Weöres Sándor műveit is levetették a netről

József Attila verseit tavasszal vetette le a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalairól az örökös, Weöres Sándor tucatnyi művét pedig két hete távolíttatta el egy ügyvédi iroda az internetes oldalról.

József Attila művei után Weöres Sándor versei is eltűntek a legnagyobb hazai elektronikus könyvtár oldalairól. A korábban többtucatnyi Weöres-művet szolgáltató könyvtár oldalain ma legfeljebb az író néhány elszórt fordítására lehet rábukkanni. Olyan művek tűntek el így a könyvtárból, mint a gyermekverseket tartalmazó Bóbita, a 111 vers, a Tizenegy szimfónia, illetve az 1985-ben kiadott Weöres Sándor legszebb versei.

Hetven évig tilos

József Attila és Weöres Sándor digitalizált műveinek eltűnése annak következménye, hogy hazánkban a szerző halála után hetven évig védi a szerzői jog a műveket, a jogdíjak pedig az örökösöket illetik meg. Míg József Attila esetében ez a védettség 2007-ben, az 1989-ben elhunyt költő műveinél 2059-ben jár le. Ha az örökösök következetesek, jogdíjfizetés nélkül a jelzett időpontokig nem kerülhetnek vissza az internetre a művek.

Moldován Istvántól, az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó MEK vezetőjétől megtudtuk: korábban az Artisjus úgynevezett közös jogkezelést végzett, azaz valamennyi szerző műveivel kapcsolatban megállapodást lehetett kötni a szervezettel. Mióta az Artisjus nem foglalkozik a magyar irodalmi művek jogdíjaival, egyenként kellene felkutatniuk az örökösöket és megállapodniuk velük. A MEK-ben olvasható mintegy 3 ezer virtuális kötet kétharmada szépirodalom, ám Moldován megbecsülni sem tudta, hogy ezek közül hány mű esetében lenne szükség külön megállapodásra. Ezeknek a műveknek a sorsa tehát bizonytalan.

Fekete István tilos, Németh László szabad

A MEK oldalairól lekerülő műveket a könyvtárosok megőrzik arra várva, hogy egyszer ismét publikálni lehet őket. A MEK szerverének egyik nem nyilvános mappájában Asimov, Faludy György, Fekete István, Hamvas Béla művei találhatók meg, de valaki még Harry Potter-kötetet is beküldött a könyvtárnak. Szintén ide kerültek a József Attilától és Weöres Sándortól származó digitalizált művek. Azonban pozitív példa is akad: Németh László örökösei például kifejezetten örültek, hogy az író művei az interneten is megtalálhatók, és hozzájárultak az író műveinek digitális utánközléséhez.

Jóllehet az örökösök azt szeretnék elérni a művek letiltásával, hogy a pénzért árusított változatoknak ne legyen alternatívájuk, gyakran szándékukkal épp ellentétes hatást érnek el. József Attila műveinek letiltását követően például gyors ütemben terjedtek el az interneten a már digitalizált anyagok - így például egy kanadai egyetemi szerverre felkerült a teljes MEK-es anyag, méghozzá jogtisztán, hiszen az észak-amerikai országban ötven évig védi a szerzői jog a műveket. Nem is kell sokat keresgélni, Weöres Sándor művei már most is számos helyen elérhetők a weben és ki tudja, hány fájlcserélő hálózaton.

Nem kell félni a netes megjelenéstől

Pedig a jogtulajdonosok abbéli félelme, hogy megcsappannak bevételeik az ingyenes internetes közlés miatt, voltaképpen alaptalan. Erre Kertész Imre Nobel-díjat hozó regénye, a Sorstalanság a jó példa: a könyv digitális változata elérhető az interneten, és több tízezren le is töltötték már, ám a kiadó által megjelentetett könyv is szépen fogy, a díj odaítélése óta kiadott példányok száma meghaladta a negyedmilliót.