Roboturalomtól rettegnek a brókerek

A világ tőzsdéin már egyre nagyobb arányban kereskednek szoftverek az értékpapírokkal. Az algoritmusok nem csupán  nagyságrendekkel gyorsabban képesek reagálni bármilyen tényezőre az embernél, a birtokukban lévő adatok elemzésével racionálisabb döntéseket is tudnak hozni. Nem csoda, hogy a brókerek félnek tőlük.

Manapság már nem egy hatalmas csarnokban üvöltöznek egymással, papírlapokat lobogtatva a brókerek, a kereskedés szinte mindenütt számítógépes rendszereken történik. Az internet és a szuper biztonságos rendszerek összekötik azokat, akik eladni és akik venni akarnak, de a technológia manapság már nem korlátozódik ilyen minimális szerepre. A tőzsdei kereskedésben a gépek akkora teret hódítottak, hogy több szakértő szerint ma már nem is a brókerek, hanem a jóval gyorsabb reakcióra képes szoftveres algoritmusok, gépi intelligenciák uralják a piacot.

A robotkereskedés nem egy Asimov-regény témája, hanem a Wall Street valósága, amelyet összefoglalóan High-frequency Tradingnek (HFT), azaz magas frekvenciájú kereskedésnek neveznek. A HFT lényege, hogy egy alkalmazás belép a piacra, és valós idejű adatok értelmezéséből műveleteket végez el: ajánlatot tesz és elad, ám ezt emberi léptékkel felfoghatatlan tempóban teszi, másodpercenként akár több ezer tranzakciót is képes elindítani. Ez a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszer sokkal hatékonyabb és gyorsabb, mint az ember.

Kritizálják és betiltanák

Az utóbbi két évben egymást érik a Wired, New York Times, Financial Times és más jelentősnek számító lapokban megjelenő cikkek, amelyekben sok oldalról bírálják az erre szakosodott szoftverekkel való kereskedést. Az írásokban megszólaló kereskedők szerint a legnagyobb baj az algoritmusokkal, hogy nem az emberekhez hasonló módon értelmezik a gazdasági adatokat, ebből kifolyólag a kereskedés is megváltozik. Ugyanis a gépek már nemcsak számoszlopok összeadásával segítik a brókereket, hanem döntéseket is hoznak helyettük.

A szoftveres intelligencia piaci terjeszkedését jól szemlélteti, hogy becslések szerint világszinten tavaly már nagyjából kétharmad-egyharmad volt az arány az algoritmusos és a hagyományos kereskedés között, és a Wall Streeten is több üzletet kötnek számítógépek, mint emberek. Bár a szoftverek másodpercenkénti több ezer ajánlatának csak töredékéből lesz üzlet, a tranzakciók száma így is bőven meghaladja azt, amikor emberek adnak-vesznek egymás közt értékpapírokat. Ezáltal sokkal több pénz sokkal gyorsabban áramlik a világpiacon, az átláthatatlanul sok üzlet pedig magában hordozza az esetleges aránytalanságokat is.

A csőd szélére sodorhatnak a robotok

De nem az elvi és elméleti aggályok a legerősebb ellenvetések az algoritmusok ellen, hanem a Flash Crash néven elhíresült jelenség, amelyet először 2010. május 6-án dokumentáltak. Ezen a napon a Wall Streeten a Dow Jones ipari átlag (Amerika 30 legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát jelzi egyetlen mutatóban) 573 pontot zuhant mindössze öt perc alatt. Az esemény hátterében az állt, hogy amíg a brókerek ebédelni mentek, a gépek megmagyarázhatatlanul kezdtek kereskedni, és hirtelen nem is tudták leállítani őket.

A Flash Crash azóta többször megismétlődött. Az észak-karolinai Progress Energy nevű cég részvényei ok nélkül és helyrehozhatatlanul estek 90 százalékot, de még az Apple-lel is megtörtént, hogy értékpapírjai négy százalékot estek mindössze fél perc alatt. Ezek az előzmény nélküli és a piaci kontextustól független zuhanások mára már mindennapossá váltak, nem kevés problémát okozva a brókereknek és a befektetőknek.

Nem biztos, hogy a gép a hibás

Az [origo] megkeresésére két, az Erste Befektetési Zrt.-nél dolgozó bróker mondta el a véleményét a gépi intelligenciáról. Varjú Péter szerint az információfeldolgozás során a gépek kizárják az emberi döntést, a tréder csak arról dönthet, hogy mire optimalizálja a robotot. Bármire programozzák is be, a mesterséges intelligencia nagyon egyoldalú marad, a piac viszont változó. Varjú szerint nem véletlenül akarják nagyon sokan betiltani a szoftveres algoritmusokat, ő például nem ismer olyan embert, "aki elkezdett játszani egy robottal, és még évek múlva is boldog volt, viszont az alkalmazások iránt hatalmas kereslet mutatkozik, így nem lesz könnyű eltávolítani őket".

 

Vaszkó Szabolcs szerint nem ilyen drámai a helyzet, a robotok kiszorítása látszatmegoldás lenne egy látszatproblémára. Az Erste brókere szerint ezek a gépek csupán technikai segédeszközök, amelyeket nagyon sok dologra be lehet programozni - például, hogy trendet kövessenek vagy oldalazzanak a piacon -, de az ember dönti el, hogy melyiküket mire használja. "Ha bukás van, akkor az nem a robot miatt történik, hanem egy rossz döntés miatt" - véli Vaszkó. A bróker szerint a tömeges ajánlatok miatt nincs aránytalan torzulás a piacon, mert a robotok egyszerre vannak jelen az eladási és a vételi oldalon is. A szakember a Flash Crashről azt mondta, hogy "bár rövid időre okozhatnak ilyen zavarokat a gépek, de a trendet a piaci hangulat határozza meg, az pedig a piaci szereplők fejében és a viselkedésében van".