Tizenöt éve levelezhetünk a [freemail]-en

2012.10.02. 15:35

Tizenöt évvel ezelőtt, még bőven a betárcsázós internet korában, az [origo]-t is megelőzve indult útjára a fennállása óta több mint két magyarországnyi felhasználót kiszolgáló [freemail]: az eltelt másfél évtized alatt a két megabájtos postafiókméret tíz gigabájtosra bővült. A szájt történetét interaktív idővonalon is megnézheti.

A legismertebb magyar ingyenes levelezőszolgáltatás 1997. október 2-án háromhónapnyi fejlesztés után indulhatott el a Soros Alapítvány berkein belül működő C3 központnál. Ekkoriban még a szolgáltatás későbbi gazdája, az [origo] sem létezett. A [freemail] ekkor még egy olyan számítógépen futott, amelynel teljesítményét egy mai olcsó okostelefon is felülmúlja, néhány hónapon belül át is kellett költöznie egy komolyabb erőforrásokat kínáló szerverre.

Amikor indult, még internet is alig volt

Mivel a szolgáltatás indulásakor még az internet sem volt széles körben elérhető itthon, kulcsfontosságú szolgáltatás volt, hogy az elektronikus leveleket netkapcsolat nélkül, a rendszer közvetlen feltárcsázásával is el lehetett érni. Bár a betárcsázó szolgáltatást nagyjából tíz évvel később már le akarták kapcsolni, a panaszos telefonok nyomán a [freemail] betárcsázós szolgáltatása a mai napig elérhető a 06 51 301 301-es hívószámon, mert vannak olyan felhasználók, akik még mindig csak hagyományos modemmel tudnak kapcsolódni a világhálóra.

Forrás: [origo]
A [freemail] első címlapja - nézze meg a szájt történetét interaktív idővonalon!

A [freemail]-en fennállásának másfél évtizede alatt mintegy huszonnégymillió postafiókot hoztak létre, bár ezek jelentős része ma már nem él. Ha valaki kilencven napig nem lép be a rendszerbe, inaktívvá (a jelszó birtokában később újjáéleszthetővé) válik a fiókja, az indulás első évében regisztrált felhasználók közül közel nyolc és félezer freemailes címet jelenleg is használnak tulajdonosaik. Az indulás évében huszonegyezer felhasználója volt a levelezőszolgáltatásnak, egy évvel később azonban már nyolcvanezerre bővült a freemailesek tábora, 1999-re pedig meghaladta a kétszázezret. A félmilliós postafiókszámot a szájt 2001-ben érte el, az egymilliósat pedig a következő év nyarán. 2007- óta már folyamatosan három és négymillió között változik a postafiókok száma.

Két megabájttól tíz gigabájtig

Az első években a [freemail] rendszerében minden egyes felhasználó számára csupán két megabájtos postafiók állt rendelkezésre, bár ezt ideiglenesen további három megabájttal túl lehetett lépni alkalmanként egy-egy hétig. Egy ekkora méretű tárhelyet ma már egy mobiltelefonnal készült fotóval telíteni lehetne. Az elküldhető levélméret az indulás környékén mindössze 50 kilobájt volt, ez gyakorlatilag néhány oldalnyi szövegnek felel meg.

A két megabájtos tárhelyet a felhasználók igényei nyomán végül öt megabájtosra növelték, 2005-ben 25 megabájtosra, két évvel később pedig egy gigabájtosra bővültek a postafiókok. Mostanra akár tíz gigabájt adatot is tárolhatnak a freemailesek postafiókjaikban.

Forrás: [origo]
Itt lehetett bejelentkezni 2001-ben- nézze meg a szájt történetét interaktív idővonalon!

A felhasználói tárhelyekkel egyszerre a [freemail]-t kiszolgáló géppark is nőtt. A levelező 1997-es indulásakor a szolgáltatás összesen 9 gigabájt tárolására volt képes, ez valamivel kevesebb, mint két DVD-lemez kapacitása. Két év alatt ez a tízszeresére nőtt, 2003-ra pedig átlépte az átlagos felhasználóknak akkor még sci-finek tűnő egy terabájtos (1000 gigabájt) határt is. Eddigre azonban már nem egy, a sarokba támasztott PC-n futott az ország legnépszerűbb levelezőrendszere, hanem egy 21 szerveres géppark kellett a kiszolgálásához.

Wap, spamszűrés és egyéb extrák

2000-ben a [freemail] volt egyik első hazai honlap, amelyet wapon, tehát a mobilinternet hőskorának forradalmi áttörést ígérő technológián keresztül el lehetett érni. Ugyanebben az évben, tehát három évvel az indulást követően már olyan sok kéretlen reklámot kaptak a felhasználók, hogy az üzemeltetőknek központi spamszűrést kellett bevezetniük, ez pedig már komoly teljesítményt, több szerverből álló gépparkot igényelt.

Ezekben az években világszerte arattak a Windows XP komoly biztonsági hibáit kiaknázó e-mail vírusok is, amelyek ugyancsak szép számmal landoltak a hazai postafiókokban. Ezeket végül egy szervizcsomag megjelentetésével, évek alatt lehetett visszaszorítani. Az emiatt kifejlesztett spamszűrés azonban a mai napig a levelezőszoltáltatások lényegi funkciója.

Forrás: Szabó Pál

A  [freemail] szerverei napjainkban  - nézze meg a szájt történetét interaktív idővonalon!

Hamarosan jön az új dizájn

Jelenlegi összesen százhúsz darab számítógép szolgálja ki a [freemail] levelezőrendszerét, tehát több tucat dedikált komputer végzi a levelek továbbítását, az üzenetek tárolását, a honlap megjelenítését és hasonló célfeladatokat is. A levelek és óriásfájlok tárolására 378 terabájtnyi (tehát nagyjából 378 ezer gigabájtnyi) háttértár áll rendelkezésre.

A [freemail] kezelőfelülete hamarosan megújul, és olyan univerzális oldalként fogadja majd látogatóit, amelyet egyaránt meg lehet nyitni PC-n, táblagépen és okostelefonon is, de kezelése a megszokott módon zajlik majd. Kevesen ismerik még a szájtnak azt a funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy egy meglévő címhez (például zolika6969@freemail.hu), hozzá lehet rendelni egy másodlagos nevet (zoltan.cegescim@freemail.hu) is új postafiók létrehozása nélkül is.