtekintélyesebb francia borlap, a La Revue de Vin által készített toplistán 13. helyen álló Philipponnat is megfelelőnek ítélte az időt a magyarországi bevezetéshez.

Jönnek a franciák Forrás: Origo.hu

Persze az igazi champagne országában nagyra értékelt, közel 500 éves pezsgőháznak akad némi bennfentes segítsége is, akik a Philipponnat Ház kizárólagos forgalmazása mellett további öt champagne-ház képviselői Magyarországon. Hogy minél több hiteles információ jusson el a célcsoporthoz, a múlt héten néhány napig Budapesten terjesztette az igét Antoine de Boysson, a Philipponnat képviselője. Egyből le is támadtuk néhány nagyon fontos kérdéssel.

Régóta feszít minket a kérdés: vajon muszáj a jó pezsgőnek drágának lenni?

A luxustermékek esetében mindannyian tudjuk, hogy létezik a magas árnak egy bizonyos pszichológiai hatása: ugyanazt a holmit drágábban könnyebben megveszik a vásárlók a presztízs birtoklása érdekében. A pezsgő esetében azonban nem holmi illúzióról beszélünk, hanem valós technológiai szükségszerűségekről. Ha valaki champagne-t akar készíteni, először is komoly ingatlanbefektetéseket kell eszközölnie, földet, épületeket, pincét kell vennie. Ezután szükség van minőségi szőlőre, amelynek ára kilogrammonként akár 2 ezer forint is lehet, és ebből legalább 1,2 kiló kell egyetlen üveg pezsgő létrehozásához. Ha ez a két alapvető feltétel adott, következik a pezsgőkészítés tényleges folyamata, ami sok esetben rendkívül időigényes, és egyszerűnek sem mondanám. Ezért aztán a jó champagne valóban drágább, mint az átlagos borok például, és szerintem,

ha egy tétel túl olcsó, az már bizony gyanús.

A gyöngyöző boroknál ez persze lehet másképp is, de a prosecco árképzése például nagyon hasonló.

A pezsgőkben kevésbé tájékozott magyar vásárló mi alapján döntsön, ha igazán jó minőségű francia pezsgőt akar venni?

Három dolgot kell megnézni az üvegen, ha többet akarunk tudni. Illetve mielőtt egyáltalán belemerülnénk a címkébe, tisztázni kell, hogy valódi, Champagne térségből származó, a nevet joggal viselő termékről van szó, vagy csak egy gyöngyöző borról? Ez a legelső feladat, hiszen egészen más elbírálás alá esik a két kategória.

Ha eredeti francia pezsgőt tartunk a kezünkben, akkor a következő teendő az ital besorolását megnézni, ez általában rögtön valahol a márkanév alatt szerepel, lehet grand cru vagy premiere cru. Ez a besorolás attól függ, hogy az adott ház milyen település szőlőjét használja, a helység rendelkezik a minősítéssel. Fontos információ lehet az évjárat, a pezsgők ugyanis csak ritkán kötődnek egy adott év terméséhez. Ha ezt az üvegen is jelzik, az hosszabb érlelést, kiemelkedő minőséget jelent. Ezután fordítsuk meg az üveget, és a hátsó címkén megtalálhatjuk, milyen típusú szőlőből készült a pezsgő. Ideális esetben százalékos formában közli a gyártó, hogy melyik szőlőt milyen arányban tette a kiindulást jelentő keverékhez.

Hagyományosan háromféle szőlőt használunk Champagne-ban: chardonnay-t, pinot noirt és pinot meunier-t.

De persze léteznek különleges tételek, például itt az asztalon is áll egy 100 százalékban chardonnay-ből készült Philipponnat. További információt jelent, hogy hányadik préselésből érlelték a pezsgőt, mi például kizárólag az első préselés levét használjuk, a maradékot eladjuk más pezsgőházaknak.

Antoine de Boysson nem csak prédikálja Forrás: Origo.hu

Tulajdonképpen hogyan vált a pezsgő ennyire népszerű itallá?

Ez egy igen hosszú és nagyon szép történet, remélem, van ideje. A pezsgő históriája szorosan összefonódik néhány család történetével. Champagne-t készíteni ugyanis rendkívül hosszú távú befektetést jelent és ezt a megtérülést és döntéshozást leginkább a családi kötelékek tolerálják jól. Jelenleg például a mi pincéinkben 1 millió üveg érlelődik, meglehetős értékben, amiből a profit lehet, hogy csak tíz év múlva realizálódik. A Philipponnat is már az 1500-as években ismert volt a francia királyi udvarban, akkor még bor formában, a térségre jellemző pinot noir képviseletében.

A pezsgő népszerűsége hol is kezdődhetett volna máshol, mint XIV. Lajos udvarában,

de akkoriban, az érvényben lévő szabályozás miatt, még hordóban értékesítették, ami nyilván egészen más minőséget tett lehetővé. Később XV. Lajos engedélyezte az üveges forgalmazást, így megkezdődhetett a buborékok terjedése. Ezután az ipari forradalomnak, ezen belül is a hajózás és a vasút fejlődésének köszönhetően terjedt el az egész világon a pezsgő.

Persze XIV. Lajosnak köszönhetjük Forrás: Origo

Franciaországban, a pezsgő hazájában melyik a legnépszerűbb íz?

Egyértelműen a brut, a száraz pezsgő fogy leginkább, ez az az íz, ami a legtöbb alkalomhoz, ételhez leginkább illik.

Ön utazó nagykövetként nyilván számos pezsgő szempontjából fejlődő piacot látott már. Mit gondol, mire van szükség, hogy egy Magyarországhoz hasonló országban komoly változás induljon meg?

A nyilvánvalóan legfontosabb követelmény a jól működő gazdaság. Ezenfelül az a tapasztalatom, hogy két dologra van még szükség: elhivatott emberekre, akik saját vállalkozásaikon keresztül biztosítják a választékot. Ezenkívül kell még professzionális sommelier-hálózat, amelynek tagjai képesek megismertetni az éttermekben a vendégekkel a minőségi pezsgőt.

Az a cél, hogy a pezsgő beilleszkedjen az ország gasztronómiai kultúrájába.

Magyarországon sok minden adott már, elképesztő hagyományai vannak az országnak a borfogyasztás területén, gondoljunk csak bele, hogy a tokaji a világ legrégebbi aszúbora.

Milyen a pezsgő és a pezsgőgyártás viszonya a fenntarthatósággal?

Egyáltalán nem azért mondom, mert a fenntarthatóság egy nemzetközi trend, hanem mert ez az őszinte meggyőződésem: ez a jövő minden borkészítő számára. A második világháború utáni vegyipari fejlesztések lehetővé tették, hogy a különböző vegyületek segítségével a borkészítés volumene jelentősen megnövekedjen, de a mennyiségnél most már sokkal fontosabb a minőség.

Minden visszatér a földhöz, ez a garancia a jövőbeni minőségre.

Gyorsan és áthatóan történik az ezzel kapcsolatos változás a pezsgőkészítés területén is, nálunk, a Philipponnat-nál az a célunk, hogy 10 év múlva a pincéinkben lévő champagne 80 százaléka fenntartható szőlőből származzon.

Egész évben szabad Forrás: Origo

Az egyedi borvidékekre eltérő hatással lévő klímaváltozásnak van valamilyen következménye Champagne-ra nézve?

A klímaváltozásról keveset tudó emberek azt gondolják, az éghajlat átalakulása csak felmelegedést jelent. Persze önmagában ez is sok gondot okoz, nemrég jártam például Bordeaux-ban, ahol a pincékben kénytelenek voltak légkondicionálókat felszerelni, ami nyilván drágítja a bort, de a túl sok melegnek a szőlőre nézve is komoly következményei vannak, hiszen hamarabb megérik. Eredetileg Franciaország a tökéletes hely a borkészítéshez, mivel nyáron pont elég meleg a jó terméshez, később pont elég hűvös az megfelelő tároláshoz. Ezek az ideális körülmények kerültek most veszélybe, de a valóban jelentős hatású hőmérsékleti változások mellett legalább olyan

komoly problémát jelentenek a borászok számára a hirtelen időjárási események, mint például a jégeső.

Elképesztő károkat tud okozni a jégverés a szőlőben, és nagyon kevés eszközünk van a kivédésére. Próbálkozunk egy új metszési módszerrel, amely több levelet hagy meg a fürtök fölött, hogy azok védjék a gyümölcsöt, és igyekszünk tanulni minden káresetből. Összességében Champagne és környéke nincs nagy veszélyben, hosszú távon több és jobb minőségű pezsgőt prognosztizálnak a szakértők, ráadásul árdrágulás nélkül. Szóval, ha a magyarok megszeretik a termékeinket, lesz utánpótlás, ígérem.