Ennyi erővel visszatérhetnénk a bakelitlemezhez

Magyar internetezők is tüntetnek a hamisítás elleni nemzetközi megállapodás, az ACTA-egyezmény ellen szombaton. Az ellenzők szerint a megállapodás kötelezné a hazai internetszolgáltatókat arra, hogy monitorozzák felhasználóik adatforgalmát, és összemossa a magánhasználatú zene- és filmletöltéseket a kereskedelmi szintű tevékenységgel.

A globális tiltakozó kampányhoz csatlakozva február 11-én Budapesten, Pécsen és Szegeden is tüntetést szerveznek az ACTA nevű, a termékhamisítás ellen létrehozott, az illegális letöltések visszaszorítását is célzó nemzetközi egyezmény hatályba lépése ellen. Kritizálói szerint az egyezmény kriminalizálja az otthoni felhasználók letöltéseit, a kormányzati szakértői szervezet azonban úgy véli, az egyezmény életbe lépése hazánkban nem hoz választásokat, mert eleve elég szigorúak a szellemi tulajdont védő törvények.

Az ACTA egyezmény elleni globális tiltakozást az Access nevű politikai aktivista csoport szervezte meg az interneten, a kampányhoz huszonnyolc ország, többek közt Magyarország, Szlovákia, Csehország, Románia és Ausztria csatlakozott. A kampány térképén, illetve az ACTA  elleni tiltakozókat összefogó Facebook-csoportból származó információk szerint Magyarországon Budapesten, Pécsen, Szegeden és Székesfehérváron szerveznek tüntetéseket.

Mi az az ACTA?

A rövidítés a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás angol megfelelőjét takarja, a hamis termékek, ezekhez kapcsolódóan az interneten elérhető illegális zene- és filmkópiák visszaszorítását célzó nemzetközi egyezményt január végén írta alá Magyarország, huszonkét uniós tagállammal együtt. Az egyezmény még nem hatályos, az abban foglalt vállalások hazai jogszabályokba ültetéséről az Országgyűlésnek is szavaznia kell, uniós szinten pedig az Európai Bizottság dönt az egyezmény támogatásáról vagy elutasításáról. Ennek köszönhetően bár az ACTA-t több ország, köztük hazánk is aláírta, életbe lépését még meg lehet akadályozni.

Az egész világon tüntetni fognak az ACTA ellen szombaton

Megugráltatják a jogaikat féltő netezőket

A fővárosi tiltakozást szervező Occupy Budapest mozgalom szervezője az [origo]-nak e-mailben elmondta, a rendőrség biztosítani fogja a tüntetést, amely a Képviselői Irodaháztól indul délután fél öt körül, elhalad a Parlament mellett, és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) közeli, Garibaldi utcában lévő székházánál ér véget. Itt egy színpadon az Occupy mozgalom és a magyar Kalózpárt képviselője is beszédet mond, a korábbi lengyelországi ACTA-ellenes tüntetés nyomán pedig ugrálással tiltakoznak az egyezmény életbe lépése ellen, és koncerteket is szerveznek a helyszínen.

Szegeden a Roosevelt téren lévő Móra Ferenc Múzeum előtt gyülekeznek a tiltakozók 18 órakor, míg Székesfehérváron a Városház téren találkoznak 16 órakor. A pécsi tüntetés a Széchenyi téren kezdődik este hatkor.

A közösségi oldalon meghirdetett események visszajelzései alapján komolyabb tüntetői tömegre csak Budapesten lehet számítani, ahol szerda délutánig több mint négyezer-kétszázan jelezték szándékukat, míg Szegeden és Pécsen kevesebb mint háromszáz fő jelentkezett.

Aknakeresőzésre lenne csak jó

Az Occupy mozgalom budapesti csoportja az [origo]-nak e-mailben úgy nyilatkozott, elsősorban azért tartják kockázatosnak az ACTA-t, mert az elfogadása értelmezésük szerint kötelezné a hazai internetszolgáltatókat, hogy monitorozzák felhasználóik adatforgalmát, és összemossa a magánhasználatra történő zene- és filmletöltést a kereskedelmi mennyiségű kópia előállításával.

Az Occupy Budapest attól tart, hogy a kereskedelmi egyezmény életbe lépését követően drasztikusan lecsökken majd az interneten elérhető tartalmak, videók és zenék választéka, így a számítógépeket legfeljebb aknakeresőzésre tudják majd használni az emberek - mivel legális zenehallgatást vagy filmek internetes megtekintését biztosító szolgáltatások még csak elvétve működnek Magyarországon.

Ennyi erővel visszatérhetnénk a bakelithez

A szegedi szervezők szerint az ACTA gyakorlatilag totális kontrollt ad a szerzőijog-tulajdonosok kezébe, noha ettől a művészek és szerzők nem jutnak a jelenleginél több bevételhez. Az Occupy Szeged szerint sincsenek reális, legális alternatívák Magyarországon, ha pedig komolyan szűrni kezdik a kétes legalitású anyagokat az interneten, a világháló magyar szeglete ki fog üresedni, "ennyi erővel pedig visszatérhetnénk a bakelitlemezhez" - vélik az aktivisták.

Az ACTA elleni tüntetés poszterének részlete

Az Occupy Budapest szerint a filmstúdiók, tévétársaságok és lemezkiadók "egyre jobban befeszítik öklüket, így azonban egyre több dolog csúszik ki a kezükből". A mozgalom szerint a jogtulajdonosok végül be fogják látni, hogy az internet korában felnevelkedett generáció igényeihez kellett volna alkalmazkodniuk ahelyett, hogy az előző generáció szerzői jogi szabályait erőltetik rá a felgyorsult társadalomra.

A szakértők cáfolnának

Grad-Gyenge Anikó, az Artisjus szerzőijog-védő szervezet jogi tanácsadója korábban az [origo]-nak is elmondta, a napokban pedig egy e-kereskedelmi blogra írt bejegyzésében is cáfolta ezeket az állításokat. Grad-Gyenge írása szerint "sok hűhó zajlik semmiért", mivel az ACTA elfogadása semmilyen kötelezettséget nem ró Magyarországra, hazánkban ugyanis jelenleg is szigorúak a szerzői jogi törvények. Hasonlóképpen nyilatkozott az [origo]-nak Tóth Zita, a HENT titkára is, a hamisítás ellen fellépő szervezet szerint az ACTA elfogadása a magyar szellemi tulajdon külhonban való hatékonyabb védelmét szolgálja, esetleges bevezetése nem jár drasztikus változással a hazai internetre nézve.

Az első országok már visszakoznak

Ennek némileg ellentmond, hogy az ACTA életbe léptetése ellen az egész világon tüntetnek.  Az elmúlt hétvégén a fejlett internetes infrastruktúrával rendelkező Szlovéniában mintegy kétezren tiltakoztak az ACTA ellen. Korábban az ACTA-nak a nyilvánosság és az Európai Parlament  megkerülésével történt aláírása miatt lemondott tisztségéről Kader Arif, az egyezmény európai bevezetését felügyelő EP-s referens is.

Lengyelországban több tízezren vettek részt a hasonló tüntetésen nemrégiben. Az egyezményt Japánban aláíró lengyel nagykövet, Helena Drnovsek Zorko ezt követően  nyilvánosan bocsánatot kért. Állítása szerint nem tájékozódott kellőképpen az ACTA szignózása előtt az egyezmény szabadságot korlátozó rendelkezéseiről, ezért támogatásáról biztosította a megállapodás ellen tiltakozókat - adta hírül a BBC brit közszolgálati médium. A lengyelek végül pénteken felfüggesztették az ACTA integrálását saját jogrendjükbe.

Hasonló lépésre szánta el magát szerdán az ACTA-t korábban aláíró Csehország és Szlovákia kormánya is az egyezménnyel kapcsolatos tiltakozások nyomán, a cseh adatvédelmi biztos szerint pedig annak rendelkezései sértik az állampolgári jogokat - számolt be a ZDNet amerikai online technológiai hírportál. Az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottsága február 29-én fogja megvitatni az ACTA bevezetését, melyről várhatóan június folyamán fognak majd véglegesen dönteni.