Olcsón csak a kihúzott konnektor óv meg a villámtól

Félmillió forintot is felemészt egy ház teljes körű villámvédelme. Az egy-két kilométeres körzetben becsapó villámok által gerjesztett energiahullám okozta károkat azonban már pár ezer forintos berendezésekkel is ki lehet védeni, ha azok a megfelelő fedőelemekkel együtt vannak beépítve.

Tévéket, számítógépeket, modemeket és egyéb elektromos berendezéseket iktathat ki a villámcsapások okozta hálózati túlfeszültség. A biztosítók korábban megtérítették a villámok másodlagos hatása által okozott károkat, ám idén több biztosító szigorította kártérítési szabályait. Az új szabályzat szerint egyes biztosítók csak akkor fizetnek, ha a károsodott a villámkár elhárítása érdekében megtette a megfelelő intézkedéseket.

A kézenfekő védekezési mód rendkívül egyszerűnek tűnik: túlfeszültségvédős elosztót 8-10 ezer forint közötti összegért már lehet vásárolni az elektronikai boltokban. Az egyszerűbb típusokba is legalább hat berendezést lehet bedugni, a csúcskategóriás elosztók pedig a hálózati kábelen és az antennavezetéken érkező ártalmas feszültséget is képesek kivédeni. Villámvédelmi szakértőt kérdeztünk arról, mit érnek ezek az eszközök, és mennyibe kerül a szabványoknak megfelelő legjobb védekezés kiépítése.

A tető és a tévé is veszélyben van

Többféleképpen tudnak kárt okozni a nyári zivataros időszakban gyakran lecsapó villámok. A házba becsapó villám elsődleges hatásként tüzet okozhat, megrongálhatja a tetőszerkezetet. Másodlagos hatásként pedig az elektromos hálózatban, antennakábelekben továbbterjedő nagy energiájú impulzus tönkreteheti a ház elektromos berendezéseit. Az utóbbira ráadásul akkor is sor kerülhet, ha nem a házat éri villámcsapás, hanem csak egy környékbeli villanyoszlopot vagy épületet.

A magas pontokba csap bele leggyakrabban a villám

Az eltérő hatások miatt a lakások, családi házak védelmének is több elemből kell állnia. A tűzesetek megelőzésére külső villámvédelmet, azaz villámhárítót ajánlott Papp István villámvédelmi szakember. A hárító célja, hogy olyan biztonságos becsapási pontot kínáljon fel, amin keresztül a villám energiája probléma okozása nélkül levezethető a földbe. Ha ilyen nincs a házon, akkor a gázos fűtésű lakások esetében a kötelezően fémcsővel bélelt kémény lehet a kínálkozó célpont. A külső villámvédelem levezetésére megfelelő méretű, horganyzot tacélból, rézből vagy alumíniumból készült villámhárítóval szemben azonban a kéménybélést nem úgy tervezték, hogy kibírja a villám hő- és dinamikus hatásait. A vékony fémcsőből felhevült darabok szakadhatnak ki a villámcsapás hatására, amelyek tűzveszélyt okoznak.

Nem elég egy vasrudat leszúrni

A házakra szerelhető villámhárítók tulajdonságait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és az MSZ EN 62305 szabvány együttesen szabályozza. A szöveg előírja a felhasznált anyagok minimális követelményeit, méretét és minőségét. Papp István, a Villámvédelem Kft. ügyvezetője szerint egy átlagos, kétszintes családi ház védelmének kiépítése 140 és 300 ezer forint körüli összeget emészt fel a villámvédelmi anyagokkal és a munkadíjjal együtt.

A külső villámvédelem a házba csapó villámok ellen nyújt védelmet azzal, hogy levezeti a villám energiáját a földbe. A villámcsapás közvetett hatásai ellen azonban nem véd a villámhárító, ehhez belső védelemre van szükség, amelynek kiépítése komolyabb költségekkel jár. A több, egymást kiegészítő védelmi rendszerből álló tökéletes megoldás félmillió forintba is kerülhet. A védelem drága pontja a villanyóra elé beszerelendő első lépcsős túlfeszültség-védelmi fokozat, amely önmagában 300 ezer forintba kerül. A villanyóra utáni további berendezések már 40-50 ezer forintból és körülbelül 30 ezer forintos szerelési díjból megúszhatók. A többlépcsős villámvédelem ára azonban még így is a ház árának vagy a helyreállítás költségeinek töredékét képezi, ráadásul vihar esetén biztonságérzetet nyújt a lakóknak.

A lapostévé különösen érzékeny

A villámvédelmi szakember szerint a háztartásoknak egyre nagyobb szükségük lesz villámvédelmi megoldásokra. A több ezer voltos képcsővel üzemelő régi tévék és a hagyományos izzók még kevéssé voltak érzékenyek a túlfeszültségre. A kis feszültségekkel működő, gyakorlatilag célszámítógépeket tartalmazó okostévék, klímák, set-top-boxok azonban már kisebb erejű túlfeszültségek miatt is károsodhatnak.

A közvetlen villámcsapás mellett a túlfeszültség is pusztít

A közvetlen villámcsapás hatásait önmagukban nem segítenek kivédeni a legtöbb elektronikai boltban kapható, túlfeszültségvédelmi funkcióval rendelkező elosztók, megvásárlásuk mégis jó ötlet. Az elektromos hálózaton, internetkábeleken vagy a kábeltévé drótjain érkező túlfeszültséget ugyanis képesek kiszűrni. Azaz, ha a villám a közelben egy villanyoszlopba vagy kábeltévés központba csap, akkor a speciális elosztó megmentheti a lakás berendezéseit. Az elsőre borsos árúnak tűnő, 8-10 ezer forintos eszköz olcsóbb, mint új tévét vagy számítógépet vásárolni.

Mindent ki kell húzni

A zivatarokat akkor is túl lehet élni, ha a lakásnak nincs teljes körű villámvédelme. A közvetlen villámcsapás ellen ugyan csak a villámhárító vagy a jószerencse véd, a másodlagos hatásokat azonban ki lehet védeni. Vihar esetén az összes elektromos berendezést ki kell húzni a fali konnektorból. Az internetkábelt is fogadó eszközökből ki kell húzni a csatlakozót, a tévéről vagy a kábelmodemről pedig le kell csatlakoztatni a bejövő vezetékeket.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a tűzoltóságok adatai szerint 2011-ben hat jelentős tűzeset volt összefüggésbe hozható villámcsapással, idén pedig hat folyamatban levő vizsgálat esetében vélelmezhető, hogy villám okozta a tüzet. Gyakoribb, hogy a villámcsapás miatt az elektromos berendezésekben esik kár, ám ezekről nincs statisztikája az OKF-nek.

Vízzel ne oltsa!

A villámcsapás biztosan nem marad észrevétlen: a becsapás helyén a vezető tulajdonságú anyag megolvad, a falak ledőlhetnek az energia hatására, a nedves anyagokban pedig gőz keletkezik, ami robbanáshoz is vezethet. A másodlagos elektromágneses hatás tárgyakat mozdíthat el, deformálhat és tehet tönkre. Az elektromos készülékekben keletkezett tüzeket tilos vízzel oltani, áramtalanítás után porral vagy szén-dioxiddal töltött oltókészülékkel kell eloltani a kigyulladt berendezést. 1-2 kilogramm töltősúlyú oltókészüléket körülbelül tízezer forintért lehet beszerezni.

Az OKF által kiadott tanácsok szerint a zivatarokat lehetőség szerint a házban kell átvészelni. Az ablakokat be kell zárni, és lehetőleg el kell tőlük távolodni. Hasonlóan kerülendő a nagy fémtárgyak, antennák és a ház villámhárítójának közelsége is.