Vágólapra másolva!
Lemaradt a NASA robotrepülős viharvadász különítménye a Sandy hurrikánról. Az egyik gépüket épp szerelték, a másik pedig bevetésen volt, ezért nem tudott segítani a keleti parti kármegelőzésben, pedig egyhuzamban több mint egy napon keresztül nyomon követni a természeti jelenséget a levegőből.
Vágólapra másolva!

Hurrikánok követésére állította csatasorba az amerikai űrügynökség, a NASA a 2007-ben az amerikai légierőtől megörököltt Global Hawk robotrepülőket - írja a Wired amerikai technológiai magazin. A legendás U-2-es kémrepülőgéphez hasonlóan nagy magasságú megfigyelő küldetésekre tervezett drónt Afganisztánban is használták kémkedésre. A gép harminc órán keresztül képes repülni egyhuzamban, ami jelentősen több idő, mint amit egy legénységgel egy kutatórepülő a levegőben tud tölteni.

A NASA két drónja eltérő szenzorrendszerrel van felszerelve. Az egyik érzékelői a hurrikánok környezetének légköri jellemzőit vizsgálják, a másik érzékelői akkor használatosak, amikor a drón a hurrikán felé repül. Ilyenkor méri a páratartalmat, hőmérsékletet, szélerősséget, a vihar fő jellemzőit. A megismételt vizsgálatok során szerzett adatok alapján a tudósok képet alkothatnak arról, hogyan erősödnek fel a hurrikánok.

Forrás: NASA
A Sandy hurrikánról lemaradt a NASA viharfigyelő különítménye

A NASA szeptemberben indította el azt az ötéves programot, amely során hurrikánokat követnek és tanulmányoznak. A viharokat régóta tanulmányozzák repülők fedélzetéről - jellemzően átalakított szállítógépekről - ám drónokat most fognak először ilyen feladatra használni. Ha a program sikeres lesz, a tudósok hosszabb távú megfigyeléseket végezhetnek az óriási viharok során.

Átalakított szállítógépekkel is vizsgálják a viharokat

A Sandy hurrikánról lemaradtak a NASA-nál is. Scott Braun, a szervezet meteorológusa a Wirednek azzal magyarázta a mulasztást, hogy szeptemberben rengeteget teszteltek a két drónnal, amelyek közül az egyiket épp szervizelték, a másik pedig más bevetésen volt a Csendes-óceán felett.

Nemcsak drónokkal repülnek bele hurrikánokba, hanem emberi pilótával repülő gépekkel is. Az Amerikai Légierő Hurrikánvadász nevű 53-as szakasza Lockheed WC-130J Super Hercules nevű gépekkel van felszerelve, amelyek optimális, háromszáz csomós utazósebességgel akár tizennyolc órán keresztül is képesek a levegőben maradni. Ezeket a gépeket három fős személyzet vezeti, csomagterükben óriási meteorológiai felszerelést visznek, amelyek szükségesek a hurrikán tulajdonságainak méréséhez.