2009 az interneten: rossz év a torrentnek, jó a keresőknek

Rájárt a rúd idén a fájlcserélőkre. Európa néhány országában azt tervezgetik, hogy a kalózoknak még a netkapcsolatát is lebontják. A Pirate Bayt elítélték elsőfokon, a Mininova kénytelen volt törölni az illegális megosztásokat, a Demonoid torrentoldal pedig állt az év felében. A torrentkeresők mellett a webkeresőket is támadják: a Google két kihívót is kapott idén, jövőre pedig érkeznek a magyarul remekül tudó szolgáltatások. 

Nem az online zene- és filmkalózok éve volt 2009. Februárban azt adtuk hírül, hogy egy hálózati eszközöket gyártó német cég szerint a torrentforgalom rovására kezdett növekedésbe a nagy méretű fájlokat is kezelő megosztóoldalak (például Rapidshare, Filefront) forgalma. Az év elején a legnépszerűbb tartalomnak a filmek számítottak, a dobogó második helyére frissen másztak fel a videojátékok, maguk mögé utasítva a pornót.

A játék az év során hazánkban is bizonyított, megmutatva, hogy kár temetni a Bittorrentet. Az év slágercímének számító Modern Warfare 2 megjelenése - és a feltört kalózverziók megszületése - után a játékért fizetni nem akaró gamerek csúcsra járatták a szervereket. Az Asva.info megfigyelése szerint 122 Gbit/s sávszélességet használtak el a letöltők. Ehhez mérhető roham kobábban a Grand Theft Auto IV megjelenése után volt 2008-ban.

Nem volt magyar torrentrazzia

A magyar hatóságok nem igazán piszkálták a hazai torrentoldalakat. A Nemzeti Nyomozó Irodának ugyan volt egy óriási razziája, aminek során 43 szervert és közel 200 terabájtnyi jogsértő anyagot foglaltak le, ám ezek a gépek nem fájlcserére szolgáltak. Hazánkban idén a fizetős fájlcsere szenvedte el a legagyobb csapást. A Kileen Kazakhstan nevű offshore céghez tartozó gépek valószínűleg nem csak kalóz zenék, filmek és szoftverek terjesztésére voltak használatosak, hanem kéretlen reklámlevelek küldésére is. A lefoglalt szerverek törvényszéki vizsgálata az április razzia óta nem készült el. A mai napig nem lehet tudni, mi volt a szerverek merevlemezein.

Warezszerverek tucatjait foglalta le a Nemzeti Nyomozó Iroda

Míg a világ több pontján azzal riasztgatták a torrentezőket, hogy ha fájlcserélésen kapják, akkor három figyelmeztetés után megszüntetik internetkapcsolatát, hazánkban ez a veszély sem fenyeget. A szerzői jogvédőket és a Nemzeti Hírközlési Hatóságot is megkérdeztük ősszel, hogy a francia HADOPI törvényhez hasonló bevezetésre kerülhet-e Magyarországon, ám csupa nemleges választ kapott. Horváth Péter, a zenekiadók jogvédelmével foglalkozó ProArt szóvivője szerint ők a szankciók és a felhasználók fenyegetése helyett sokkal inkább abban érdekeltek, hogy az illegális letöltéseknek legyen legális, üzletileg életképes alternatívája.

Az év vesztese a Pirate Bay

A legjobb, vagy legalábbis a legtöbb régebbi, értékes, érdekes és kevéssé ismert anyagot kínáló tracker (vagyis torrent-gyűjtőoldal), a Demonoid az év nagyobb részében állt. Hol a szerverrel voltak gondok, hol az adminisztrátor tűnt el, az eredmény ugyanaz volt. A hetvenes évek legjobb amerikai képregényeire vagy mondjuk az elmúlt év román hiphop-slágereire vágyó netezők hoppon maradtak.

A világ legnagyobb torrentoldalához, a Pirate Bayhez képest azonban még jól jártak a Demonoid üzemeltetői. A skandináv fájlcserélő elleni per február közepén vette kezdetét. Az üzemeltetőkön kezdetben több mint 3 milliárd forintnak megfelelő kártérítést próbált bevasalni a pert megindító 17 filmstúdió és lemezkiadó. A torrentoldal legénysége médiahacknek, színháznak tekintette a pert, online közvetítést, ingyenes koncerteket, tiltakozásokat szerveztek a kalózokkal szimpatizáló önkéntesek segítségével.

Az ítélethirdetés után rosszra fordult a Pirate Bay sorsa

Az elsőfokú ítéletet április 17-én hirdették ki, megsemmisítve a fájlcserélők sérthetetlenségébe vetett hitet. A bíróság 33 rendbeli szerzőijog-sértésben találta bűnösnek Frederik Neijt, Gottfried Svartholm Wargot, Peter Sunde Kolmisoppit és Carl Lundströmöt, a Pirate Bay üzemeltetőit. Az ítélet az egy év letöltendő börtönbüntetést mellett 800 millió forintnak megfelelő kártérítés megfizetéséről szólt.

Az elvesztett per után az üzemeltetők megpróbálták eladni az oldalt egy olyan cégnek, amelyik legális, fizetős fájlmegosztóvá alakította volna át a Pirate Bayt, de az üzlet nem járt sikerrel. Még a szerződések aláírása előtt zárolták a teljes vagyonát a svéd torrentoldal felvásárlására pályázó GGF vezetőjének egy korábbi, 74 millió forintra rúgó tartozás miatt. Korábban már bíróság is vizsgálatot kezdeményezett a Pirate Bayért 1,5 milliárd forintnak megfelelő összeget ajánló szoftvercég ellen, sőt a részvényeik tőzsdei kereskedelmét is megtiltották.

Van, aki legalizál, van, aki perel

Az év még egy legalizálást is tartogatott a fájlcserélgetőknek. A legendás Mininova üzemeltetői döntöttek úgy, hogy törölnek minden illegális anyagot az oldalról. A továbbiakban joglejárt vagy szabadon terjeszthető művek lelőhelyeként működő oldal korábban a legnagyobbak között volt nyilvántartva, ám a bejelentés és a jogsértő anyagok törlése után huszadára csökkentek az Mininováról indított letöltések.

Perelés mellett döntött inkább az Isohunt, a Mininova összezsugorodásával második legnagyobbá váló torrentoldal. Az üzemeletető nem kisebb célpontot szemelt ki magának, mint a kanadai jogvédő szervezetet, a CRIA-t. Az oldal azt szeretné elismertetni, hogy ugyanolyan keresőként funkcionál mint a Google vagy a Bing, azaz nem tárol jogsértő tartalmat. Garry Fongnak, az oldal főnökének nem lesz egyszerű dolga, ugyanezt az érvrendszert próbálta használni a perét elsőfokon elbukó Pirate Bay is.