Az ügynökök miatt fáj a feje a főfogyasztóvédőnek

2007.03.10. 11:34
Tavaly 1200 beadvány érkezett a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjének irodájához. Juhász Károly szerint ezek egyharmada biztosan megalapozott volt.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság intézményén belül működő, önálló irodával rendelkező hírközlési fogyasztói jogok képviselőjét tavaly 1200 ügyben keresték meg. Ez négyszerese a képviselő 2004-es kinevezésének csonka évében fogadott beadványoknak, de a 2005-ös 700 megkeresésnek is majdnem a duplája. A legtöbb panasz a vezetékes telefontársaságok ügynökeire volt.

A trükkös ügynökök

A telefonon keresztül való szerződéskötés számos trükkre ad alkalmat az ügynököknek: elmondják mindazt, amitől az ajánlat csábító lehet, és elhallgatják azt, amitől a biznisz kifejezetten előnytelen az előfizetőnek. Az igaz, hogy a telefonon kötött szerződések nyolc napon belül következmények nélkül felmondhatók, de az első telefonszámla hetek, az első teljes hónapra vonatkozó pedig hónapok múltán érkezik, amikor a megtévesztett előfizetőt már köti a hűségszerződés.

Juhász szerint nehéz kibújni a szerződésből, hiszen ezekről a telefonbeszélgetésekről rendszerint hangfelvétel sem készül, így utólag lehetetlen bizonyítani, hogy az üzletkötő ezt mondta, vagy azt, illetve, hogy mi az, amit nem mondott el. A fogyasztóvédelmi szószóló szerint fellépése és telefontársasága válogatja, hogy mikor sikerül lemondani a balsorsú szerződést. Van, ahol elnézők a vállalatok, ám van, ahol tíz körmükkel ragaszkodnak a zsákmányként kezelt ügyfélhez. Juhász hozzátette: a hanyatló vezetékes piac hozta ki a telefontársaságokból a legrosszabbat: ma már minden ügyfél kincset ér, aki még ragaszkodik a vezetékes telefonjához.

A számlareklamálók sem perelnek

Épp a fentiek miatt, a leginkább lefelé ívelő piac szereplőire volt a legtöbb panasz: az 1200 beadványból körülbelül 400 vezetékes telefonokkal kapcsolatban érkezett. A másik jellegzetes reklamáció - amivel kapcsolatban szintén tehetetlen a hírközlési fogyasztóvédő -, a számlapanasz. Sajnos a joggal, vagy anélkül megreklamált számlákkal kapcsolatos vita a bíróságokra tartozik. Sem a szószólónak, sem a hírközlési hatóságnak nincs jogosultsága, hogy valakinek a számlavisszatérítése ügyében eljárjon.

Ez különösen azóta van így, mióta a távközlési szolgáltatók rendszereit auditálni kell. Ez valamennyi telefontársaságot és internetszolgáltatót érintett, mára mindannyian át is világíttatták rendszerüket, amiben elvileg nem születhet valótlan adat, vagyis csak a mért és igénybevett, illetve megrendelt szolgáltatásokat számlázzák. Egy magánelőfizetőnek nemcsak kínkeserves bizonyítani, hogy ez esetenként nem így van, hanem idő- és pénzrabló elfoglaltság is egyben: még 20-30 ezer forintért sem járkál valaki a bíróságra akkor sem, ha pernyertesként visszakaphatja a kamatokkal növelt pénzét és a per költségeit is.

Lenne min változtatni

A panaszok másik jelentős része az internetszolgáltatással kapcsolatosan érkezik - ezekből mintegy 300 futott be 2006-ban. Körülbelül 180 beadvány érkezett kábeltévés szolgáltatásokkal és 150 mobillal kapcsolatban, valamint száz egyéb (például postai) szolgáltatásra vonatkozott.

A hírközlési fogyasztói jogok biztosának nincs hatósági jogköre, határozatot nem hoz. A beadványok egy részét más hivatalokhoz továbbítja, tevékenysége elsősorban a telefontársaságokkal, illetve a hírközlési piac más szereplőivel való egyeztetésekben, illetve törvénymódosító javaslatokban merül ki. 2006-ban Juhász Károlynak nem volt módosító javaslata, megfogalmazása szerint nem azért, mert nincs min változtatni, hanem mert egyszerre sok szereplő szempontjait kell érvényesíteni, ami miatt elhúzódhatnak vagy - a sokféle érdek közt - elveszhetnek az ügyek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK