2015-re jöhet a százgigás internet

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió a következő két évben mintegy 550 millió eurót fordít infokommunikációs kutatás-fejlesztésre, aminek hátterében részben az áll, hogy Brüsszel szerint a növekedés szempontjából elengedhetetlen az új generációs internet fejlesztése.
Vágólapra másolva!

A Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform és az eMobility Európai Technológiai Platform közös nemzetközi konferenciáján csütörtökön Budapesten Pukler Gábor, a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform elnöke elmondta: az uniós döntéshozók által 2000-ben kitűzött nagyszabású lisszaboni célok még nem valósultak meg, az Európai Unió nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága. Az Egyesült Államokat akkor érheti utol, ha képes lesz elszakadni álomszerű víziótól, s az EU túlteszi magát a hangzatos, ám meglehetősen általános és nehezen megragadható célkitűzéseken. Úgy vélte, Európának konkrét célokat kell kitűznie, és konkrét megvalósítási folyamatot kell megvalósítania.

Száz gigabites szélessáv

Az 550 millió euró legnagyobb részét, 190 millió eurót a jövő hálózatainak kutatás-fejlesztésére fordítják majd, de 110 millió euró jut az internetes szolgáltatások fejlesztésére, valamint a szoftver és virtualizáció területére is. Az internetbiztonságra vonatkozó kutatások 90 millió euró, a hálózatos média, más területekkel együtt pedig 80 millió euró támogatásban részesül. A jövő internetéhez kapcsolódó kísérleti labor és alapkutatás támogatására 50 millió eurót, a gépek közötti kommunikáció kutatására 37 millió eurót szánnak.

A konferencián tartott előadásokban elhangzott: 2015-ig várhatóan Európa-szerte elterjed majd a másodpercenként 100 gigabit sebességű adatforgalmat lehetővé tevő szélessáv, 2020-ig pedig megjelenik majd az internet új generációja, amely biztos alapot ad a gépek közötti kommunikációhoz, és lehetővé teszi olyan intelligens informatikai rendszerek működtetését, amelyek a környezetük változását képesek érzékelni, és szükség esetén reagálni rá.

Intelligens dugófigyelő

Ezek a megoldások a jelenleginél jóval környezetkímélőbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik majd például a városi közlekedést: az intelligens dugófigyelő rendszerek az autóforgalom függvényében képesek a pillanatnyi igényeknek megfelelően módosítani és összehangolni a közlekedési lámpák működését. A megfelelő hely- és mozgásérzékelők kifejlesztésével a járművek a jövőben akár emberi közbeavatkozás nélkül is eljuthatnak majd az egyik pontból a másikba.

Mindebben fontos szerep jut mind az európai, mind a nemzeti technológiai platformoknak, amelyeket az unió 2004-2005 között hívott életre. A platformok az ICT iparág legfontosabb szereplőit, multinacionális cégeket, kis-és középvállalkozásokat, egyetemi kutató-fejlesztő központokat tömörítenek. Feladatuk, hogy egymással szorosan együttműködve meghatározzák, mik azok a területek, perspektivikus technológiai fejlődési irányvonalak és újdonságok, amelyekre az Európai Uniónak és az egyes tagországoknak a következő évtizedben érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mert fellendíthetik a gazdaságot, és erősíthetik az unió globális infokommunikációs versenypozícióját.

Hét év alatt 35 milliárd forint

Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a magyar állam 2001 és 2008 között összesen 35,5 milliárd forint támogatást nyújtott ICT témájú kutatási-fejlesztési projektek megvalósításához. A legnagyobb támogatást elnyert területek közé tartozik a mobil és multimédiás tartalomfejlesztés 2,8 milliárd forinttal; az e-egészségügy 2,2 milliárd forinttal; az intelligens közlekedésre pdig 1,3 milliárd forint jut.

A konferencián Molnár László, a GKI Zrt. vezérigazgatója elmondta: a magyar piacon a vezetékes vonalak száma lassan, de folyamatosan csökken, s ez a tendencia fennmarad. Annak ellenére is, hogy a vezetékes, ADSL-alapú széles sávú internet folyamatosan terjed. A mobilpiacról kifejtette: a várakozások szerint 2011-ben már 14 millió készülék lesz az országban a jelenlegi több mint 10 millióval szemben.

Az internet-előfizetők száma 2011-re megnégyszereződik 2005-höz képest, s majdnem eléri a 4 milliót. Ennek az egyik fő feltétele azonban az, hogy folyamatosan kiteljesedjen az elektronikus kormányzat, s az állampolgárok minél több ügyük intézésére használhassák az internetet. A vezérigazgató kifejtette: az internet nagyobb mértékű elterjedéséhez kormányzati segítség is kell, mivel az uniós átlagot tekintve jelentős az ország lemaradása. Ezen túlmenően Magyarországon jelentős a digitális írástudatlanság is, nagyon sokan azt sem tudják, hogyan kell bekapcsolni egy számítógépet. Ráadásul az írástudatlanság nemcsak az idősebb korosztályra, hanem a fiatalokra is jellemző.