Elkaszálta az EU a kalózellenes egyezményt

Az Európai Parlament elutasította a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt, ismertebb nevén ACTA-t. Bár hazánk az év elején aláírta a termékhamisítás mellett az internetes kalózkodás visszaszorítását is célzó egyezményt, az uniós döntés értelmében annak sokak által bírált rendelkezéseit egyetlen tagországban sem fogják bevezetni. A fideszes EP-képviselők szerint az egyezmény koncepciója eleve elhibázott volt.

Kalózfilmek és szoftverek egy torrentoldalon

A szavazás előtt néppárti képviselők indítványozták, hogy az Európai Parlament (EP) halassza el a szavazás azt ACTA-ról, mert az Európai Bíróság még nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az egyezmény egyáltalán összeegyeztethető-e az uniós irányelvekkel. Ahogy az egyik felszólaló képviselő fogalmazott, nem szeretnék, ha az internetet felelőtlenül használóknak kellene meghatározniuk, mi lesz az egyezmény sorsa. Ezt az indítványt döntő többséggel elutasította az EP, az egyik felszólaló pedig megjegyezte, hogy az ACTA-t már legalább öt vizsgálóbizottság elkaszálta, és kizárólag a Néppárt életmentő akcióinak köszönhetően van még életben. David Martin brit szocialista EP-képviselő szerint azonban fontos, hogy "az ACTA megkapja a kegyelemdöfést és továbbléphessenek a teteme fölött". Ugyanakkor az unió jelentéstevője azt is hangsúlyozta, hogy "alternatív módot kell találni a szellemi tulajdonjog uniós védelmére, mivel az az uniós gazdaság »nyersanyaga«".

Megkapta a kegyelemdöfést a vitatott egyezmény

478 nem és 39 igen szavazat arányában az EP leszavazta a nemzetközi kerekedelmi megállapodás uniós szintű bevezetését. A szavazást követően tapsvihar tört ki az EP-ben és több tucat képviselő "Viszlát ACTA, helló demokrácia" feliratú transzparensek feltartásával üdvözölte, hogy a képviselőtestület végleg leszavazta a nemzetközi egyezmény európai szintű bevezetését. Ezt követően az Európai Bíróság még lefolytatja folyamatban lévő  vizsgálatát az ACTA-val kapcsolatban, azonban annak eredménye már nem lesz hatással a megállapodás uniós jövőjével kapcsolatban. A szerdai szavazás értelmében sem az EU, sem az uniós tagállamok önállóan nem csatlakozhatnak a megállapodáshoz. Az EP a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal a lehetőséggel, hogy elutasít egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást.

Nem hozott meglepetést a szavazás, más országokban, például Ausztriában is hasonlóan ACTA-ellenes hangulat uralkodott - mondta az [origo]-nak Grad-Gyenge Anikó, a ProArt nevű  magyar szerzői jogvédő szervezet jogi tanácsadója. Grad-Gyenge szerint az ACTA nem tartalmazott hozzáadott értéket a uniós jogrendhez képest. Ettől függetlenül még az Európai Bíróság vizsgálata még hozhatja azt az eredményt, hogy a megállapodás összeegyeztethető az EU-s jogrenddel, ez azonban semmire sem kötelezi az uniót, vagy a tagállamokat - mondta Grad-Gyenge, aki saját és más szakvélemények figyelembevételével úgy gondolja, hogy az ACTA nem sért uniós szabadság- és adatvédelmi jogokat.

EP-képviselők az ACTA-ellenes transzparensekkel

A korábbi uniós bizottságok álláspontjának ismeretében nem volt kétséges számunkra, hogy ACTA-t nem fogják megszavazni az EP-ben - mondta az [origo]-nak dr. Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti testület (HENT) titkára. Tóth szerint a mai döntés után még érdemes várni az EB vizsgálatának eredményére, mert az szakmai szempontból még fontos lehet, viszont az ACTA mai bukása és az egész ügy nemzetközi visszhangja nem tett jót a szellemi tulajdon védelmének. "Az ACTA életbe lépésének az lett volna az előnye, hogy a résztvevő felek közötti nemzetközi együttműködést javította volna, valamint az európai, így a magyar jogosultak külföldi hatékonyabb jogvédelmét eredményezte volna." - mondta Tóth.

A magyar kormánypárti képviselők leszavazták

"A felmerült állampolgári aggodalmakra és az ellentmondásos jogi helyzetre tekintettel a Magyar Néppárti Képviselőcsoport a megállapodás megkötése ellen szavazott" - áll az EP-ben helyet foglaló fideszes képviselők [origo]-hoz eljuttatott közleményében. "Sokak szerint ugyanis ezek a szabályok sértik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, az információ szabad áramlását. A Fidesz és a KDNP EP-képviselői szerint ezekre az állampolgári és civil aggályokra kielégítő és megnyugtató választ kell adni" - olvasható a közleményben. A fideszes képviselők támogatták azt az indítványt, hogy az EP halassza el a szavazást, amíg az EB független szakvéleménye megszületik, azonban a Néppárti frakcióban helyet foglaló fideszesek szerint az európai baloldalt felelőtlen módon ezt nem várta meg - olvasható a fideszesek közelményében, akik szerint már eleve elhibázott koncepció volt egyszerre fellépni a hamisítás és a kalózkodás ellen.

Ilyen sok helyen tüntettek az ACTA ellen az év elején

Az [origo] más pártállású magyar európai parlamenti képviselőket is megkeresett, ők azonban elzárkóztak a válaszadás elől. Az EP-ben nem, de a Magyar Parlamentben frakcióval rendelkező LMP reagált az ACTA-val kapcsolatos kérdésünkre: "Több soron támadtunk a kormányt, hogy határolódjon el az ACTA-tól, az egyezményt ellenző tüntetésen Anonymous-maszkban Windows-hibaüzenetet tartalmazó transzparenssel biztosítottunk támogatásunkról a tüntetőket" - írta Vágó Gábor, aki szerint az ACTA elutasításától függetlenül aggályos a magyar infokommunikációs helyzet, mert a kormány a fiatalok védelme érdekében az NMHH-n keresztül kötelezte az internetszolgáltatókat az adatforgalom monitorozására.

A politikusok nem mernek az egyezményhez nyúlni

Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) médiakutatója szerint jelentős részben annak köszönhető az ACTA-egyezmény elutasítása, hogy az EP-ben végül névvel zajlott a szavazás. Volt ugyanis olyan, az ACTA megmentését célzó próbálkozás, amelyik a szavazás anonimmá tételétől remélte, hogy az EP-képviselők - megmenekülve így az esetleges választói haragtól -, inkább megszavazzák az egyezmény elfogadását.

Manapság azonban a politikusok világszerte egy olyan dologként tekintenek az internetre, amelynek elérését nem szabad túl radikálisan megrendszabályozni, mert - okkal vagy ok nélkül -, de attól félnek, hogy egy ilyen népszerűtlen rendelkezéssel sok szavazót veszítenének el támogatóik közül. Bodó szerint jelenleg kevés olyan  szakpolitikai kérdés van ma napirenden, amelyhez a választott politikusok  hasonló óvatossággal viszonyulnának. Még a szólásszabadság, a gazdasági egyenlőtlenségek vagy a hozzáférhető oktatási rendszer érdekében utcára vonuló tömegek sem tudnak olyan befolyást gyakorolni a választott képviselőkre, mint amekkora hatalmat most az internet szabadsága érdekében megmozdult "fotelforradalmárok" élveznek.

Honnan bukkant fel az ACTA?

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást, amelyet angol elnevezésének rövidítése nyomán ACTA néven ismert meg a világ, megoldási kísérletnek szánták a tartalomipar legnagyobb problémájára, a kalózkodás visszaszorítására. A nemzetközi egyezményt 2006-ban  Japán terjesztette elő, az ázsiai ország ezt megelőzően zárt tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal, több uniós tagállammal, és a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO). Az ACTA szövegezése több mint egy tucat módosításon esett át, mire jelenlegi formáját 2011. október 1-én nyolc ország aláírásával elfogadta, majd 2012 január végén több Európai Uniós ország, köztünk hazánk is aláírta azt. Ezt követően sajtónyilvánosságot kapott a megállapodás, ami ellen szinte azonnal, világszerte tüntetések szerveződtek, noha az aláírás ellenére az ACTA-ban foglaltak még nem léptek életbe, ahhoz ugyanis a helyi jogrendbe is be kell ültetni az egyezményben foglaltakat, Európában erre azonban csak az unió támogatása esetén lett volna mód.

Tüntetők a budapesti ACTA-ellenes tüntetésen

Az ACTA-egyezmény célja nem csupán az volt, hogy az internetes kalózkodás ellen lépjen fel, hanem bármilyen hamisított termék forgalmazását nemzetközi szinten akadályozta volna. Az egyezmény azért váltotta ki az internetezők ellenszenvét, mert túl szigorú módszerekkel üldözte volna a kalózkodást, nem alkalmazkodva a megváltozott technológiai környezethez - bár az [origo]-nak korábban több szakértő is úgy nyilatkozott, hogy egy átlagfelhasználónak nem lenne félnivalója az ACTA-ban vállalt rendelkezésektől.

Általános kritika az ACTA-val szemben, hogy nem készítettek esetleges pozitív és negatív hatásairól hatástanulmányt, nyugtalanítóan laza a megfogalmazása, hogy a tekintetben, hogy a kereskedelmi mértékű, vagy az átlagos, fogyasztói szintű szabálysértéseket szankcionálja-e. Az ACTA bevezetését felügyelő európai parlamenti referens lemondott a tisztségéről, mert szerinte a megállapodást szándékosan az Európai Parlament megkerülésével nyomták le az unió torkán, és a kidolgozásában nem vettek részt civil szervezetek sem.