Nem csak a kalózok szerint őrült meg a zeneipar

Nem tartják követendő ötletnek az illegális letöltésen ért felhasználók vegzálását a hazai legális online zeneboltok működtetői, akik szerint az ACTA egyezmény hiábavaló, elkésett próbálkozás. A legnagyobb hazai torrentszájt működtetői szerint a hatóságoknak felhasználók ezreit kell letartóztatniuk, ha véget akarnak vetni itthon a torrentezésnek, pedig a legális bizniszben utazó zeneboltosok szerint igényes tartalmakkal könnyen versenyre kelhetnének a warezoldalakkal.

Hamarosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly megalakult internetes részlegének célkeresztjébe kerülnek a torrentoldalak, a célzott nyomozástól pedig a hatóság azt reméli, hogy gátat tud szabni annak, hogy frissen megjelent zenei albumok és filmek az interneten már premierjük napján vagy csupán néhány nappal azt követően letölthetővé váljanak. Az egyik legnagyobb hazai torrentoldal és legális internetes zeneboltok üzemeltetőit kérdeztük meg arról, tartanak-e a torrentháborútól.

"Eddig is figyeltek minket"

Az [origo]-nak az egyik legnagyobb hazai torrentszájt működtetői elmondták, hogy tisztában vannak azzal, hogy a hatóságok eddig is figyelték, és a jövőben is figyelemmel kísérik majd tevékenységüket, ennek ellenére a külföldi szerveren és webcímen működő, de magyar nyelvű oldal jelenleg is üzemel.

A több százezer felhasználót kiszolgáló honlap működtetői nem értettek egyet a korábbi cikkünkben leírtakkal, melyek szerint egy torrentoldal működtetéséből évi százmilliós bevételekre lehetne szert tenni - "akkor már biztosan Hawaiin tengetnénk a napjainkat" -, mivel az oldal működtetése is havi százezres költséget jelent, amit reklámokból igyekeznek fedezni. Saját bevallásuk szerint az üzemeltetők lelkesedésből dolgoznak, mert látják, hogy van igény a felhasználók részéről az ilyen szolgáltatások iránt. Bár a torrentoldal működtetői ellenzik az ACTA egyezményt, nem hiszik, hogy életbe lépése bármilyen változást jelentene számukra, mert eddig is "törvényen kívüliek" voltak, és most is azok.

Az oldal üzemeltetői szerint csak saját felhasználóik közt is több száz vagy akár ezer olyan nagyfelhasználó is megtalálható, akik jelentős sávszélességgel osztanak meg az oldalon keresztül filmeket, zenéket vagy programokat a többiekkel. Mivel az általuk megosztott fájlokat különösen gyorsan lehet letölteni, ezért kerülhetnek a NAV célkeresztjébe. Ugyanakkor a torrentszájt gazdái nem tartják valószínűnek, hogy ilyen sok felhasználót képes legyen lenyomozni egy néhány fős pénzügyi nyomozói csapat.

"Jobbat kell nyújtani a torrentnél"

Nem a hétköznapi felhasználók meghurcolásában látja a megoldást a jelenlegi helyzetre Bödecs Béla, a tavaly bezárt Songo internetes zeneáruház újraindításán dolgozó internetes szakember sem. A Songo névhasználati jogát megvásárló, egyébként irodaszerekkel kereskedő OfficeLine Magyarország cég vezetője egy teljesen új szolgáltatást fog indítani néhány héten belül. Bödecs úgy véli, a film- és zeneipar hibás úton jár, ha jogi úton próbálja rendezni az iparágát érintő problémákat, a helyes válasz egy, a hallgatói igényeket kielégítő és a zeneiparnak is több bevételt biztosító vadonatúj üzleti modell alkalmazása lenne. A szakember szerint a "ritka forint", vagyis a kis példányszámban, de drágán eladott albumok helyett a "sűrű fillér" stratégiát kellene alkalmazniuk a kiadóknak, vagyis olcsón, de nagy példányszámban értékesíteni a zeneszámokat.

Az újrainduló Songo leendő szervereit a zenebolt Facebookján mutatták be

A Songo újraindítója nem lát konkurenciát a torrentoldalakban, tapasztalatai szerint ugyanis ezeken csak a tömegmédiát, azaz a legismertebb sorozatokat, filmeket és zenéket lehet elérni, a felhasználók kisebb hányadát érdeklő rétegtartalmak általában hiányoznak ezekről az oldalakról. A zeneáruház vezetője szerint a másolásvédelem alkalmazása manapság már fel sem merül, az új Songón az mp3 mellett a gyakorlatilag CD-vel megegyező minőségű .flac formátumban lesznek elérhetőek a zeneszámok - a több millió dalos katalógus a magyar előadók számait is tartalmazni fogja majd, itthon ugyanis ezeket preferálja minden második zenehallgató.

Bödecs a havidíjas előfizetési rendszert tartaná a hazai piac igényeihez leginkább illeszkedőnek, de ennek bevezetése a Songón csak később várható, mert a hagyományos, darabáron megvehető zeneszámok árusításával kapcsolatban is hosszadalmas procedúra volt megállapodni a tapasztalatai szerint egyébként készséges hazai és külföldi lemezkiadókkal. A Songo vezetője nem lát direkt konkurenciát az iTunesban vagy a többi hazai netes zeneboltban sem, elmondása szerint ezek "a cégek egymás előtt tapossák ki az utat, és teszik megszokottá a vásárlók számára a legális zenevásárlást".

"A zene már csak promóció"

A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy nincs pénzük az embereknek - véli Bérczes Ádám, a Zenewebshop.hu internetes áruházat üzemeltető CLS Music vezetője, aki szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az internetes előfizetések havi előfizetési díja után fizetnének átalány összegű jogdíjat a netszolgáltatók, amelyet egyenlő arányban osztanának szét a különböző iparágakat tömörítő helyi jogvédő szervezetek között.

Bérczes nem számít arra, hogy jogi úton vissza lehetne szorítani a zenék és filmek internetes csereberéjét, ha a Bittorrentet visszaszorítják, a felhasználók biztosan találnak majd más alternatívát helyette, a legvégső esetben pedig ugyanúgy fogják egymásnak másolni a CD-ket és a DVD-ket, mint tíz évvel ezelőtt. Az ACTA egyezmény rendelkezései a szakember szerint ugyan kiadóként fellendíthetnék cége forgalmát, de magánemberként elfogadhatatlannak tartja az internetezők jogainak bármilyen korlátozását.

A CLS Music vezetője szerint a lemezkiadóknak és a zenekaroknak 360 fokos üzleti modellre kell átállniuk: ebben a kiadó nem csupán a hanghordozók eladásából, de a koncertek jegyeladásaiból, szerzői jogdíjakból és egyéb kapcsolódó bevételekből is részesedik. A hangfelvétel - legyen az CD vagy mp3 - önmagában már csak promóciós célokat szolgál, a lemezeladásokból jelentős profitot nem, legfeljebb egy album rögzítésének költségeit lehet fedezni az esetek többségében - magyarázta az [origo]-nak Bérczes Ádám. A Last.fm-hez és a Spotify-hoz hasonló, fizetős, de csak aktív internetkapcsolaton keresztüli zenehallgatást biztosító szolgáltatásokban a szakember nem lát jövőt, szerinte ugyanis ezek tartalmai a YouTube-on és különböző internetes rádiókon teljesen ingyen is hozzáférhetőek. Az amerikai iTunes itthonról is elérhető zeneboltját ez a cég nem tekinti riválisnak, mivel a CLS kiadványaiból az Apple zeneboltjában nagyobb mennyiségű digitális kópiát ad el, mint saját internetes áruházában.

"Az emberek megszokták, hogy semmiért nem kell fizetni"

A Dalok.hu internetes zeneáruház szerkesztője, a maga is aktívan zenélő Biljarszki Emil szerint az ACTA egyezmény internetes rendelkezései legfeljebb akkor értek volna célt, ha tizenöt évvel ezelőtt bevezetik, és betartatják azokat. Az internetes letöltéseket azóta már természetesnek tekintik a felhasználók, ezért a szigorú büntetés lehetősége nem segíti a legális alternatívákra való átállást, hanem felháborítja az internetezőket.

Biljarszki szerint sem lehetetlen feladat a torrentszájtokkal való verseny, mivel az illegális letöltőoldalakon a Dalok.hu vezetőjének tapasztalatai szerint elsősorban csak a "kommersz" alkotások érhetők el. Igényes, folyamatosan megújuló tartalmakkal, és a zenészekről, albumokról széles körű információkat kínáló internetes bolttal fel lehet venni a versenyt a tartalmak tálalásában kevésbé jeleskedő torrentoldalakkal. Az amerikai iTunes elérhetősége a szakember szerint nem okoz gondot a hazai online zeneboltoknak, mivel a magyar áruházak sokszor az Apple zeneboltjának árainak töredékéért kínálják ugyanazt a zeneszámot.

A Dalok.hu vezetője szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az emberek megszokták, hogy az interneten semmiért nem kell fizetni. Várakozásai szerint a jövőben a Last.fm-hez és a Spotifyhoz hasonló streamingszolgáltatások fognak elterjedni, ami a zenészek szempontjából nem jó hír, e szolgáltatásokból ugyanis a korábbiaknál kevesebb jogdíjbevételre tesznek majd szert, a kieső bevételek miatt pedig számos jó zenekarnak nem lesz lehetősége saját felvételeket rögzíteni, ahogy azt Biljarszki már napjainkban is megtapasztalja.