Miért olcsóbbak a kütyük Amerikában?

Sok magyar szeme felcsillan, ha ismerőse, rokona az Egyesült Államokba utazik, a tengerentúlon ugyanis rendkívül jutányos áron lehet beszerezni a legmodernebb technológiai kütyüket a legújabb iPadtől kezdve az ultramodern laptopokig. Utánajártunk annak, hogy miért pont ott olcsóbbak a ketyerék, ahol az emberek átlagfizetése sokkal magasabb a hazainál.

Az amerikai és hazai árak közötti különbség valóban létezik, az iPad 2 táblagép ára mellett az Apple amerikai webshopjában 499 dolláros árcédula szerepel, ami 115 ezer forintnak felel meg. Néhány kattintás után kiderült, hogy a 499 dolláros ár nettó összeget takar, ami után sales taxet, a helyi forgalmi adót is meg kell fizetni, amelynek mértéke államonként eltérő.

A drága laptop sokkal olcsóbb az államokban

Ha valaki például egy kaliforniai üzletben vásárol iPadet, általános esetben tízszázalékos forgalmi adót kell fizetnie, így a vételár 550 dollárra, vagyis mintegy 128 ezer forintra emelkedik, de a legmagasabb, tizenhárom százalékos adókulcs mellett sem haladja meg a 130 ezer forintos összeget, míg a hazai boltokban ugyanezt a készüléket bruttó 141 ezer forintért lehet megvásárolni. Jóval nagyobb volt a különbség a legolcsóbb MacBook Air laptop esetén, amelyet itthon bruttó 300 ezer forintért kínál a gyártó, míg az Egyesült Államokban legfeljebb 260 ezer forintnak megfelelő dollárból meg lehet úszni a beszerzését.

Az iPad 2 táblagép az Apple amerikai és hazai webboltjában

Egyes amerikai tagállamokban nullaszázalékos az adó, de van, ahol tíz-tizenhárom százalékkal növeli a vételárat, ám a hazai 25 százalékos áfához hasonlóan magas forgalmi adót egyik államban sem vetnek ki a termékekre. Létezik egy use tax, a fogyasztó által fizetendő adó is - amelynek mértéke azonos a sales taxszel -, ezt abban az esetben kell megfizetniük az amerikai vásárlóknak, ha nem abban az államban vásárolnak, amelyben élnek. Ennek az adófajtának a beszedését az Egyesült Államokban nem tudják megfelelően nyomon követni, ezért például az internetes rendelések jelentős része után semmilyen adót nem fizetnek a tengerentúli vásárlók.

Ez a helyzet azonban a közeljövőben változhat, mivel a nagy áruházláncok lobbitevékenységének hatására épp az egységes adózás kiterjesztését tervezi az amerikai kormány, bezárva az internetes rendelések által biztosított kiskaput - magyarázta el az [origo]-nak Kelemen László, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadó részlegének szakértője.

Az USA-ban csak a bolti vásárló adózik, a kereskedő nem

Kelemen szerint az elektronikai eszközök alacsony amerikai ára főként annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokban a hazaitól jelentősen eltérő, egyfázisú - és a hazaitól jóval alacsonyabb mértékű - forgalmi adót alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a számítógépeket, okostelefonokat és egyéb elektronikai berendezéseket forgalmazó cégeknek nem kell adót fizetniük akkor, amikor viszonteladóik felé értékesítik azokat, a sales taxet az állam csak az értékesítési lánc utolsó értékesítésére terheli, amit a bolti vásárló fizet meg.

Ezzel szemben Magyarországon többfázisú az általános forgalmi adó, azaz a forgalmazónak is meg kell fizetnie az áfát a termékekre akkor, amikor viszonteladójának - például egy hardverboltnak vagy egy áruházláncnak - eladja a termékeit, ennek költségét pedig természetesen végül a bolti vásárló állja, akinek szintén ki kell fizetnie a jelenleg 25 százalékos, jövőre 27 százalékra emelkedő áfát. A Deloitte szakértője úgy véli, hogy a hazai kereskedők költségeit az is jelentős mértékben növeli, hogy - az USA-val ellentétben - az értékesítési lánc minden tagjának jelentős adminisztrációs teendője van az adók elszámolásával.

További extra költségek

Bizonyos típusú elektronikai eszközök magyarországi importja esetén vámot is kell fizetnie a forgalmazónak, bár a fontos termékeknek számító a laptopok, táblagépek, digitális fényképezőgépek vámmentesen behozhatók. Ugyanakkor például a fotós kiegészítők, a videokamerák, az iPod és a hozzá hasonló eszközök vagy az akkumulátorok árát vám is növeli a behozatalkor.

Ezenfelül az elektronikai termékek magyar importőreinek környezetvédelmi termékdíjat is kell fizetniük, amelyből veszélyes hulladéknak minősülő eszközök ártalmatlanítását finanszírozza az állam. A termékdíjat a behozott eszközök tömege és jellege alapján róják ki a cégekre, amelyek ezt is beépítik a vételárba. Az elektronikai eszközök esetében nemcsak magukra a berendezésekre, hanem csomagolásukra, illetve ha az eszközökben akkumulátor is van, arra is külön termékdíjat kell fizetniük a hazai importőröknek - magyarázta el az [origo]-nak Várkonyi Balázs, az Extreme Digital (Edigital) elektronikai áruházlánc ügyvezetője.

Az amerikaiak mindent hamarabb lecserélnek

Jelentős szerepe van a kedvezőbb amerikai árakban annak is, hogy a piac mérete nagyságrenddel nagyobb a magyarnál, mivel sokkal nagyobb darabszámot tudnak eladni a gyártól, kisebb haszonkulccsal is komoly nyereséget tudnak termelni a cégek. Az Edigital ügyvezetője szerint az sem ritka, hogy egy gyártó veszteségesen működik az Egyesült Államokban, kieső bevételeit pedig az európai piacon magasabb áron eladott termékekből pótolja.

Várkonyi szerint az amerikai piac kedvezőbb árai annak köszönhetők, hogy ott intenzívebb verseny folyik a gyártók között, mivel a hazainál kedvezőbb jövedelmi helyzetű átlagemberek gyakrabban cserélik le számítógépeiket, tévéiket és egyéb eszközeiket, és válnak a gyártó számára értékes vásárlóvá. A tengerentúli üzleti modell ráadásul eltér a hazaitól, az amerikai vásárlók jelentős része járulékos szolgáltatásokat is igénybe vesz, például eleve hitelre vásárol, házhoz szállítást és otthoni üzembe helyezést is kér, valamint például külön törés elleni biztosítást is köt eszközére: sokszor az ezekből származó bevételek biztosítják a szükséges nyereséget a kereskedőnek az olcsón kínált termékre.

Nem várt veszélyeket rejthet a külföldön vásárolt kütyü
Korábbi cikkünkből részletesen megtudhatja, milyen előnyei és hátulütői lehetnek annak, ha külföldön vásárol elektronikai eszközt. Nem minden külföldön vett eszközhöz jár ugyanis Magyarországon is érvényes jótállás, a gyártókat pedig ilyen esetben akkor sem lehet kötelezni a garanciális javításra, ha rendelkeznek magyarországi képviselettel. Vannak olyan termékek, amelyeket világgaranciával árusítanak, de ezért a cégek sokszor külön pénzt kérnek, aminek a megfizetése után már nem biztos, hogy jó vétel marad a termék. Arra is van példa, hogy egy cég kizárólag amerikai garanciával árulja termékeit, hogy ezzel is korlátozza a kontinensek közötti magánimportot.

A hazai és az amerikai piac mérete közötti jelentős különbség a jövőben sem fog csökkenni, azonban változást hozhat a jövőben a gyártók stratégiájának változása. Elképzelhető, hogy az Apple mintájára egyre több cég kezdi saját maga értékesíteni telefonjait, tévéit vagy számítógépeit, a kis- és nagykereskedő cégeket teljesen kihagyva az értékesítési láncból, de az is megtörténhet, hogy kereskedelmi láncok lesznek érdekeltek a saját igényeiknek megfelelő eszközök gyártatásában.