Ön is kibír egy napot hús nélkül

A maradék vére is kicsurgott

A hét egyetlen napján nem eszünk húst, és megmentjük a Földet, saját egészségünket, sőt, spórolunk is, állítja egy mozgalom. Túlzás, vagy lehet benne valami?

Már több mint tízéves a Meatless Monday, magyarul Húsmentes Hétfő nevű mozgalom, amely arra próbál rávenni minket, hogy egyszer egy héten állítsuk össze a napi étrendünket úgy, hogy abban ne legyen hús.

Ettől a mindössze egy napot érintő változástól még nem leszünk vegák, csak tudatosabbak magunkkal és a környezetünkkel szemben. Azt mondják, ezzel

nemcsak saját egészségünkön, de a bolygón is segítünk, sőt, spórolunk is.

Mindez csodálatosan hangzik, ezért utánagondoltunk a dolognak.

Ez a kínai daráló már sokat látott, de még sokat is fog Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Először: az egészség

A mozgalom a következő érvekkel igyekszik meggyőzni arról, hogy változtassunk: bár a hús egészséges, nélkülözhetetlen fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, a táplálkozástudomány mai állása és a legtöbb egészségügyi szervezet ajánlása szerint elegendő lenne heti három alkalommal fogyasztani.

Az ideális mennyiség körülbelül heti fél kiló hús lenne fejenként. Itthon sokkal többet eszünk ennél - heti körülbelül 1 kilót – és jóval kevesebb zöldséget, illetve gyümölcsöt – ezeket az arányokat a KSH adatai is alátámasztják.

Feldolgozás időre a turiai kolbászfesztiválon Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A legfrissebb ajánlások szerint napi 600-1000 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztania egy átlagos felnőttnek, ennek azonban körülbelül a felét eszi meg a magyar lakosság átlaga. Ezen a rossz arányon akár már heti egynapos húsmentes étkezéssel változtathatunk, már amennyiben a

húst nem süteményre, tésztára és csokoládéra, hanem zöldségre és gyümölcsre cseréljük.

Másodszor: a környezet

A mozgalom alapítói szerint, akik a FAO tanulmányaira hivatkoznak, az állattartás és az ipari hústermelés hatása nagyobb a klímaváltozásra, mint a közlekedés - globális üvegházgáz-kibocsátása az összmennyiség 18%-át teszi ki. Rossz a talajnak: a túllegeltetés miatt egyre nagyobb területek sivatagosodnak el. Rengeteg vizet igényel, 1 kiló hús előállításához százszor több víz kell, mint ugyanennyi haszonnövény termesztéséhez.

Mindenhol jól le kell pörzsölni, hogy szép legyen a bőre Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A Föld területeinek 30 százalékát használják legeltetésre, de 33 százalékán állattakarmányt termesztenek, erre is rengeteg víz megy el. Az állati ürülékek magas vegyszertartalma szennyezi a vízkészleteket. Az őserdők területét is gyakran legelők kialakítása miatt csökkentik, a fákat ezért irtják.

Harmadszor: a pénz

Ha hetente egyszer nem eszünk és nem veszünk húst, azzal spórolunk, érvelnek a mozgalom hirdetői. A minőségi húsok drágább, mint a zöldségek és hüvelyesek, és mivel rostban és ásványi anyagban, vitaminban gazdagabbak, elég belőlük kevesebb is, mondják. Ezzel az érvvel szemben viszont felmerülhetnek aggályaink: az emberek nagy része inkább megveszi a legalsó kategóriájú, olcsó, feldolgozott hústerméket, minthogy szezonális zöldségre váltsa le azt ugyanennyiért vagy olcsóbban. Előbb, vagy ezzel párhuzamosan arra kéne rávenni a magyar háziasszonyt, hogy ritkábban, de akkor viszont jó minőségű húst válasszon.

Doktor úr, égető érzés kínoz az orromban... Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Én magam a nagy klímaváltozás ellen?

Az ilyen mozgalmak elsőre a nagy szavak miatt váltanak ki kétkedést belőlünk. Valóban ennyi lenne? Én egymagam változtatok egy egészen apró szokásomon, és megmentem a világot? Ez persze nem ilyen egyszerű,

a Föld lakosságának óriási százalékának kellene csatlakoznia ahhoz, hogy a változás elkezdődjön.

Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme nekem egyedül nekivágni, és magammal rántani szomszédokat és barátokat is, hiszen magamon rögtön segítek, ha a klímaváltozáson egyedül nem is változtathatok. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nagymértékű átérzés, fantázia és némi naiv lelkesedés is kell ahhoz, hogy az egyszeri háziasszony meglássa az összefüggést a szimpla döntés, hogy ő hétfőn salátát vagy pörköltet ebédel, és bolygónk jövője között.

Szív a kézben Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A kétezer éves húsmentes nap

A húsmentes nap szokása, bár a mozgalom saját történetének összefoglalójában a világháborúk élelmiszerplakátjaiig vezetik vissza a történetét, sokkal régebbi. Régi keresztény hagyomány hetente egyszer, pénteken húsmentes napot tartani. Ez ugyan nem hétfőre esik, és hagyománya Jézus pénteki napra eső halálához kapcsolódik, mégis tény, hogy a Húsmentes Hétfő mozgalom által hirdetett étrendi szokás régóta az emberek nagy részének sajátja.

Az elhatározás

Én magam nem a környezet- és egészségtudatosság, hanem évek óta a hangulatom és az aktuális hőmérséklet alapján eszem vagy nem eszem húst. Egy vagy két nap biztosan akad egy héten, mikor elhagyom, mindegy, hogy ez éppen hétfő vagy szerda. Ahhoz viszont, hogy egy megrögzött húsevő lemondjon a mindennapi, megszokott főzelékfeltétről és a kolbászról, kemény elhatározásra van szükség és némi nyitottságra az idényzöldségek felé.

Ha fél, hogy nem lakik jól hús nélkül, csempésszen az ebédbe hüvelyeseket és teljes értékű gabonákat,

ezek majdnem olyan táplálók, és legalább annyira laktatnak, mint a hús.

Lemegy a nap a maga járásán Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Tartalmas vega receptekért ide kattintsanak. További húsmentes receptek itt és itt.

Milyen legyen a húsmentes nap a spórolás és a környezettudatosság jegyében? Tippként azt főztük, ami éppen a kertben termett: zöldbabból, gyökérzöldségből és cukkiniból. Akinek nincs kertje, ugyanezt az alapján csinálja, ami a legszebb és legolcsóbb a piacon.

Zöldbableves, mi bajunk lehet tőle? Forrás: Ács Bori

Nyári zöldbableves

Alapanyagok:

• egy kanál vaj vagy olaj
• 1 szál sárgarépa
• 1 kis szál fehérrépa
• fél kg friss zöldbab
• víz
• só
• ecet
• petrezselyem
• egy tojás
• amennyi lisztet felvesz

Nem kell mindenbe hús Forrás: Ács Bori

A vajat megolvasztom, félig megpárolom benne a megtisztított és feldarabolt répákat. A zöldbabot kb. kétcentis darabokra vágom, a zöldségekhez keverem, sózom, és felöntöm vízzel. Egy tojásból nokedlit készítek. Amikor minden puha, ecettel ízesítem a levest, és beleszaggatom a nokedlit. A legvégén vagdosom bele a petrezselymet.

Töltött cukkini

Alapanyagok:

• 2 közepes cukkini
• 15 dkg rizs
• 2 nagy szem paradicsom
• 1 fej vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• kis marék aszalt paradicsom
• só, bors, oregánó
• 10 dkg feta
• 5 dkg dió

Töltött cukkini Forrás: Ács Bori

A vöröshagymát felaprítom, egy kevés olívaolajon megpárolom, hozzáadom a durvára vágott fokhagymát és a felaprított paradicsomot, majd az aszalt paradicsomot is. Sózom, majd néhány percig párolom együtt. Hozzáadom a rizst, és felengedem kétszeres mennyiségű vízzel. Puhára párolom. Míg puhul, hosszában félbevágom a cukkiniket, egy nagy kanállal kivájom a belsejét, és besózom. Mikor a rizs kész, hozzákeverem az oreganót, letörölgetem a cukkiniket, megtöltöm a töltelékkel. Rámorzsolom a sajtot, megszórom a darált dióval. 180 fokon kb. 40 percig sütöm.