Vágólapra másolva!
Az iskolák és az érettségizők is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha valóban leáll a Microsoft-szoftverek központi beszerzésére létrehozott Tisztaszoftver program. Az intézményeknek rekordidő alatt kellene váltani új operációs rendszerekre, ami a tanév közben reménytelen feladat egy iskolai rendszergazda és matematikatanár szerint.
Vágólapra másolva!

A Tisztaszoftver programnak köszönhetően az oktatási intézmények tanárai és diákjai térítésmentesen használhatják a Windowst, az Office irodai programcsomagot, az egyetemek pedig a Microsoft szerveres termékeit. Ez változhat meg március 1-jével, mert a projekt weboldalán megjelent rövid közlemény szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium "a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását."

Ez azt jelenti, hogy az iskolák az érettségi idejére Windows és Office nélkül maradhatnak. Ha a minisztérium valóban nem hosszabbítja meg a szerződést, az iskolák kellemetlen helyzetbe kerülnek, és kénytelenek lesznek visszaállni a számítógépeikkel megvásárolt különböző verziójú Windowsokra, vagy valamelyik Linux-variánst választva újjá kell építeniük informatikai hálózatukat.

Az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az [origo]-val közölte: még tárgyalásokat folytat a Tisztaszoftver programról, válaszokat pedig csak ezek lezárása után adhat.

Mennyibe került a tiszta szoftver?

A Tisztaszoftver program áráról egészen mostanáig nem lehetett pontos információkat szerezni. Ezzel kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet 2006-ban közérdekű adatigényléssel fordult a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Mivel adatokat nem kaptak, a társaság az adatvédelmi biztoshoz fordult. Az így megszerzett szerződések szerint 2005 és 2008 márciusa között 5 milliárd forintjába kerültek az államnak az oktatási intézmények Windowsai és Office-csomagjai.

Forrás: MTI/Vajda János
Több mint évi egymilliárd forintba kerültek a köz- és felsőoktatás Windowsai

Az Index Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól származó 2012. januári információi szerint a szoftverek 2010-ben 1,5 milliárd forintba, 2011-ben 1,13 milliárd forintba kerültek. Az elmúlt tíz évben az állam közel 12 milliárd forintot fizetett ki az általános-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények szoftverének bérlésére.

Nem költözik Linux minden iskolába

A Windowsnak nem kell teljesen eltűnnie az iskolákból, káoszt azonban így is kiválthat a Tisztaszoftver program leépítése. A bérelt operációs rendszereket csak úgy lehetett jogtisztán feltenni az iskolai számítógépekre, ha az intézmény rendelkezik frissítési alappal. Tehát a gépekre csak akkor lehetett felrakni a legújabb rendszert, ha vásárláskor bármilyen géppel együtt megvehető (OEM) Windowst is vett hozzá az intézmény. Ez lehetett a korlátozott funkcionalitású, komolyabb hálózati és távmenedzsment-támogatással nem rendelkező Starter vagy Home Basic verzió is. A Tisztaszoftver program keretében használt Office-csomagokhoz nem kellett frissítési alap, igaz, több Windowsra telepíthető, szabadon felhasználható irodai csomag közül válogathatnak az intézmények.

A megoldás látszólagos egyszerűsége ellenére az új számítógéphez vásárolható (OEM) rendszerekre való visszaállás nem lenne kényelmes az iskolák számára. Az eddig egységes, gyakran a hálózatra épülő dokumentummegosztási, levelezési funkciókat biztosító rendszerek helyett kaotikus, mindenféle Windowsból összeállított, folt hátán folt rendszer épülhet.

Informatikai rendszer nélkül ma már halott egy iskola

Lehetetlen feladatnak tartja az azonnali átállást a nyílt forrású operációs rendszerekre Koren Balázs, a Budai Középiskola informatikai rendszerét karbantartó három rendszergazda egyike. A matematikatanárként és osztályfőnökként is dolgozó szakembernek nem a Linux ellen van kifogása, viszont a március 1-jei határidőt nem gondolja ésszerűnek. Az iskola ezernégyszáz tanulója által használt tíz gépterem, valamint a tanárok rendelkezésére álló körülbelül ötven PC újratelepítése a nyári szünet nagy részét igénybe venné.

Év közben nem lehet ekkora munkát elvégezni, hiszen ekkor a számítógépek is folyamatos használatban vannak. Az iskolában körülbelül százharminc tanár dolgozik, dokumentumokat osztanak meg, közös mappákat használnak, esetenként az iskolai rendszeren bonyolítják levelezésüket. "Ennyi emberrel nem megoldás, hogy mindenkinek odaadják a fontos iratokat fénymásolva" - mondja Koren. Ha a Tisztaszoftver programnak valóban vége, úgy még ki kell dolgozni, hogy a megvásárlandó licencek és a fellépő problémák miatt az iskolavezetés felelőssége-e a migráció előkészítése, vagy a rendszergazdáktól kell elvárni, hogy szállítsanak egy új megoldást - mondta Koren.

Forrás: MTI/Balaton József
A géptermek mellett a tanárok által használt gépeket is át kell állítani Linuxra

A rendszergazda szerint az iskolák vezetői egyelőre nem is hisznek abban, hogy vége lenne a Tisztaszoftver programnak. Az elégtelen kommunikáció miatt a megszűnés híre sem jutott el minden iskolához. Egy vidéki gimnázium informatikatanára az [origo]-nak elmondta, hivatalos tájékoztatást még nem kaptak a licencek ügyében senkitől.

Az érettségihez kell a Microsoft

Az érettségi vizsgaszabályzatban 2005-ben még szerepelt az a kitétel, hogy a vizsga előtt két évvel közölni kell a használható szoftverek nevét, egy évvel korábban pedig a vizsgán szereplő szoftverek verziószámát is. A vizsga anyaga azóta komoly változáson ment át, több programmal is teljesíthetővé váltak a feladatok. A diákok jelenleg a vizsgára jelentkezéskor jelölik meg, mely szoftverekkel szeretnének vizsgát tenni. Az Oktatási Hivatal jelentkezési lapján a májusi-júniusi vizsgaidőszakra még szerepel a Windows XP és a Windows 7 Enterprise verziója is, az irodai szoftverek közt pedig megtalálható a Microsoft Office.

A minisztérium által jóváhagyott listában akadnak nyílt forrású megoldások is, azonban az idén érettségizők közül a többség valószínűleg arra készült, hogy májusban a Microsoft programjain oldja meg a feladatokat.

Két hónap alatt lehetetlen

A szabad szoftverek magyarországi népszerűsítéséért küzdő FSF.hu Alapítvány sem tud olyan dokumentációról, tudásbázisról, amely a Linuxra váltó iskolák segítségére lehetne. Az FSF.hu céljai között szerepel egy főként szabad szoftverekkel működő iskolai hálózati modell és leírás létrehozása, ezt anyagilag is támogatja az alapítvány. Ehhez azonban meg kell találniuk a tapasztalt tanárokat, rendszergazdákat, támogató cégeket és természetesen az érdeklődő iskolákat. A dokumentáció elkészültével az iskolákat az FSF.hu összekötné a migrációt támogatni vagy végrehajtani képes cégekkel.

Az alapítványnak nem célja a tiszta átállás, tisztában vannak azzal, hogy egyes célfeladatokra csak fizetős tulajdonosi szoftverek állnak rendelkezésre. "Néhány speciális oktatási terület és adminisztrációs feladat kivételével a szabad szoftverek megfelelőek az iskolákban való felhasználásra" - válaszolta Mátó Péter, az FSF.hu egyik alapítója az [origo]-nak. Mátó szerint a legkomolyabb problémát nem az oktatott tárgyakhoz kellő szoftverek cseréje, hanem az alap infrastruktúra átállítása okozza. "Azokban az intézményekben, ahol nincs szabad szoftveres szaktudás, és nem tudnak segítőket bevonni, két hónap alatt lehetetlen az átállás" - mondta Mátó.

A rutinos tanárok oktatási anyagait és feladatait át lehet alakítani úgy, hogy szabad szoftverek felhasználásával is használhatók legyenek. Néhány szabad szoftveres témához pedig már tankönyvek is állnak rendelkezésre. Mátó szerint az anyagok felhasználása előtt mindenképpen szükséges áttekinteni és esetenként aktualizálni a dokumentumokat, ám a Linuxot használó tanárok az ubuntus szabad tananyagra, valamint a LibreOffice irodai programcsomagról szóló tankönyvekre bátran támaszkodhatnak.

Külön is szerződne az iskolákkal a Microsoft

A Microsoft rövid közleményben reagált a Tisztaszoftver program végéről szóló hírekre. A cég szerint az országos szerződés a leghatékonyabb módja az oktatási intézmények ellátása legális szoftverrel, így egy közoktatási PC éves licencdíja egy hamburger és egy kóla árával volt összevethető. A Microsoft dolgozik egy olyan licencszerződésen, amelyet a cég szoftvereihez a Tisztasztoftver program végével is ragaszkodó iskolák köthetnek meg.

A cégnek vélhetően nem kell sokat dolgoznia az eddigi szerződés átírásán, mert a Tisztaszoftver program mögött álló School&Campus szerződést jellemzően oktatási intézményekkel szokták megkötni. Nem példa nélküli az egész államra kiterjedő keretszerződés, ám rendkívül ritka. Az azonban továbbra sem biztos, hogy az iskolák ki tudják gazdálkodni a licenceket. Akkor sem, ha egy számítógép felszerelése operációs rendszerrel és Office-csomaggal csak 1200 forintba kerül.