Az 1955-ben elhunyt Albert Einstein agyát a tudós halálát követően tudományos célból egy sor különböző vizsgálták meg, többek közt felszeletelték, mumifikálták és darabolták is, hogy rájöjjenek, minek köszönhette a férfi különleges tudását. Akkoriban ugyanis nem állt rendelkezésre a hasonló vizsgálatok elvégzését biztosító mágneses rezonanciás képalkotó berendezés (MRI).
A Nobel-díjas tudós agyának szeleteiről ötvenhét évvel korábban készített háromszázötven darab fényképet a tervek szerint három év múlva megnyíló NMHM Chicago nevű orvostudományi múzeum munkatársai kezdték el bedigitalizálni. A már bedigitalizált felvételeket egy tíz dollárba kerülő iPad-alkamazás formájában publikálták. Bár ebben egyelőre csak korlátozott számú felvétel böngészhető, az elérhető fotók körét a digitalizálás előrehaladtával folyamatosan bővíteni fogják.
Az egyik felvétel Einstein agyáról
Az Einsteint felboncoló patológus, Thomas Harvey neve nyomán NMHMC Harvey nevet viselő applikáció tíz dollárért vásárolható meg az Apple App Store-jában iPad táblagépre. Harvey egyébként 1999-ben más kutatók számára is betekintést engedett a boncolás nyomán gyűjtött adatokba. Ekkor derült ki, hogy Einstein agyának fali lebenye 15 százalékkal szélesebb volt az átlagemberekénél: ez az agyterület többek közt a matematika és a nyelvek megértéséért, illetve a térérzékelés kiszolgálásáért felel.
A chicagói múzeum szerint az applikáción keresztül böngészhető felvételek további kutatására is lehetőséget adnak, mivel ezeken szemrevételezni lehet például Einstein agyának azokat a részeit is, ahol a neuronok a megszokottnál sűrűbben kapcsolódnak egymáshoz, bár az applikációban egyelőre csak a tudós agyáról készült felvételeknek csak a töredéke érhető el. Ráadásul mivel a tudós agyáról nem készült háromdimenziós modell, sok esetben nem tudni, hogy az adott minta agyának mely részéről származik - adta hírül az AP hírügynökség.