Rossz alvás lesz az esti gépezésből

alszik, alvás, laptop
Vágólapra másolva!
Az éjszakába nyúló tévézés, az éjfél utáni videojátékozás és az e-mailek és SMS-ek lefekvés előtti ellenőrzése rontja az amerikaiak alvását. A kizárólag az USA-t vizsgáló National Sleep Foundation felmérése szerint a fiatalok akár havi ötven órával is kevesebbet alszanak a mobilok és a videojáték miatt, de a felnőttek munkahelyi teljesítményét is rontja a kütyük miatti kialvatlanság.
Vágólapra másolva!

"Az életünket produktívabbá és élvezhetőbbé tevő mobiltelefonok és számítógépek túlhasználata miatt amerikaiak millió nem jutnak elég alváshoz, ami miatt másnap rosszul teljesítenek" - állítja Russel Rosenberg, az 1990-ben alapított National Sleep Foundation (NSF) elnökhelyettese.

Az alapítvány felmérése szerint az amerikaiak 95 százaléka használ valamiyen kütyüt a lefekvést megelőző órában. Kétharmaduk pedig beismerte, hogy hét közben nem alszik eleget. Az elektronikus eszközök használata azért befolyásolja az alvás minőségét, mert a szervezet a képernyők mesterséges fényének hatására visszafoghatja az elalvást segítő melotonin hormon termelését. Ahelyett, hogy elszenderülnénk előttük, a laptopok, tévék és telefonok fénye éberebbé tesz minket.

Minden generációnak megvolt a maga alvásrontó technikája. A ma 40-60 évesek tévéztek elalvás előtt, a fiatalabbak videojátékokkal játszanak. Az NSF adatai szerint a 13-18 évesek egyharmada, a 19-29 évesek 28 százaléka játszik valamit, mielőtt lefeküdne aludni. A válaszadók 61 százaléka pedig a számítógépe vagy laptopja előtt tölti a lefekvés előtti perceket a hét néhány napján.

Forrás: NorthFoto

A csipogó emlékeztetők, jelzőhangok tovább rontják az alvásélményt azzal, hogy hajlamosak felkelteni a már elszenderült embert. Az éjszakára bekapcsolva hagyott Blackberry-k, telefonok tízből egy fiatalt keltenek fel - mondta Charles Czeisler, a Harvard Medical School alváskutató professzora.

Mennyit kellene aludnunk?

Az amerikai felmérés szerint a 13-18 évesek a legkialvatlanabb réteg. A javasolt 9 és egynegyed óra helyett átlagosan csak hét és fél órát alszanak. Czeisler szerint a mai gyerekek napi másfél-két órával kevesebbet alszanak, mint a hasonló korú fiatalok egy évszázada. Az alváshiány pedig rontja az iskolai, munkahelyi teljesítményt. A kiesett alvást mindenki koffeintatalmú italokkal és szundikálással próbálja pótolni, de a professzor szerint van jobb módszer is: "ki kell parancsolni a kütyüket a hálószobából."

A NSF oldala szerint a tinik alvásigénye napi kilenc óra, a felnőtteké 7-9 óra, a kisebb gyerekek pedig akár a nap felét is átalusszák. A napi alvásigényt az is befolyásolja, hogy a megelőző napokban mennyi alvási "adósságot" gyűjtöttünk össze álmatlanul forgolódva, fel-felriadva. Hiába alszunk jól a hét legtöbb napján, ha a korábban felgyülemlett adósságot nem fizettük meg, álmosabbak leszünk, mint kellene.