Markoló, villám, autó gyilkolja a netet

A napokban 50 millió forintos kárt okoztak színesfémtolvajok a Magyar Telekomnak azzal, hogy 36 kábelt átvágva vittek magukkal némi rezet. A lopással egy egész kerületben megszűnt a telefon- és internetszolgáltatás, de megsínylette a hazai bankrendszer is a vandálok mohóságát. Utánajártunk, mennyire sérülékeny a hazai távközlés utcákon elérhető infrastruktúrája.

Nem csak tolvajok, de a szél, az eső, a markológépek, autók és a villámlás is fenyegeti a távközlési szolgáltatók hálózatát, eszközeit. Az okozott kár tíz- sőt, mint a kispesti példából kiderül, akár ötvenmilliós nagyságrendű is lehet, a haszon emellett eltörpül: előfordul, hogy 30 ezer forintért tesznek tönkre két-hárommillió forint értékű berendezést. Ami meglepő: a szolgáltatók egybehangzó állítása szerint a szándékos rongálás, illetve tolvajlás összességében még mindig kevesebb kárt okoz, mint a hanyagság miatt bekövetkező kár.

Nincs réz, kevesebb a lopás

A kábeltévés, internet- és tévészolgáltatást nyújtó UPC viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel hálózatuk zöme optikai és koaxális kábelből áll, azaz alig találni színesfémet a vállalatnál. Ezt a tolvajok is tudják, nem erre hajtanak. Két évvel ezelőtt egy, a rendőrségi nyomozás ellenére is végül ismeretlen társaság elkezdte a társasházakból a vállalat hálózati erősítőit lopkodni. Az eset sajátossága, hogy ezeket az eszközöket előfizetők nem tudják használni semmire, kifejezetten kábeltévés hálózatok üzemeltetői számára gyártják őket, s bár Szűcs László, a UPC sajtószóvivője nem mondta, sejthető: valamelyik konkurens társaság, vagy beszállítójuk nyúlta le a berendezéseket.

Jellegzetes problémaforrás az előfizetők ügyködésének a következménye: akik saját maguknak "állítják be" a fogható tévécsatornákat, feltörik az elosztószekrényt. Noha ez nem tűnik nagy kárnak - bár a szekrényt is javítani vagy cserélni kell -, mégis, éves szinten több millió forintot költ a vállalat az önkiszolgáló előfizetők tevékenysége utáni helyreállításra. A rongálás másik jellegzetes formája nem csak a telefóniából ismert: közműépítés közben előfordul, hogy átvágják az optikai kábelt, vagy "kiássák" az aknát, ami bedől. Valójában ezek okozzák a nagyobb kárt, hiszen egy optikai kábelt bonyolultabb és drágább is pótolni.

Lóg az elvágott vezeték

Szűcs elmondta: az ilyen jellegű károkozásban az elkövető gyakorta vétlennek bizonyul, mert nem mindig pontosak a közműtérképek. Ráadásul egy jelentősebb csőtörés vagy gázömlés esetében nincs is lehetőség pontos térképet keresni, fontosabb a mielőbbi hibaelhárítás. A szóvivő szerint azonban ezeknek a károknak egy része megtérül, mivel ha lehet tudni, ki bontotta fel az utat, és ki vágta el a kábelt, sikerül érvényesíteni a kártérítési igényt. Ugyanakkor előfordul: egyetlen nap alatt bontják fel az utat, vágják el a kábelt, majd temetik vissza az árkot. Ilyenkor nem is mindig lehet a nyomára bukkanni az ügyeskezű szakiknak.

Mikrós vacsora készítette ki a hálózatot

Egy másik kábeltévés internet-szolgáltatónál évekig a véletlenek sorozata nyúzta a műszakiakat és az ügyfeleket egyaránt. Egy ízben villám csapott a fejállomásba - gyakorlatilag hosszú napokra lenullázva az előfizetők internetkapcsolatát, egy másik alkalommal pedig a mikrohullámú összeköttetést zavarta egy, a közelben működtetett hibás mikrohullámú sütő - legalábbis a társaság műszaki szakemberinek akkoriban kiadott tájékoztatása szerint. A minden este vacsoraidőben bekapcsolt - minden bizonnyal nem lakásban, hanem vendéglátóipari egységben használt - mikró órákra lebénította a külvárosi hálózatot a belvárosi közoponttal összekötő kapcsolatot.

Még korábban kérdeztük az Invitel tapasztalatait a rongálásokról. A vállalat akkori sajtósainak összeállításában szerepelt az autókkal okozott kár is. A közlekedési baleseteknek néha szenvedő alanya a telefontársaság, ha az utcára kitelepített eszközeit egy autó elsodorja. A telefontársaság meglepően jólinformált a szórakozóhelyek elhelyezkedését illetően, ugyanis a diszkóbalesetek egy részében megsérülnek a telefontársaság utcára applikált berendezései is. Az Invitel másik nagy ellensége a már ismerős markológép. Bár mindkét típusú beleset jelentős károkat tud okozni, mivel az elkövetők gyakran ismertek, rajtuk, vagy a kötelező biztosítójukon be tudják hajtani az okozott kárt. A szándékos károkozások palettája változatos: készülék megrongálása, tájékoztató táblák és telefonkönyvek elszaggatása, kisebb-nagyobb elosztók megrongálása. Ezekben az esetekben a kár nem több 50-100 ezer forintnál, ám mivel a vandálok ismeretlenek maradnak, a kárt a telefontársaságnak kell állnia.

Feltört bázisállomás

20 ezer forintnyi olajért 3 milliós kár

Korábban megkerestük a Magyar Telekom (akkor még Matáv) sajtóosztályát is hasonló esetek után érdeklődve, de a leghatározottabban megtagadták a válaszadást azzal, hogy nem kívánnak ötleteket adni az elkövetőknek. A Vodafone és a Pannon inkább megértette szándékunkat, s bár a mobiltechnológiát legalább a markológép nem fenyegeti, kiderült: az időjárástól a tüzelővadászokig terjed a szolgáltatást veszélyeztetők társasága. A Vodafone sajtósainak összeállításából kiderül: a kerítés, földelő-, táp- vagy az úgynevezett feeder kábel, klíma, illetve transzformátor-rongálások, lopások keserítik a szolgáltató munkatársainak és ügyfeleinek életét.

A tüzelővadászok számos esetben csak a transzformátor hűtésére szolgáló olajat csapolják le, mellyel ugyan legfeljebb 30 ezer forint értékű olajhoz juthatnak, de ezek után a teljes transzformátort cserélni kell, melynek költségei akár a 2-3 millió forintot is elérhetik. Az esetek többségében ráadásul az olajnak csak egy részét viszik el, a többit - nem ritkán a felét - sajnos elfolyatják és a föld nyeli el, ami nem tesz jót a környezetnek sem. Vagyis 15-20 ezer forint értékű olajért 2-3 milliós kárt okoznak. A Pannon némileg szűkszavúbb tájékoztatása szerint az időjárás több kárt okoz a bázisállomásokban, mint az emberi kéz.

Bár a telefontársaságok némelyike meglehetős tapintattal kerülte az okozott kár mértékét, sokszor nem is csak a vétlen vagy szándékos rongálás utáni helyreállítás költsége terheli a vállalatokat, hanem a kieső szolgáltatások miatt elmaradó bevétel, az előfizetőknek ilyenkor kötelezően jóváírandó összeg, esetleg kötbér, valamint áttételesen, maguknak az előfizetőknek okozott kár. A Magyar Telekom kispesti kábeleinek az átvágása például érzékenyen érintette a bankközi átutalásokért felelős Giro-rendszert: napokig késve jöttek-mentek a pénzek a hazai bankrendszerben. Ez mutat rá arra is, hogy a telefontársaságokon túl az előfizetőket is érheti kár a kieső szolgáltatások miatt, amit viszont már nemigen térít meg senki.