Az igazságügyi tárca drágítaná a nyomtatókat

A tavaly bevezetett, és a nyomtatók árában érezhető áremelkedést okozó reprográfiai (másolási) díjat jelentősen csökkentette egy nemrég megjelent törvény. Ám az Igazságügyi Minisztérium a díj maximalizálásának eltörlésére készül.

Csökkenhet a legtöbb, hazánkban forgalomba hozott nyomtató ára, mivel maximálták az ezeknek az eszközöknek az árába épített szerzői jogdíjakat. Az úgynevezett reprográfiai (másolási) díj a közelmúltig nyomtatónként 300 és 90 700 forint között van, ám a jövőben a díjmegállapítás struktúrája is teljesen megváltozik: nem konkrét összeg, hanem a nyomtató árának két százaléka lesz a vásárlók által megfizetendő reprográfiai díj. Ahhoz azonban, hogy ezt a boltokban is tapasztalják a vásárlók, meg kell várni a raktárakban álló készletek kifutását is.

Olcsóbb nyomtató: volt, nincs

Nem kizárt azonban, hogy mielőtt még az olcsóbb nyomtatók megjelennének a piacon, ismét emelkednek az árak, mivel az Igazságügyi Minisztérium egy olyan törvénytervezet benyújtására készül, ami a reprográfiai díj maximalizálását megszüntetné, és a szerzői jogvédő, illetve jogkezelő szervezetek hatáskörébe utalná vissza a díj megállapítását. Ez a jogszabálymódosítás viszont egyértelműen áremelkedéshez vezetne - állítják a felhasználók jogvédői. A két százalékos plafon ugyanis bár egyes speciális, nagyértékű nyomtatóknál előidézhet áremelkedést, a piac egészére vetítve árcsökkentő hatású. Ugyanakkor ha visszatér az igazságügyi tárca által szorgalmazott egyedi díjmegállapítás, az árak ismét emelkedhetnek.

Moravcsik László, a Canon Hungária vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: a tintasugaras és a lézernyomtatók piacán a reprográfiai díj tavalyi bevezetése lényeges áremelkedést nem okozott. Ugyanakkor a multifunkciós (például szkennert, nyomtatót és telefaxot egyesítő) készülékek esetében a másolási díj bevezetése egyes esetekben 70 százalékkal is növelte a szerkezetek árát. Ezek után könnyen kiszámítható, hogy a reprográfiai díj közelmúltban történt két százalékban való maximalizálása jelentős árcsökkenést okoz. Ám mivel az igazságügyi tárca törvénymódosító elképzelése közismert, a vállalat nem mer hosszú távon kalkulálni az új díjszámítási módszerrel, egyelőre csak akciókat terveznek.

Mi az a reprográfiai díj?

A reprográfiai díj a szabad felhasználás keretei közt terjesztett művek után fizetendő. Ennél a felhasználási módnál a szerző (kiadó) és a felhasználó között nem jön létre szerződés. Ilyenek lehetnek az internetről jogszerűen letölthető művek, illetve a digitalizált cikkek, könyvek. A reprográfiai díj nem ismeretlen Magyarországon: fénymásolókra már korábban kivetették, így minden egyes fénymásolással megfizetjük a másolás árát - akkor is, ha fénymásoló szalonban másolunk. A reprográfiai díjból tavaly 250-300 millió forintra számított a szövetség, mely pénzből nem közvetlenül a szerzőket támogatja, hanem az egyesület tagszervezetei közt osztja szét, melyek többnyire pályázatokon keresztül támogatják a szerzőket, művészeket.

Díjcsökkentés: húzzák, halasztják

A Magyar Reprográfiai Szövetség (RSZ) - amelyhez a nyomtatók árába épített díjak érkeznek, s annak elosztásáról gondoskodik -, az új díjtáblázatát csak hetek múlva hozza nyilvánosságra. Dr. Koltay Krisztinától, szövetség jogászától kapott tájékoztatás szerint a közgyűlés (az RSZ-t több jogvédő szervezet, így például az Artisjus, illetve a HUNGART vizuális művészek közös jogkezelő társasága alapította) dönt az új díjtáblázatról, majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jóváhagyását kell kérniük. Az új díjak meghatározása, és a közgyűlés összehívása azonban hetekig tarthat - nem kizárt, hogy épp addig, amíg az igazságügyi tárca keresztülviszi a díjak maximalizálását eltörlő törvénytervezetét.

Az Inforum (Informatikai Érdekegyeztető Fórum) már korábban felvetette, hogy nem is lenne szükség arra, hogy a számítástechnikai eszközök árába építsék be a szerzőknek járó összegeket, hanem a sokkal igazságosabb és nyomonkövethetőbb digitális jogkezelő rendszer (angol rövidítése alapján DRM) bevezetésével lehetne eljuttatni a szerzőkhöz az őket megillető összegeket. A DRM jóvoltából a felhasználó számítógépéről közvetlen díjfizetéssel (például emelt díjas sms-sel, hitelkártyával) tudna fizetni a felhasznált tartalomért, így a CD-kre, számítástechnikai eszközökre nemritkán igazságtalanul kivetett díjak is csökkenhetnének, sőt, akár el is tűnhetnek. Ennek a rendszernek az átfogó meghonosítása azonban igen költséges, az Igazságügyi Minisztérium korábbi nyilatkozata szerint nincs reális esélye annak, hogy a közeljövőben megvalósuljon.

Dombi Gábor, az Inforum főtitkára lapunk megkeresése elmondta azt is: az igazságügyi tárca törvénytervezete szerintük a díjak maximalizálásának eltörlése mellett más szempontból is előnytelen a felhasználók számára. A tervezet ugyanis a díjmegállapítás kapcsán arra kötelezi a kulturális minisztériumot, hogy egyeztessen az érintettek érdekképviseleti szervezeteivel. Az egyeztetési folyamatba azonban csak azok a szervezetek vonhatók be, amelyek az év során befolyó teljes másolási díjból annak legalább öt százalékát fizetik be az RSZ-nek. Így bekerülhetnek a legnagyobb importőrök, de nincs esély arra, hogy például a magánfelhasználók, vagy kiskereskedők hozzászólhassanak a kérdéshez. Az Inforum szeretné elérni, hogy az öt százalékos küszöböt szállítsák lejjebb - vagy töröljék el teljesen - így többek meghallgatásával dönthetne a tárca vezetője a díjak elfogadásáról.

Az Unió sem ajánlja, mégis csinálja

Dombi azt is vitatja, hogy a reprográfiai díjak százalékos maximalizálását eltörölni tervező Igazságügyi Minisztérium érvelése helytálló-e. A tárca ugyanis arra hivatkozva szeretné eltöröltetni a díjmaximalizálás arányos lehetőségét, hogy az - állításuk szerint - ez nem egyezik az uniós szabályozással. Ezzel szemben - állítja az Inforum főtitkára - az Európai Unió tagállamai közül egyben - Szlovákiában - szintén százalékos a másolási díj megállapítása, míg Németországban épp a közelmúltban született egy legfelsőbb bírósági állásfoglalás, mely 5 százalékban húzza meg a reprográfiai díjak határát.

Szerettük volna megkérdezni az igazságügyi tárcát a díjmódosítással kapcsolatos álláspontjukról, ám a minisztérium európai uniós ügyek főosztályának vezetője jelezte: amíg a normaszöveg előkészítő munkáinak tárgyalása tart, nem adnak felvilágosítást a tervezetről. Ugyanakkor az érintettek - mind a szerzői jogvédők, mind az informatikai vállalkozások képviselői - már a tárca bevonása nélkül is egyeztetnének.

Rátonyi Gábor Tamás

20000518osztol.html