hirdetés
Címkék:látogatás

Rákosi bunkere a Kossuth téren

2008.09.12. 15:45

Kevesen tudják, de hatalmas bunkerrendszer húzódik a belváros alatt: a Kossuth és a Szabadság terek alatt található létesítményt még az ötvenes években kezdték építeni, eredetileg Rákosi Mátyás és a vezető pártfunkcionáriusok - összesen több mint kétezer ember - háború idején való elhelyezésére szolgált.

A bunker pontos elhelyezkedése - bejáratainak címe - a mai napig titkos, s bár építészeti szaklapokban született már részletes leírás az objektumról, a bejárás előtt munkatársunknak is titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnia. A bunkert a 2-es metró építésének idején kezdték kialakítani, ami magyarázza, hogy még ma is a Budapesti Közlekedési Vállalaté a hatalmas létesítmény. Az üresen álló, semmire nem használt bunker zárt, nem látogatható: kivételes alkalmakkor szervezett körülmények között azonban bemutatják.

Nem tudni, mettől meddig építették

A bunker az F4 nevet kapta, ami nem egy titkos jelölés, hanem a piros metró építési területeinek a számozásából adódó kód: az F betű a földalatti vasút kezdőbetűjéből származik, a négyes pedig a munkaterület neve (az F5-ös például a Baross téren volt, az F6-os pedig a Rákóczi út 66 szám alatt, ahol egészen a közelmúltig üres telek árválkodott). Az elnevezés a mindmáig él, valamennyi nyilvántartásban így szerepel a bunker.

Sajátos, de a kor hidegháborús, világháborús hisztériájából adódó titkosítási koncepciónak logikus következménye, hogy a bunker építésének kezdő és befejezési időpontja meglehetősen homályos. Míg a metrót 1950-ben kezdték építeni (1954-ben azonban leállították a nagyszabású beruházást), a bunkerrel kapcsolatban csak annyi tudható, hogy 1951 előtt biztosan nem kezdték el a munkálatokat. A létesítmény kialakításának célja az volt, hogy a pártvezetésnek háborús időszakban védelmet és menekülési utat biztosítson. A bunkernek saját víz- és elektromos energia ellátása volt, továbbá légszűrők segítségével friss levegőt juttattak az óvóhelyre. Egy atomtámadás esetén akár négy órát is biztonságban átvészelhettek a benttartózkodók - összesen 2200 fő elhelyezésére volt lehetőség. A gépészeti berendezések ma már nem működnek: lepukkanva állnak egyhelyben, mint egy technikatörténeti kiállítás nem túl jelentős darabjai.

Hamis legendák

A legendákkal ellentétben foglyok, kényszermunkások nem dolgoztak az építkezésen, a munkákat főként vidéki bányászok végezték - érdekes, hogy a metróépítés első három évében sem használtak fúrópajzsot, azt csak 1953-ban indították el, egész addig  hagyományos bányászati módszerrel végezték az alagutak kialakítását, akárcsak a bunkernél. A bányászoknak valószínűleg fogalmuk sem volt hogy a pártvezets majdani, szigorúan titkos bunkerét építik: vidékiek voltak, akik nem ismerték a várost, a föld alatt dolgoztak, közel a metróépítés tényleges helyszínéhez, így joggal hihették, hogy ők is a földalatti alagútját fejtik.

 

 

A létesítményt megszakításokkal ugyan, de folyamatosan építették. 1956-ra - Rákosi leváltása idejére - már szerkezetkész állapotban volt. Maga a pártfőtitkár végül soha nem tette be lábát az óvóhelyre. Az '56-os forradalom idején a még befejezetlen építményt megnyitották a lakosság előtt, így elvesztette titkos jellegét, az eredeti elképzelés, miszerint vezénylési központként funkcionálhat egy háború idején, ezzel értelmét vesztette. Az 1960-as évek elejére lett kész, és mint tömegóvóhelyet tartották számon. Míg korábban az Államvédelmi Hatóság felügyelte, elkészülte után két minisztériumhoz kerültek a kezelési feladatok.

Titkos járatok

A bunker elágazásait pontosan ma sem ismeri a közvélemény. Annyit biztosan tudni lehet, hogy a Szabadság térre vezet egy szellőzőakna, amelybe az eredeti tervektől eltérően lépcsőt is építettek, így tulajdonképpen be- vagy kijáratként is használható. A térbe torkolló egyik utca bérházának hátsó - zárt - traktusából nyílik a "főbejárat", ugyanitt helyezkedik el a lift is, amit akkoriban az ország leggyorsabb felvonójaként tartottak számon - ez még a mai napig működőképes.

Forrás: [origo]
Csendes pusztulás

A metróalagúthoz is kiépült egy összekötőfolyosó, ennek a célja az volt, hogy a pártvezetés háború esetén a metró alagútján keresztül eltávozhasson a városból akár a Déli pályaudvar, akár a Kerepesi út irányába.  Az óvóhely 48 méteres - 16 emeletes - mélységben fekszik, épp két szinttel lejjebb, mint maga a metróvonal (a metróalagúttal összekötő folyosó csatlakozási pontján is érezni a szintkülönbséget). Minden bizonnyal a Parlament felé is vezet egy lefalazott folyosó, és elképzelhetők más leágazások is - ezeket azonban csak azok tudhatják, akik látták a ma is titkos tervrajzot.

Múzeum, diszkó, bortrezor

A létesítménynek egészen 1992-ig viselték gondját, addig egy házaspár amolyan gondnoki státuszban látta el az állagmegóvási feladatokat. Az óvóhelyett sosem tudták hasznosítani semmire, háborús helyzet szerencsére nem adódott, elszigeteltsége, adottságai miatt pedig csak megvalósításra nem kerülő ötletek voltak. A BKV sajtóirodájától kapott tájékoztatás szerint múzeumként, diszkóként, esetleg bortrezorként működhetett volna, s az objektum további hasznosításáról jelenleg is folynak a tárgyalások.

Forrás: [origo]
Vizes bejárat

Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta: az F4-es a polgári védelmi kataszterben - azaz az óvóhelyek nyilvántartásában - nem szerepel, mivel korábban nem a lakosság számára, hanem vezetési pontként épült, azaz háború esetén innen irányíthatták volna az országot. Ugyanakkor a munkatársai tudnak a létezéséről, és vészhelyzetben használnák is, ám manapság realitásként nem kell számítani háborús konfliktus kialakulására. A katasztrófavédelem szempontjából nem fontos az építmény, hiszen nincs olyan katasztrófatípus, amelynek a kapcsán ésszerű megoldási lehetőségként szóbajöhetne az óvóhely hasznosítása.

Jelenleg a közel ötven éves létesítmény üresen áll, villany sincs benne, a talajvíz beszivárgása miatt - a rendszeres szivattyúzás ellenére - sok helyütt pallókon és téglákon egyensúlyozva lehet csak közlekedni benne. Állandó személyzet nem vigyázza, a lejáratokat zárva tartják, nem látogatható. A hatalmas erőfeszítéssel - mai áron számolva 8 milliárd forintos költséggel - megépített objektum hosszú évek óta üresen és sötéten bújik meg a város alatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat
youmetry