Megöli-e a felhő a mozit és a torrentezést?

Vágólapra másolva!
Még jó darabig biztosan lesznek mozik Magyarországon, viszont egyre nagyobb konkurenciával kell megküzdeniük a digitális eszközök és a felhőalapú szolgáltatások miatt, amelyek a mozi mellett megölhetik a torrentezést is.
Vágólapra másolva!

Még nem öli meg a mozit, de már jó néhány embert elcsábíthat a magyar filmszínházakból a UPC új szolgáltatása, amellyel júliustól a mozis premierrel egyidejűleg lesz megtekinthető néhány film a videotárukban. "Az embereket az érdekli leginkább, amit éppen adnak a mozik, hiszen senki sem akar kimaradni az aktuális közbeszédből" - mondja Tóth Mónika, a UPC termékspecialistája. Tóth szerint az új szolgáltatással elsősorban nem a moziba járókat akarják a kanapé elé ültetni, hanem azokat a családokat, amelyek egy hétvégi mozizás alkalmából a jegyek árának töredékéből meg tudják nézni például a Csizmás, a kandúrt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

"Egyelőre nem tudni, hogy Magyarországon mennyire rendezi át a piaci viszonyoat a UPC szolgáltatása, mert a filmgyártók kilencven százaléka mereven elzárkózik az ötlettől. Úgy vélik ugyanis, saját bevételeik jelentősen csökkennének, ha a mozis vetítéssel egy időben tévén is meg lehetne nézni a filmjeiket" - mondta Szelényi Ákos, az ADS Service, az egyik legnagyobb hazai filmforgalmazó egyik tulajdonosa.

Az ilyen digitális, online szolgáltatások megjelenésekor sokszor a korábbi technológiák, szokások haláláról beszélnek. Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. igazgatóságának elnöke szerint most a mozizás végéről beszélni olyan, mint amikor a nyomtatott újságok internetes megjelenéséről ment a vita. "A mozi az a helyszín, ahol a filmeket meg kell nézni. Bár egyre több felület van és a nézői szokások is változnak, a mozi végét egyelőre több okból sem lehet megjövendölni. Egyrészt a házimozizásnak magas költségei vannak, másrészt a mozi egy közösségi hely, pláne, hogy Budapesten egyáltalán nem maradtak közösségi házak" - mondta Körösvölgyi, aki az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója.

Nem működik a teljes ingyenesség

Körösvölgyi szerint a magyar moziknak nagyon meg kell változniuk, mert amit most képviselnek, arra már senki sem kíváncsi. A szakember szerint élményt kell nyújtani, egyéni és közösségi szinten egyaránt. "A megveszem a jegyet, az üdítőt, másfél órát ropogtatok, aztán az utcán már nem is emlékszem a filmre modell már a múlté. Többféle jövőt is el lehet képzelni. Az is lehet, hogy nem egészben kell megnézni a filmet, vagy például kritikusok bevonásával, akik közelebb tudják hozni a látottakat, ezáltal növelhetik a moziba járó élményét néhány magyarázattal. Mindenesetre az biztos, hogy a jövő a párhuzamos valóságoké: van, aki a moziban, van, aki meg otthon nézi meg az újdonságot, aztán a tévében, majd DVD-n vagy a gépére letöltve" - mondta Körösvölgyi.

Otthoni filmezés alkalmával egyelőre muszáj fizetni a tartalomért - mondta Tóth, aki szerint a UPC-nek is az a stratégiája, hogy a videotárban ingyenesen elérhető tartalmakkal megszerettesse a szolgáltatást azokkal az emberekkel, akik később hajlandók lesznek fizetni is bizonyos filmekért. A termékspecialista szerint a teljes ingyenesség Magyarországon még nem működik, hiszen saját tapasztalatai szerint aki illegálisan letölt, az utána nem fogja megvenni a terméket, de nagyon mást sem. Körösvölgyi nem feltétlenül ért ezzel egyet, ugyanis szerinte mindegy, hogy a marketinggépezet mikor rántja be az embert a fogyasztási körbe. A marketingesek bárhol képesek olyan igényt generálni - például ingyenes szolgáltatással -, aminek később pénzköltés lesz a vége - mondta az ELTE oktatója.

Ha valami nem tetszik, azért később sem fizetnek

Hogy egy kalózoldalról letöltött termékért később fizetni fognak-e az emberek, az fogyasztói csoporttól és magától a tartalomtól függ - mondta az [origo]-nak Bodó Balázs, a BME kulturális iparágakkal foglalkozó kutatója. Bodó szerint nyilvánvaló, hogy egy ingyen megszerzett Zs kategóriás filmet, amely nem tetszett a nézőnek, nem fog megvenni az illető a hipermarketek százforintos DVD-kosaraiból. A Trónok harca rajongója viszont meg fogja venni a díszdobozos kiadást, mert ha annak van hozzáadott értéke, akkor építeni akarja vele a fizikai könyvtárát - mondta Bodó, aki szerint közben a fizikai könyvtár szerepe egyre csökken, ahogy egyre jobb minőségű felhőalapú szolgáltatások lesznek elérhetők.

"Ma már a stúdiók is felhőkben gondolkodnak" - mondta Bognár Péter, a filmklik.hu alapítója. "Nem adnak ki DVD-ket, nem tudják ellopni a tartalmat, amelyet így le sem lehet majd tölteni a netről. Ha mindenki átállna a felhőszolgáltatásra, gyakorlatilag megszűnne a torrentezés" - mondta Bognár, aki szerint hamarosan Magyarországon is eljön az olyan szolgáltatások ideje, mint a Netflix, amellyel Amerikában havi nyolc dollárért bármennyi filmet, sorozatot meg lehet nézni. Azzal Bodó Balázs is egyetért, hogy itthon is a Netflixhez hasonló szolgáltatásoké a jövő, azzal azonban nem, hogy a felhőszolgáltatás felváltaná a torrentezést: "Ameddig van egy analóg, kimenő jel, addig azt a tartalmat meg lehet szerezni. A YouTube is felhőalapú, mégis számtalan alkalmazás van, amellyel le tudják tölteni az ottani zenéket, videókat" - mondta Bodó.