Bürokratikus apokalipszis előtt az ELTE

Az ELTE elfeledkezhetett arról, hogy a jelenleg is működő ügyvivőrendszerét licencmentesen használja, ezért gyorsított eljárásban megállapodott egy másik céggel, amely a kormányzaton keresztül licencmentes szoftvert kínál. A teljes rendszercserét, amely nemcsak a jelenlegi, de még a tavaszi vizsgaidőszakban is káoszt fog okozni, sokan teljesen feleslegesnek tartják.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) élete a következő hetekben a feje tetejére áll: október 31-én leáll a tíz évig használt ETR nevű tanulmányi ügyvivőrendszer. A hallgatók és oktatók ezen keresztül intézik egyetemi dolgaikat (lásd keretes írásunkban). Bár több hivatalos egyetemi megszólaló szerint az egyetem évek óta tervezgette a váltást, formális részét azonban hirtelen, egy hónap alatt rendezték le egy gyorsított eljárással végigvitt közbeszerzési eljárásban. Szokatlan a váltás időpontja is: a tervek szerint az ETR-t november 15-én váltja a másik nagy rendszer, a Neptun.

"A kari értekezleten egyszer csak közölték velünk, hogy a tíz éve működő és folyamatosan fejlesztett ETR-t lecserélik. Ha jól tudom, még a dékánunk sem tudott az ügyről, ő is már csak a kész tényeket hallotta" - mondta az [origo]-nak az ELTE egy névtelenséget kérő oktatója.

Az ELTE oktatási igazgatósága "műszaki-technikai sajátosságokra, művészeti szempontokra, illetve kizárólagos jogokra" hivatkozva a közbeszerzési pályázatot a Neptunra szabva, kizárólag az SDA Informatika Zrt.-nek (továbbiakban SDA) írta ki. Az ETR-t fejlesztő és az ELTE-n tíz évig üzemeltető Dexter Informatika Kft.-t viszont nem hívta meg, pedig bizonyos források szerint "már-már baráti kapcsolat alakult ki a céggel".

Mi az a gazdaságilag előnyös helyzet?

A művészeti és funkcionális szempontok mellett a legfontosabb érv a Neptun mellett az volt, hogy az egyetem megkapta a szoftver ingyenes licencét, és ez "előnyös gazdasági helyzetet eredményezett" - mondta Cseszregi Tamás, az ELTE oktatási igazgatója egy korábbi nyilatkozatában az egyetem saját internetes magazinjának. A közbeszerzési pályázatban erről részletesebben az áll, hogy az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) - ma már Emberi Erőforrások Minisztériuma - felhasználói licencszerződést kötött az SDA-val, amely értelmében örökös jogot szerzett a Neptun használatára. A pályázati kiírás szerint az ELTE emiatt jogosult az ingyenes licencre, és az SDA 2011 decemberében meg is küldte az egyetemnek a kormányzati megállapodással megegyező tartalmú licencigazolást.

A probléma azonban az, hogy állítólag az ETR-t is ingyen használhatja bármelyik magyar felsőoktatási intézmény. "Az ETR fejlesztését 2000-ben az akkori Fidesz-kormány támogatta, egy nyílt állami pályázat megnyerését követően. Az ETR azóta licencmentesen használható a magyar felsőoktatási intézmények, így az ELTE számára is" - mondta az [origo]-nak a Dexterhez közeli névtelen forrás. Ráadásul a szoftver ingyenes használata a cég és az egyetem között kötött, jelenleg is élő szerződésben le is van írva. Forrásunk azt is elmondta, hogy a Dexter még a közbeszerzési pályázat kiírását megelőzően levélben felhívta erre az ELTE rektorának figyelmét, aki azonban nem válaszolt.

Csordogál az élet a rendszerváltás előtt az ELTE-n - képünk illusztráció

Az ügy kaotikusságát tovább fokozza, hogy az ELTE pályázati kiírásában hivatkozott NEFMI-nek hivatalosan semmi köze nincs a Neptun licencszerződéséhez, ugyanis azt bő tíz évvel korábban, 2001-ben "vásárolta" meg az Oktatási Minisztérium - mondta az [origo]-nak Fehér István, az SDA vezérigazgatója. Az akkori kormányzat egy Fehér által jelentősnek nevezett, vissza nem térítendő anyagi támogatással járult hozzá a szoftver fejlesztéséhez, aminek következtében a rendszer a mindenkori magyar kormányok tulajdona lesz.

Rónay Zoltán, az ELTE rektori hivatalának főtitkára szerint az egyetemnek nem volt tudomása arról, hogy az ETR is licencmentes lenne, pedig ők direkt feltették ezt a kérdést a NEFMI-nek, amely egyedül a Neptun ingyenességére hívta fel a figyelmet. Rónay azt az értesülést is tagadta, hogy a Dexter elküldte a szoftvere licencmentességét igazoló kormányzati megállapodást. Rónay az [origo]-nak küldött levelében azt is leírta, hogy míg az ETR havi üzemeltetési-támogatási díja 3,66 millió forint, addig a SDA csak kétmilliót kér ugyanezért.

Harmincezer ember feje fog fájni?

A Neptun bevezetésének költsége húszmillió forint, valamint egyetemi forrásunk szerint további többmilliós járulékos költségekkel jár, a rendszer használatát megtanító képzések, a téli vizsgajelentkezés csúszása és egyéb, időközben felmerülő problémák miatt. Rónay szerint az egyetem összesen 40 millió forintot különített el a rendszerváltásra. Az egyetemi adminisztrációban dolgozó másik forrásunk szerint ez gyakorlatilag az ELTE minden polgárát, hallgatókat, oktatókat és a többi munkatársat is érintené, "több tízezer embernek okozna fejfájást".

Az [origo] által megkérdezett hallgatók elképzelni sem tudják, hogy mi indokolhatta az ETR cseréjét, mint ahogyan arra sem tud senki konkrét választ adni, hogy miért év közben hajtanak végre egy ilyen bonyolult változtatást. Az ELTE-n dolgozó informatikus forrásunk szerint a tanulmányi és ügyvivőrendszer teljes cseréje korántsem lesz zökkenőmentes, "valószínűleg nem csak a mostani, hanem még a tavaszi vizsgaidőszakban is lesznek ebből problémák" - mondta az ugyancsak névtelenséget kérő forrás.

Az egyetem hallgatóságának és oktatói gárdájának is megoszlik a véleménye az új rendszerrel kapcsolatban. Egyeseket nem érdekel, hogy Neptun vagy ETR van, mondván, "mindkettő szar", mások pedig elfogadják az ELTE gazdasági érvelését, és nem foglalkoznak mélyebben a kérdéssel. A megkérdezettek és a fórumokra író hallgatók többsége sajnálja az ETR-t, mert "az legalább normálisan" működött, illetve sokan már jó előre félnek a Neptuntól, mert a többi egyetemről érkező információk szerint "borzalmas", tárgy-, illetve vizsgafelvételi időszakban pedig "halálosan idegőrlő". Azok az [origo] által megkérdezett hallgatók, akik mindkettőt használták már, leginkább az ETR-re esküsznek, vagy ugyanolyannak tartják a két rendszert. Az egyik fórumozó szerint "fényévekkel könnyebb lesz neptunozni", egy másik szerint viszont "az ETR a felhasználóbarátság csúcsa a Neptunhoz képest".

Mi az ETR és mi a Neptun?

Az ETR és a Neptun komplex ügyviteli rendszer, amelyek együtt szinte teljesen lefedik a tanulmányi rendszerek magyar piacát. A hallgatók ezeken keresztül intézik egyetemi dolgaikat, kurzusokra jelentkeznek, követik tanulmányaik alakulását, pénzügyeiket kezelik, értesülnek a zárthelyik és vizsgák eredményeiről, oktatókat véleményezhetnek, szakirányokra jelentkezhetnek, egyszóval minden feladatot elvégezhetnek, amely az egyetemi életükkel kapcsolatos. Ezek a rendszerek az elmúlt bő évtizedben megkerülhetetlen részeivé váltak a felsőoktatási ügymenetnek, ETR és Neptun nélkül az egyetemi bürokrácia hosszabb, körülményesebb és kevésbé átlátható lenne. Ennek ellenére hallgatói és oktatói oldalról is sok kritika éri ezeket a szoftvereket. Az általános gond, hogy a hallgatói vélemények alapján téthelyzetben - rendszerint félévkezdések alkalmával - nem bírják azt a megterhelést, hogy több tízezer hallgató egyszerre akar tevékenykedni a rendszerben, és ilyenkor gyakran órákig elérhetetlenné válnak, miközben a diákok csontig rágják a körmüket. A rendszereket fejlesztők korábbi nyilatkozatai alapján ezek a problémák nem a szoftverek sajátosságai, hanem az egyetemek nem hajlandóak/tudnak megfelelő kapacitású szerverparkokat üzemeltetni.