Példátlan internetcenzúrát terveznek az EU-ban

2012.10.02. 15:22

Kiszivárogtatták a két éve készülő új internetszabályozási direktíva piszkozatát. A tervezet a virtuális Dzsihád ellen készül, ám a terror elleni harcban az uniós állampolgárokat is meztelenre vetkőztetheti. Ha törvény lesz belőle, a Facebook nyomozhat a felhasználói után. Van, aki a szoftverlobbi összeesküvéséről beszél, az irányelvek előkészítésében Magyarország is részt vesz. A projekt a TEK hatáskörébe tartozik.

A kínai diktatúrában is lazább az internetszabályozás, mint amilyen az Európai Unióban lehet, ha az EU elfogadja a kontinensen példátlan szigorúságú tervezetcsomagot. A netes terrorista tartalmak visszaszorítását célzó elképzelések között szerepel például, hogy uniós állampolgárok csak valós névvel és profilképpel regisztrálhatnak közösségi oldalakon. A világsajtóban bicskanyitogatónak talált ötlet szerint az EU egy európai szintű internetrendőrséget állítana fel (minden tagállam magának), amelynek tagjai fent lennének a Facebookon és egyéb oldalakon. A netrendőrség funkciója az elrettentés lenne, ugyanis a tervek szerint jól láthatóan kiírnák az szájtokra, hogy az azokon történő aktivitásokat a hatóságok figyelik. A teljes tervezet itt olvasható el, angolul, bár kiszivárgása óta elvileg több ponton finomítottak rajta, a végleges verziónak pedig 2013 májusára kell elkészülnie.

Mindenki mindenkit megfigyelne

A tervezet szerint az EU szervezeti szinten semmit sem csinálna, hanem minden felelősséget és a megvalósításhoz szükséges költséget a tagállamokra, a weboldalakat üzemeltető cégekre és az internetszolgáltatókra bízna. Az országok kijelölt hatóságainak folyamatosan monitoroznia kellene a fennhatóságuk alá tartozó oldalakat, és jelentéseket kellene küldeniük az EU-nak, amely fellebbezés nélkül töröltethetné a sértő szájtokat. A jelenlegi gyakorlat szerint minden esetben vizsgálat és meghallgatások előzik meg egy oldal lelövését.

Az irányelvek megvalósítását úgy képzelik, hogy az EU kötelezné a böngészők és operációs rendszerek tulajdonosait, hogy programjaikban helyezzenek el egy "feljelentés" gombot, amely egy alkalmazáson keresztül elküldené a nem tetsző tartalmat az illetékes hatóságnak. Azt is a cégeknek kellene ellenőrizniük, hogy egy-egy közösségi oldali profil valóban azt a személyt rejti-e, akit mutat, így például a Facebook EU-s állampolgárainak személyi igazolványt kellene beszkennelniük és elküldeniük, ha nem is San Franciscóba, de a Facebook Írországban található európai főhadiszállására biztosan. Másrészt az internethasználók aktivitását is monitoroztatná az unió, ugyanis kötelezné a netszolgáltatókat, hogy szűrjék az emberek adatforgalmát. Ha a felhasználó terrorista oldalakat látogat, szerkeszt, vagy letölt onnan tartalmakat, akkor a szolgáltató automatikusan értesítést küldene erről az illetékes hatóságnak.

Forrás: AFP
A virtuális Dzsihádot akarják visszaszorítani - képünk illusztráció

A tervezetet a CleanIT nevű, tagállamok közt működő projekt során készítették el 400 ezer eurós uniós támogatásból, amelyet az EU bűnmegelőzési bizottságától kaptak. A projektet kezdetben Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Belgium és Spanyolország vitte, azóta több ország csatlakozott, a támogatók közt van már például a svájci Kalóz Párt és Magyarország is, amelyet a projekt honlapján az előkészítés vezetői közt jegyeznek. A CleanIT szerint Magyarországon a Belügyminisztérium foglalkozik a témával, az [origo] utánajárása nyomán kiderült, hogy ez a projekt a TEK hatáskörébe tartozik. Megkérdeztük a TEK-et is, hogy mikor, milyen célból csatlakozott a projekthez, egyelőre várjuk a szervezet válaszát.

Nem lenne több névtelen meztelenkedés

A CleanIT elvileg csak 2013 februárjában hozta volna nyilvánosságra az irányelveket, azonban az European Digital Rights (EDRI) nevű jogvédő szervezet kiszivárogtatta az irányelvek elmúlt két évben elkészült változatát. A 23 oldalas tervezetből többek között az is kiderül, hogy a CleanIT nem ajánlott irányelveket készített, hanem törvénytervezetet. A kiszivárgott dokumentum a felhasználói aktivitások monitorozásától kezdve az állami kötelezettségig végigveszi a netes terrorizmust érintő témákat, és már kész ajánlásokra, valamint további kérdéses pontokra osztja az elveket. But Klaasen, a CleanIT vezetője szerint pont ez mutatja, hogy a tervezet még félkész állapotban van, és érdemtelenül hasonlítják a világsajtóban az ACTA-hoz. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz szigorúsága mellett a tervezet kidolgozásának antidemokratikus, zárt ajtók mögötti előkészítése miatt is hasonlítják, valamint azért, mert többek szerint véget vet az internetes anonimitásnak, és a hatalmi szervek előtt meztelenre vetkőzteti a felhasználót.

Klaasen a Twitteren vitatkozott össze Glyn Moody technológiai íróval, aki szerint a CleanIT totális megfigyeléshez és a digitális hatalom önkényuralmához vezet. Klaasen azzal védekezett, hogy a netes terrorizmus elleni harcot éppen hogy nem felülről vezérelve, hanem az állampolgárok részvételével képzelik el. Klaasen szerint ők nem akartak zárt ajtók mögött szervezkedni, már a projekt indulásakor is hívták az EDRI-t, akik viszont nem szálltak be. Nagyobb hírverést pedig azért nem csaptak, mert szűkös volt a költségvetésük, és nem futotta belőle konferenciák szervezésére. Ehhez képest a CleanIT honlapján az áll, hogy konferenciák és workshopok tapasztalatai alapján vázolják fel azt, amit a magánemberek és a versenyszféra gondol a netes terrorizmusról.

Forrás: AFP
Gombamód szaporodnak az interneten a terrorista oldalak - illusztráció

Hogyan kell házi pokolgépet készíteni?

"Drága Dzsihád-hívő testvéreim! Van egy kiló aceton-peroxidom, és azt szeretném tudni, hogyan készíthetek ebből olyan bombát, amely a levegőbe repít egy felfegyverzett jeepet? Várom gyors válaszotokat" - tette fel a kérdést egy magát Abu Jendalnak nevező felhasználó az interneten, mire pillanatok alatt válaszolt egy állítólagos Hamasz-szimpatizáns, aki még egy videót is csatolt a házi pokolgép készítésének rejtelmeiről. Ezzel a példával szemlélteti egy 2011-es izraeli tanulmány, hogy mennyire hatékony eszköz a posztmodern terroristák kezében az internet. A tanulmányt jegyző Gabriel Weimann, a Haifa Egyetem professzora szerint a netes terroraktivitások kilencven százaléka közösségi oldalakon és nyilvánosan szerkeszthető webszájtokon keresztül történik, mint például a Yahoo, Google Groups, YouTube, Facebook, mindenezek fejébe pedig olyan szolgáltatások segítik a tevékenységüket, mint a Google Föld. Weimann szerint ezen platformokat kihasználva bárki profi terroristává válhat a nélkül, hogy kimozdulna a hálószobájából.



Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok

Bár már két évet dolgoztak rajta, és a végeredmény prezentálásától csak hónapok választják el őket, Klaasen szerint menet közben több szigorú elképzelésükkel kapcsolatban meggondolták magukat. "Rájöttünk, hogy ezek nagyon rossz ötletek voltak" - mondta az Arstechnica nevű technológiai portálnak a projekt vezetője. Pascal Gloor, a svájci Kalóz Párt elnöke pedig azt nyilatkozta a Piratetimes nevű kalózportálnak, hogy a valós személyiségre vonatkozó passzusokat a kiszivárogtatás után azonnal kivették a tervezetből. Klaasen szerint a kiszivárgott dokumentum egyébként is csak egy nagyon kezdetleges, belső használatra szánt munkajegyzet. A holland tisztviselő szerint munkájuk az eddigi legkeményebb terrorellenes kezdeményezés a világon. John McNamee, az EDRI vezetője szerint viszont a CleanIT minimális eredménnyel sem járna a netes terrorizmus elleni harcban. Mcnamee szerint különben is csak arról van szó, hogy az Európai Bizottság egy álprojektbe bújtatva rányomja saját elképzeléseit a versenyszférára. Más elképzelések szerint pedig az egész mögött a szoftvergyártók lobbija áll, akik nagyot szakítanak majd, ha megnő a kereslet a terrorista tartalmak szűrésére.

Egyes szakértők szerint az egészből úgysem lesz semmi, ha javaslat, ha törvénytervezet formájában kerül az Európai Parlament elé. Ugyanúgy át fognak gázolni rajta, mint az ACTA-án. Rebecca MacKinnon technológiai szabályozással foglalkozó újságíró szerint viszont nem kizárt, hogy a szakma inkább önként vállalja a CleanIT-ben foglaltakat, és egyfajta erősen ajánlott önszabályozó rendszer alakul ki a tervezet mentén, különben akár egy még ennél is szigorúbb törvénnyel nézhetnek szembe a versenyszféra tagjai. Hasonló megelőző önszabályozás volt már a mobilszektorban.