Legalább fél évig alig lesz kacsa és liba

felirat FOTÓ ÁLTALÁNOS információs tábla KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNY lezárt terület sorompó tábla
Füzesgyarmat, 2015. február 26. Figyelmeztető tábla 2015. február 26-án egy Füzesgyarmat határában lévő kacsatelepen, ahol madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állategészségügyi diagnosztikai igazgatósága. A járványügyi előírásoknak megfelelően leölik a teljes állatállományt, több mint 100 000 kacsát. MTI Fotó: Rosta Tibor
Vágólapra másolva!
Az országban tomboló madárinfluenza-járványnak eddig 3 millió állat esett áldozatul, a víziszárnyasokat számos helyen hiába keresik a vásárlók. Utánajártunk, mire lehet számítani hosszú távon, és milyen típusú állat van elsősorban veszélyben.
Vágólapra másolva!

Ön is hiába keresett kacsahájat a piacon és a hentesnél? Sajnos rossz hírünk van, egy darabig még valószínűleg kénytelen lesz nélkülözni.

Az első madárinfluenza-megbetegedést 2016 novemberében egy tótkomlósi pulykafarmon mutatták ki

a szakemberek, és akkor még a 9000 egyedből álló állomány elpusztítása is hírértékkel bírt. A számok azóta alaposan megnövekedtek, és a termelési módszerek miatt elsősorban a víziszárnyasok vannak veszélyben.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

Csak benti tartással

A mostani vírus egy Ázsiából és egy Szibériából migráló madár találkozásából született – tudtuk meg Csorbai Attilától, a Baromfi-terméktanács igazgatójától. A betegséget a vadmadarak terjesztik, a vírus nagyon ellenálló, és

minden típusú, háznál tartott szárnyasra veszélyt jelent.

A csirkék és pulykák számára is kockázatos az idegen madarakkal való érintkezés, a megbetegedések aránya azonban jóval magasabb a víziszárnyasok körében. A különbség abból adódik, hogy a csirkék és pulykák esetében jóval gyakoribb az intenzív tartás, amikor csak zárt helyen tartózkodnak, míg a kacsa és liba esetében jellemzőbb az extenzív termelés, így nagyobb az esély a fertőzésre. A tojásokért felelős tojóállományt is veszélyezteti a betegség, így jelenleg

az egyébként kint kapirgáló tyúkokat is be kell zárni,

hogy ne érintkezhessenek beteg madarakkal.

Könnyen jön a baj Forrás: MTI/Rosta Tibor

A csirkénél és pulykánál tehát nem kell kínálat-visszaesésre számítaniuk a vásárlóknak, az érintett állomány legfeljebb 5 százaléka kerül ki ebből a kategóriából, de a kacsa- és libahússal már lehetnek problémák.

Nagyságrendileg közel 3 millió madarat kellett megsemmisíteni

az influenzajárvány kitörése óta, és még nem lehetünk benne biztosak, hogy vége van.

Van, ahol lehet kapni

Megkérdeztük az egyik legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi baromfihúsforrásként a Tescót, náluk mire lehet számítani. A cég sajtóosztálya úgy nyilatkozott, bár az áruházakban december óta valóban elképzelhető időnként a víziszárnyaskészlet csökkenése, de folyamatosan dolgoznak rajta, hogy mennyiségbeli kiszolgálási probléma ne merüljön fel, és a megszokott színvonal megmaradjon.

Azt is írták, hogy mivel a Tesco évek óta kizárólag magyar baromfit forgalmaz,

a kínálat fenntartása mindenképpen feladatot jelent.

Az ellenőrzési folyamat már a kiválasztáskor megkezdődik, az első beszállítás előtt a cég átfogó vizsgálatokat folytat le annak érdekében, hogy minden előírásnak megfeleljen a partner. Ezt követően folyamatos technológusi látogatásokkal és harmadik fél általi auditokkal (amelyek része a széles körű, állattartó telepekig terjedő nyomonkövetési teszt) győződnek meg az áruházlánc minőségbiztosítási szakemberei arról, hogy a hús megfelelő minőségű és eredetű.

Forrás: mastergood.hu

A csirkék kizárólag állatorvosi igazolással érkezhetnek a vágóhidakra,

majd ott újabb állatorvosi vizsgálatokon esnek át, és csak ezt követően adják el őket. A szigorú, többlépcsős minőségellenőrzési rendszer része a szállítóknál végzett mikrobiológiai vizsgálat. Ezt követi a raktárban a címkézés, csomagolás-ellenőrzés és tárolási próba, végül a kihelyezést megelőző érzékszervi vizsgálat. A cég a vásárlók visszajelzései alapján az elégedettség mellett az eladott áruk minőségét is monitorozza.

A szomszédban is

Tekintettel rá, hogy a környező országok ugyanúgy érintettek a járványban, Csorbai Attila szerint

az importáruval való pótlás nem jelenthet megoldást a kínálatban jelentkezett buborékra.

A magyar termelés egyébként is erősen exportorientált, úgyhogy a milliós nagyságrendű megsemmisítés hiába érinti persze a magyar vásárlókat is, sokkal nagyobb veszteséget jelent az ágazat számára.

Mi lesz a libacombbal? Forrás: Zirig Árpád

Számos, Európai Unión kívüli ország már novemberben importtilalmat rendelt el a Magyarországról származó baromfitermékekre, de a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az unión belülre valamennyi, korlátozás (védő- vagy megfigyelési körzet) alá nem vont területről lehet baromfit és termékeket is kivinni. Itthon, ahol nincs megfelelő forrással rendelkező bolt, ott

a fogyasztók átmenetileg kénytelenek lesznek megbékélni a hiánnyal.

Állandó kérdés, hogy mikor lesz megint elég kacsa és liba. Nyilván a Baromfi-terméktanács igazgatója sem tud konkrét dátummal szolgálni, de némi támpontot azért adott a várható történésekkel kapcsolatban.

Mikorra áll talpra a tenyésztői kör? Forrás: MTI/Balázs Attila

Csorbai Attila becslése szerint attól a naptól kezdve, amikor nincs több kitörés – vagyis nem mutatható ki a fertőzés az állományban –, és feloldják a zárlatokat, megkezdődhet a betelepítés. Ezt a 30 napig tartó időszakot pecsenyekacsa esetében minimum héthetes termelési ciklus követi, ez hízott kacsa és liba esetében további 3–5 hónapos periódus. További minimum egy hónapot jelent a keltetési idő, ami kitolja a határidőt. Összességében tehát

pecsenyekacsára a járvány végétől legalább 3 hónapot kell várni, hízott víziszárnyasra pedig 6 hónapig leginkább csak vágyakozhatunk.

Adunk érte többet?

Amikor egy termékből hiány keletkezik a piacon, az gyakran jelent automatikus drágulást, és a víziszárnyasok elhivatott rajongói ez alapján most joggal tarthatnak növekvő áraktól. Csorbai Attila szerint azonban erre kicsi az esély.

Pusztán matematikai alapon persze lehetséges lenne, de mivel a hazai kacsa-liba fogyasztás évente mindössze 3-4 kilogramm átlagosan, és ez is jellemzően szezonális, nem valószínű, hogy tömegek igényelnék itthon a napi betevő libacombjukat. „Azt szoktam erre mondani, hogy

– fogalmazott a Baromfi-terméktanács igazgatója.

A pecsenyekacsákra várni kell Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Azt a szakember is elismerte, hogy

a helyzet minden eddiginél súlyosabb,

hiszen a két évvel ezelőtti kitörésnél aránylag rövid idő alatt sikerült lokalizálni a fertőzést, és az iparág megúszta pár tízezer madár elpusztításával, míg most milliós nagyságrendben kellett állatokat leölni, és még nem sikerült a végére járni. De ez a veszteség sokkal inkább a hazai gazdaságot érinti pillanatnyilag, mint a fogyasztókat, jelenleg 3 milliárd forintra becslik a mértékét. Hogy aztán a következő őszi-téli szezonban mennyire érvényesülnek az árakban a mostani károk, azt egyelőre szinte lehetetlen megjósolni.

A járvánnyal, a kitörésekkel és a kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatban a Nébih külön erre készült honlapján minden információ megtalálható.