Mindent a digitális tévéről

Sokan talán még nem is tudnak róla, hogy egyfajta digitális forradalom előestéjén vagyunk. Ez a "forradalom" ugyanúgy megváltoztatja majd az életünket, szórakozási szokásainkat, mint annak idején a kábeltelevízió vagy a VHS videomagnó. S mindez nem is olyan távoli lehetőség: a digitális televízió bevezetése idén ősztől várható.

Set-top-box

Képzeljük el, amint néhány év múlva kényelmes fotelben ülünk a tévé előtt, és nosztalgiával gondolunk vissza a 2006-os esztendőre, amikor még csak három földi tévécsatorna közül választhattunk. Azután fogjuk a távirányítót, és végigpörgetjük a készülékünkön fogható országos sugárzású, kristálytiszta minőségű húsz-harminc tévéadást. Ha pedig kábeltévé-előfizetésünk van, akkor a lehetőségek száma nem néhányszor tíz, hanem akár több száz is lehet. Kereskedelmi adók, közszolgálatiak, tematikus csatornák, rétegadók, s persze az HBO-hoz vagy a sportadókhoz hasonló fizetős adók tucatjai.

Magyarországon már ma is van földfelszíni digitális műsorsugárzás kísérleti jelleggel Budapesten és a Balaton környékén, ahol közszolgálati adóink foghatók. Ám ez nem tekinthető még az igazi kezdetnek.

A kezdeti lépések

A digitális forradalom várhatóan Genfben fog kitörni 2006 második negyedévében, amikor Magyarország és a többi térségbeli ország, egy nemzetközi egyeztetés keretében bejelenti majd saját DVB-T (digitális televízió) frekvenciaigényeit. Magyarország sajnos nincs olyan szerencsés helyzetben, mint például a tengerek és hegyek által határolt Olaszország: a frekvenciaigények elbírálásánál ugyanis a környező országok hasonló igényeit is figyelembe fogják venni, így például azt is, hogy Ukrajna katonai célokra használja a digitális földfelszíni televíziózásra szánt frekvenciák egy részét (akárcsak Magyarország és a környező országok tették a NATO-tagság előtt).

Frekvenciák és tévék

Egy-egy digitális frekvencián - úgynevezett multiplexen - egyidejűleg több tévéadás is továbbítható. Az egyes frekvencián szállított tévéadások száma függ a tömörítés minőségétől, és az esetleges többletszolgáltatásoktól (például teletext, extra hangsávok). Mivel a minőséget nem szabad túlságosan lerontani, ezért multiplexenként (~24 Mbit/s) maximálisan hat hagyományos tévéadás (~4 Mbit/s) továbbításával számolhatunk. Ha a többletszolgáltatásoknak is helyet biztosít az üzemeltető, akkor ez a szám négyre csökken. Sőt, kifejezetten jó minőségű, úgynevezett HDTV adás sugárzása esetén az adott frekvencián mindössze egy adás fér el. Összesen 20-42 csatorna továbbítására lesz tehát lehetőség

Ilyen feltételek mellett, optimista számítás szerint négy, pesszimista kilátások szerint két országos lefedettségű frekvenciában reménykedhetünk (plusz még egyben, amelyet körzeti, regionális adások továbbítására használnak majd). Bárhogy is lesz, ezt követően készülhet el egy ideiglenes frekvenciaterv. S ezzel megnyílik az út húsz-negyven országos tévé előtt, amelyek versenyre kényszerítik majd a mai kábeltévéket is.

Év végére nálunk is elindulhat

Még idén kiírják a pályázatot a digitális frekvenciákra, s ezt követően - várhatóan jövőre -indulhat el az első országos, földfelszíni digitális sugárzás. Előre jelezhető, hogy 2007 végére az országos lefedettség már akár 80 százalék is lehet. Néhány éves átmeneti időszak alatt, az összes kapott digitális frekvencia fogható lesz az ország minden jelentősebb körzetéből. Így, egy-két éven belül, a mostani három országos tévéadás helyett, tucatnyi közül választhatunk.

Ám a történetnek itt még nincs vége. A digitális tévéadások elérhetősége a jelenlegi, három földi csatorna (MTV, RTL Klub, TV2) sorsára is hatással lesz. A három analóg tévéadó helyett, a digitális sugárzásra való áttéréssel újabb 12-18 adónak jut majd hely. A digitális televíziózásra való átállás forgatókönyvében az utolsó emlékezetes dátum 2012 lesz: ebben az évben az utolsó analóg országos frekvencia is digitálissá válik. Ha minden a fenti menetrend szerint alakul, Magyarország némileg meg fogja előzni az európai uniós országokat, legalábbis egy részüket, ugyanis az EU ajánlása szerint a teljes átállás végső határideje 2015. Ezt követően - legalábbis az EU-ban - nem lesz analóg földfelszíni tévéadás, s ezzel egy korszak lezárul. Ez a korszak Magyarországon 1957-ben kezdődött.

Hordozható digitálistévé-vevő

Nem csak tévé, rádió is

Bár eddig csak a tévékről volt szó, a digitális átállás nemcsak a televíziókat érinti majd, hanem a rádiókat is. Ám ez esetben a helyzet, legalábbis technikai értelemben, nem olyan egyszerű. A hagyományos analóg tévék ugyanis egy set-top-box (lásd keretes cikkünket) segítségével alkalmassá tehetők a digitális tévéjelek vételére, a rádiók esetén azonban nem biztos, hogy ez kifizetődő megoldás lenne. Elég csak arra gondolni, hogy a hagyományos autós rádióinkat hogyan tesszük, tehetjük majd alkalmassá a digitális csatornák vételére: valószínűleg sehogy. Minden bizonnyal olcsóbb lesz egy új készüléket venni, mint a régit toldozgatni. Ám ezt követően már dúskálhatunk a rádióadókban.

Mi az a set-top-box?

Valószínűleg a magyar átlagtévézőnek sem lesz éveken belül digitális adás vételére alkalmas készülékei - ahogy ez nyugaton sem számít elterjedtnek. A megoldás egy úgynevezett set-top box, amit az antenna és a tévé közé kell csatlakoztatni, s a digitális jelet analóggá alakítja át, amit így a tévé is tud "fogni". Egy minőségi set-top-box ára 30-50 ezer forint, de egyrész ahogy nő majd az igény ezekre a berendezésekre, áruk is sokkal olcsóbb lesz, másrészt a kábeltévé-társaságok sok helyütt hajlandók áldozni az előfizetőikre: a UPC például Hollandiában minden ügyfelének ingyen adja a készüléket, s Magyarországon is valamilyen hasonló, vagy legalábbis kedvező megoldásban gondolkoznak.

A történet záróakkordjaként érdemes még megjegyezni, ahogy a lakosság egyre nagyobb rétegei tudják majd fogni a digitális jeleket, a kábelszolgáltatók is megkezdik majd az átállást a digitális sugárzásra. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a most meglévő analóg csatornák száma (tipikusan 10-50) nagyjából megötszöröződik, és ez háztartásonként körülbelül 50-250 adást jelent majd.  Ezzel egy csapásra - bár valószínűleg csak ideiglenesen - véget ér a frekvenciaínséges időszak, s talán ritkábban tapasztaljuk majd, hogy kábelcsomagunkból eltűnnek bizonyos csatornák, mert a szolgáltató újakat tett a helyükre.

Miért is jobb a digitális?

Tudjuk már, hogy jóval több adót lehet majd digitális módon sugározni ugyanannyi frekvencián, mint analóg sugárzás esetén. Ha nem lenne más előnye, már ezért is megérné az átállás. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a közízlést, a politikát két-három vagy éppenséggel ennél négyszer több tévé formálja-e.

A digitális korszak következő előnye a sokkal jobb kép- és hangminőség. Aki megfigyelte a monoszkópot egy-egy adó beállítása közben, az észrevehette, hogy a kép mindig kissé elmosódott. A digitális sugárzás ezzel szemben pengeéles képet produkál majd. Hiszen a jelei valójában számok, amelyek a létrejöttüktől a képernyőn való megjelenítés pillanatáig állandók maradnak. A számok nem kopnak. Akárhány közbülső elemen, elektromágneses hullámon haladjanak is át. A minőségi ugrás olyan értelemben is számottevő lesz, hogy elfeledkezhetünk a szellemképekről, a különböző visszaverődésekből származó zajokról. Sőt, két egymás melletti adó ezentúl ugyanazt a frekvenciát is használhatja majd.

Nem csak kép, szöveg is

A harmadik előny, és sokak szerint ez a legfontosabb, hogy seregnyi új szolgáltatásra nyílik majd lehetőség. Ha azt mondom, hogy teletext, akkor mindenki tudja, miről van szó. Ám létezik már a supertext is, ami a teletextnek egy megjelenésében és működésében leginkább a weboldalakra hasonlító változata. Például lehetnek benne fényképek, s a weboldalakon használatoshoz hasonlo hiperlinkek".

Ingyenes az elektronikus műsorújság

A kínálat olyan szolgáltatásokkal is bővülhet, mint például a többnyelvű filmsugárzás lehetősége (amelyhez hasonló szolgáltatást jelenleg a DVD filmek nyújtanak). Egy-egy filmet a magyar mellett, a film eredeti nyelvén is adhatnak majd, a tévénézőkre bízva a döntést, milyen nyelven tekintik meg azt.

Nemcsak több nyelven fogható majd egy adás, hanem akár többféle hangminőségben is, arra alkalmas készülékkel például térhatású hangzás is elérhető lesz.

Nem marad passzív eszköz a tévé

Sőt, nemcsak a hangsávok száma bővülhet, hanem akár a képeké is. Képzeljünk el egy olyan Forma 1-es futamot, ahol a futam során bármikor választhatunk a különböző kamerákon keresztül közvetített képsorok közül. A filmek, műsorok mellett lehetőség lesz majd kiegészítő információk sugárzására is - éppen kit látunk stb. -, s ezt a lehetőséget természetesen a digitális rádiók is kihasználhatják majd.

Egy nagyon fontos többlet-szolgáltatásról még nem volt szó: ez az interaktivitás. Az interaktivitás kimerülhet abban, hogy időnként egy piros gomb megnyomásával szavazhatunk, vagy eldönthetjük, mi legyen a filmbeli történet vége (ez persze feltételezi, hogy az adott film végét több változatban is leforgassák). Ám mivel digitális jelfolyamról van szó, a frekvenciákon akár szélessávú internetes szolgáltatást is lehet majd nyújtani az ország egész területén. A jelek elküldéséhez  azonban valamilyen hagyományos megoldásra (például modemre és telefonvonalra) is szükség lesz. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a hazai bevezetésért felelős Antenna Hungária Rt. még semmilyen dátumot nem tűzött ki a "tévés internet" bevezetésének időpontjaként.

Balla Ferenc
(Computer Panoráma)