Horváth Ilona: Szakácskönyv

Ma is, évtizedek óta kapható. A horvátilona. Mert szakítani olyan nehéz, amig nem biztos az új életminőség nyilvánvaló felsőbbrendűsége. Egyelőre ígéret se sok van.

Mindenkinek megvan. Szokás örökölni, ezek a példányok, így az enyém is, felbecsülhetetlen értékűvé válnak a saját receptek közé beírt anyai, nagyanyai receptek miatt. Vizes piskóta, meggyes pite, egy asztal, egy kisszék, nekem ennyi maradt, másnak több, de sokak kapták örökül ismerős kézírás bejegyzéseit ennek a könyvnek az oldalain.

A könyvben nincs nouvelle cuisine, nincs T-bone, nincs avokádó, se szorbet, se semmi, csak a rögvalóság. A káposztás, rántással ízesítő, szaporító valóság.

Forrás: Táfelspicc

Sok recept, megoldás felett egyszerűen eljárt az idő. 1956. Az én példányom 1986. Az autóm is 1986-os. Ma azt képzelem, és szeretem azt hinni, sose fogunk elválni, legfeljebb bővítek, és lesz egy újabb. Vagy kettő. Gyönyörű, hatalmas, lassan, de megy, mindenki szereti, mindenki megnézi, kényelmes és megbízható. Nyolcvan felett zavaró a menetzaj. 15 litert fogyaszt. Túl nagy. Nem tudja felvenni a versenyt egy 2011-es márkatársával, csak egyetlen dologban, hogy ez egy napi szinten, de életkorát szem előtt tartva használható veterán, jóérzésű ember tiszteli. 

Pár elfeledett tudás átszivárog a könyvön, ilyen a marhahús érlelésének szükségessége, vagy hogy a bélszín megfelelő elkészültségi fokozatának a piros belsőt ajánlja.

Forrás: Táfelspicc

Ami az erőssége, hogy tisztességes főzelékek, vagdalt alaprecept, fánk és salátafőzelék kevés könyvben van manapság, itt pedig csak ezeket lehet megtalálni. Olcsó, egyszerű, alaposan körülírt fogások, százával. Az igazán régi magyar szakácskönyvekkel együtt egy horvátilona bizony megalapozhat 2011-ben is egy háztartást. De tessék továbblépni és megvenni mellé mást is, Váncsát, Casa Morot, a Larousse-t, mert a Horvátilona csak ezek mellett kerülhet méltó helyére, önmagában már nem áll meg.

Kiknek ajánljuk? Kezdőknek már semmiképpen. Vagy mégis. Tévútra vihet a sok takarékos megoldás, de aki nem tanulta meg a szüleitől, nagyszüleitől, hogyan készül egy töltött paprika, vagy krumplifőzelék, innen felszedheti ezt a tudást, és talán a saját konyhájában, a saját kezei között megtalálja a keresett ízeket.