Notebookot vagy ultrabookot vegyek?

Vágólapra másolva!

Az ultrabook könnyű és vékony, de drága: a hagyományos laptopból azonos árért sokkal erősebb konfigurációt lehet megvenni. Melyik a jó választás egy adott célra? Megvizsgáltuk, hogy a hordozható gépek egyes fajtái miben jeleskednek, és mik a gyengéik.

Straub Ádám

Vágólapra másolva!

notebook Windows 7 ultrabook techbázis teszt HP Toshiba laptop

Mi az ultrabook? Egy Macbook Airre hasonlító laptop, amely nagyon vékony, elég könnyű, viszont nem olyan lassú, mint egy netbook, tehát gyakorlatilag kompromisszumok nélküli munkát tesz lehetővé. Hagyományos laptopból is léteznek könnyű és kompakt típusok, de a legjobb ár-érték aránnyal a 15 colos képernyővel szerelt modellek rendelkeznek: ezek elég mobilak ahhoz, hogy mondjuk a kollégista diákok hazavigyék magukkal a hétvégére, de minden előadásra ilyen méretű noteszgépet hurcolni elég fáradságos feladat.

Az ultrabook és a hagyományos notebook összehasonlításához két nagyjából azonos, bruttó 350 ezer forintba kerülő számítógépet kértünk kölcsön: az előbbi kategóriát a Hewlett-Packard Folio 13-asa, az utóbbit pedig a Toshiba Satellite P755-ös modellje képviselte az összehasonlításban - előbbit a HP Magyarországtól, az utóbbit az Expert Zrt.-től kaptuk kölcsön. Az ultrabook egy igazi mobil számítógép, a 13,3 colos képernyővel szerelt gép mindössze másfél kilogrammot nyom a mérlegen, míg a rivális, 15,6 colos laptop tömege 2,6 kilogramm: az előbbivel kényelmesen lehet dolgozni akár ölben tartva is, míg a nagy laptopot csak asztal mellett lehet komfortosan használni.

Mit rejt a gépház?

A HP fémötvözetből készült házba szerelt ultrabookjában egy kétmagos Intel Core i5-ös processzor, 4 gigabájt memória (ez meglepő módon nem bővíthető), valamint egy 128 gigabájtos SSD-meghajtó található, a grafikai számításokat pedig a fő lapkába integrált Intel HD 3000-es grafikus lapka végzi.

A Toshiba noteszgépében ezért az árért egy kategóriával nagyobb teljesítmény, négymagos Intel Core i7-es processzor, illetve 8 gigabájt memória dolgozik, a grafikus számításokat egy nagyteljesítményű Nvidia GeForce GT 540M lapka látja el. Ebben a gépben nem SSD, hanem 500 gigabájtos merevlemez tárolja az adatokat, ez viszont egy olyan hibrid modell, amelybe 4 gigabájt flashmemóriát is beépítettek, a gyakran szükséges komponenseket ebben a gyorsabb adattárolóban raktározza a rendszer.

Mindkét gépen Windows 7 Home Premium operációs rendszer fut, és felszerelték őket egy darab USB 3.0-s csatlakozóval, ezen felül az ultrabook egy darab USB 2.0 csatlakozót tartalmaz, a laptopon viszont három darab is található ebből. Az ultrabookban egyáltalán nincs DVD- vagy CD-meghajtó, a Toshiba notebookjának optikai meghajtója viszont akár Blu-ray-lemezeket is tud írni. Mindkét számítógép LCD-je 1366x768 pixeles felbontást kínál, de a Toshiba gépébe szerelt panel 3D-s megjelenítésre is alkalmas a laptophoz mellékelt szemüveggel. Ennek a gépnek az árába egy átlagos laptopnál kicsivel jobb hangzást biztosító Harman/Kardon minihangszórók is belefértek.

Mire elég a teljesítményük?

Mindennapi feladatokra ugyan az ultrabook teljesítménye is bőven elegendő, a böngészéssel, chateléssel, de még a nagyfelbontású videókkal is gond nélkül elboldogult a HP gépe. Ugyanakkor a Geekbench nevű tesztprogrammal végzett méréseink megmutatták, hogy általános teljesítménye a gyors SSD-meghajtó ellenére is feleannyi, mint a Toshiba erőgép laptopjáé: az ultrabook 4537 pontot, a notebook pedig 11 928 pontot szerzett a teljesítményt mérő szoftver mérésein.

A Microsoft ingyenes videoszerkesztője, a Movie Maker automata videogenerátorával mindkét gépen ugyanazokból a felvételekből generáltattunk le rövidfilmet. A feladattal a Toshiba notebookja 4 perc alatt, a HP ultrabookja 6,2 perc alatt végzett - ugyanakkor a notebook oldalán lévő hűtés folyamatosan okádta magából a forró levegőt, míg az ultrabookon hasonló jelenség nem zavarta a használatot.

A Toshiba erőgépét két kézzel kell fogni

Játékra egyértelműen a Toshiba erőgépe ajánlható, bár bizonyos kompromisszumok árán a HP ultrabookja is elboldogul olyan néhány éves játékokkal, mint például a Dirt 2 raliszimulátor - persze az összes látványnövelő effektus bekapcsolásához szükség van a GeForce grafikus mag erejére. A Toshiba gépen ráadásul a 3D-s nézet is elérhető, ami sokat ad hozzá a látványhoz. Bár a laptophoz alapból jár egy aktív, USB-ről tölthető 3D-s szemüveg, a játékokat, videókat be kell konfigurálni a térhatású nézethez, ami sokszor egyáltalán nem egyszerű feladat.

Melyik indul gyorsabban?

Nem elhanyagolható tényező egy számítógép indulásának sebessége: ebben hagyományosan az SSD-vel szerelt gépek szoktak erősek lenni, a HP ultrabookja a Windows 7 hidegindítását 20-25 másodperc alatt elvégezte (ezt a BootRacer programmal mértük le). Ugyanakkor a Toshiba gép hibrid merevlemeze is elég jól bevált, mert arról is 30-35 másodperc alatt elstartolt a rendszer - igaz, ezeket az értékeket vírusirtó és más segédprogramok telepítése nélkül, a gyári alapszoftvereken mértük le.

A HP ultrabookot fél kézzel is kényelmes tartani

Másolás terén már jobban megmutatkozik a különbség: a hibrid merevlemezes Toshiba laptopon egy négy gigabájtos fájl másolása 65 másodpercig tartott, az SSD-vel szerelt ultrabook viszont fél perccel hamarabb végzett a feladattal. Más kérdés, hogy az ultrabook csekély tárkapacitása miatt valószínűleg külső merevlemezre vagy pendrive-ra fogja másolni a gép tulajdonosa az adatokat, nem pedig a saját számítógépén belül fog másolgatni. A laptop fél terabájtos merevlemezén viszont már komolyabb film-, és zenegyűjtemény is elfér anélkül, hogy állandóan ki és be kellene másolni a fájlokat.

Melyik bírja tovább akkumulátorról?

Egy laptop esetében nem mellékes, hogy mennyi időn át használható akkumulátorról. Méréseink során egy hosszú YouTube lejátszási listát nyitottunk meg wifin keresztül mindkét számítógépen. A kiegyenlítettre állított energiabeállítások mellett a Toshiba erőgépe két és fél óra után merült le, a HP ultrabookja viszont kerek hat órán át bírta a strapát.

Ki melyiket szeresse?

Mik a végleges benyomásaink? Bárki számára, aki nem multimédiás tartalmak előállításával foglalkozik, és nem profi gamer, egy ultrabook lehet jobb választás: a vékony és könnyű gépek elterjedésének azonban komoly gátja, hogy a legolcsóbb típust is kétszázötvenezer forint körüli összegért lehet beszerezni. Kényelmetlenséget okozhat, hogy az ultrabookokban nincs optikai meghajtó, a CD-n, DVD-n lévő programok, filmek használatához USB-s meghajtót kell venni hozzájuk - ez nyolc-tízezer forintnak megfelelő összeget jelent.

Egy hagyományos laptop hátránya egyértelműen a kisebb mobilitás: egy két-három kilós gépet az ember nem tud kényelmesen mindenhová magával cipelni. Ugyanakkor azonos pénzért egy ilyen számítógépből jóval nagyobb teljesítményűt lehet megvenni. A gyorsabb hardver előnyeit azonban mindennapi munka során nem igazán, csak a látványos grafikájú játékok futtatásakor, illetve a rendszert alaposan leterhelő multimédiás műveletek során lehet érzékelni, a hagyományos böngészési élményben gyakorlatilag nincs különbség, legfeljebb annyi, hogy egy nagy és nehéz laptopot kényelmetlenebb ölben tartani.