Homályos a telefonos feketelista működése

A telefontársaságok adóslistáiról ír a mai Napi Gazdaság. A cikk szerint a telefonos adóslista szabályozása kevésbé precíz, mint a banki adósoké, és számos adatot homály fed.

A lap szerint, míg a banki adóslistával (BAR) kapcsolatban a jogszabályok egyértelműen meghatározzák azokat az eseteket, amikor egy ügyfélnek fel kell kerülnie a feketelistára - azaz a bankoknak nincs mérlegelési lehetőségük -, a mobilos adóslistára kerülés tekintetében a telefontársaságoknak mérlegelési joguk van. A három hazai mobiltársaság - a Pannon, a T-Mobile és a Vodafone - által használt lista célja az, hogy az egyik szolgáltatónál adósságot felhalmozó ügyfél ne mehessen át kötelezettségei rendezéséig a másik társasághoz.

A Napi Gazdaság szerint az elektronikus hírközlési törvény meglehetősen liberális a banki adóslista működését meghatározó jogszabályokhoz képest. Míg a banki listával kapcsolatban rendszeresen nyilvánosságra hozzák, hogy hányan vannak rajta, és a szabályozás - a fel- és lekerülés módja is meglehetősen közismert - a mobiltársaságok listájáról nem sokat lehet tudni. Nem ismert, hogy hány adóst tartalmaz a telefonos feketelista, mint ahogy azt sem, hogy mekkora adósság után számíthat valaki arra, hogy felkerül.

A telefonos adólistában az adósság rendezése után legfeljebb egy évig maradnak az ügyféladatok - maga a távközlési szolgáltatásokból eredő követelés is egy év alatt évül el -, és a tartozás kifizetése után jelölik, hogy az ügyfél már nem, de egyszer már tartozott.

Az adóslista két évvel ezelőtti létrehozásakor még ötezer forintos adósságról szólt az egyik telefontársaság képviselője, ma már a Napi Gazdaságnak nem árultak el konkrét összeget - a Pannon kommunikációs igazgatója szerint az üzleti titok. 2006-ban az adóslista üzemelésére kiírt pályázatot a KFKI-LNX nevű vállalat nyerte meg, mely céget azóta megvásárolta a Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.