Vágólapra másolva!
Az informatikatanárok katasztrofálisnak tartják a számtechórák számának drasztikus csökkentését, a diákok azonban úgy érzik, informatikai ismereteikhez eddig sem nagyon tett hozzá az iskola. A munkaerőpiacon a Google ismeretével már nyert ügye van az embernek, de a HR-esek arra panaszkodnak, hogy a jelentkezők nem tudnak rendesen gépelni. Az NGM szerint a digitális írástudatlanság nem a jövő iskolásait, hanem a húsz-huszonöt éve végzetteket érinti.
Vágólapra másolva!

Digitális analfabetizmus fenyegeti Magyarországot - legalábbis ezt állítják az informatikatanárok. Egy közel háromszáz oktató által nemrég kiadott közlemény szerint az átlagosan ötven-hatvan (bizonyos évfolyamokon száz) százalékos óraszámcsökkentés katasztrofális eredménnyel járhat a jövő őszi tanévtől. Az óraszámcsökkentés egyelőre csak a jövő évi Nemzeti alaptanterv tervezetében él, végleges döntés később születik róla.

A jelenleg hatályos NAT szerint az informatika központi szerepet játszik korunk társadalmának működésében, az oktatásnak pedig lehetővé kell tennie, hogy a diákok megismerkedjenek az információs technológiák jogi és etikai hátterével is. A NAT szerint az informatikai kultúra erősítése azért is fontos, mert esélyegyenlőséget teremthet, és a demokráciát is erősítheti. Bár az alaptanterv nem állítja, hogy van összefüggés az informatikaórák és a digitális írástudás elsajátítása között, az informatikatanárok szerint ezt ki sem kell mondani, olyan egyértelmű.

Forrás: [origo]
A számtechtanárok szerint így csökkennek az infoórák 2013-tól

Hogy pontosan mit jelent a digitális analfabetizmus, azt sem ők, sem más nem definiálta még pontosan, így az sem világos, tulajdonképpen mitől kell tartani. A fogalom tágan értelmezve magába foglalja azokat, akik nem tudják bekapcsolni a számítógépet, és azokat is, akik nem tudják megnézni az interneten, hogy milyen idő lesz holnap. Becslések szerint ez ma négymillió magyar embert érint, ami nem sokkal marad el a nem internetező emberek számától. A legutóbbi adatok szerint 4,3 millió internet-előfizetés van Magyarországon, és 66 százalékos a penetráció, azaz körülbelül 3,5-4 millió ember nem internetezik (közülük nagyjából egymillióan vannak, akik szándékosan maradnak ki a digitális világból, vagy még túl fiatalok az eszközhasználathoz).

A tesótól tanultak crackelni

Valóban az informatikaórán tanulnak meg számítógépet használni a diákok? A tizennyolc éves Zsófi elsősorban a barátaitól tanulta meg használni a számítógépet, tizenöt éves húgának pedig már semmi újat nem mutattak az iskolában. A tizennégy éves Betti kissé ellentmondásos véleménye szerint: "A suliban nem tanultunk semmit. Na jó, ez így nem teljesen igaz, mert tanultunk, csak semmi használhatót. Egy évig foglalkoztunk a Painttel, a Worddel és Power Pointtal, ezek mind nagyon hasznosak, csak egy idő után már unalmasak."

Forrás: AFP
Képünk illusztráció

A huszonöt éves Ferenc egy fiú- és egy lánytestvérét tanította meg számítógépezni. "Crackelni, fájlokat konvertálni és az internetet célirányosan használni én tanítottam meg őket. Elmondásuk alapján ezekkel nem találkoztak az iskolában, csak formálisabb dolgokkal, mint például az Office" - mondta Ferenc, aki nagyon nincs megelégedve a középiskolai informatikaoktatással, ugyanis "a mindennapok során szükséges praktikus tudással nem lát el, csak olyan alapismeretekkel, amelyeket egyébként is mindenki tud".

A huszonhárom éves Fruzsina gimnáziumban weblapszerkesztést és Turbo Pascalt tanult, de egyik sem bizonyult túl eredményesnek. "Egyikre sem emlékszem már, mert nem használtam őket később" - mondta Fruzsina. A szintén huszonhárom éves Réka is úgy emlékszik vissza a gimnáziumi informatikaoktatásra, mint ami "érdekes volt, sok dolgot tanultunk például az Excelről, de ezeket elfelejtettem, és csak akkor tanultam meg, amikor az egyetemen elkezdtem táblázatokkal dolgozni".

Az internet ismerete nem kérdés

Digitális írástudásnak a munkaerőpiacon az alap számítógépes felhasználói ismereteket tekintik - mondták az [origo]-nak több nagyvállalat HR-osztályán. "Általában a jelentkezőknek tudniuk kell használni a Wordöt, és ismerniük kell az internetet olyan szinten, hogy képesek keresni a Google-ban" - mondta az egyik HR-es, aki szerint ezt nem is írják bele az álláshirdetésekbe, annyira alapvetőnek gondolják. Egy másik HR-vezető elmondása szerint viszonylag sok jelentkezőnél probléma, hogy nem tudnak gyorsan gépelni, szerintük ezt mindenképpen az iskolában kellene fejleszteni.



Forrás: Jailbreak Collective/Wired
Sokan nem tudják, hogy eszik vagy isszák a Facebookot - illusztráció

Ki tanítja meg a gyereket facebookozni?

A nagyvárosokban élő fiatalok elmondása alapján sem túl termékeny a középiskolai számítástechnika, de ennek az is az oka, hogy az otthoni számítógépeiken már szinte mindent megtanultak. Ollé János, a ELTE adjunktusa szerint az úgynevezett digitális nemzedék tagjairól azt tartják, hogy professzionálisan használják a korszerű eszközöket, de szerinte ez még nem jelent tudatos, tanulást támogató eszközhasználatot. "A jelenlegi helyzet olyan, mintha egy általános iskola alsó tagozatán a gyerekek megismerkednének a tolltartó és a tornazsák, illetve a technikadoboz tartalmával, de nem tanítaná meg nekik senki, hogy mire kell használni azokat" - mondta Ollé az [origo]-nak.

Ollé szerint a fiatalok "a digitális tolltartó" néhány eszközét már ismerik és használják, ezeket az ismeretek az iskolában egy kicsit kiegészítik, de a cél az lenne, hogy más tantárgyakat is segítő tudást kapjanak informatikaképzés címszó alatt. "Ideális esetben az informatika tárgynak minden más tantárgyban meg kellene jelennie, a matematikától egészen a testnevelésen át a történelemig" - mondta Ollé.

Az oktatási szakember szerint sok szó esik arról, hogy milyen veszélyek leselkednek a gyerekekre az interneten, de arról szinte semmi, hogy hogyan kellene használniuk például a közösségi portálokat. Ollé szerint azért is nehéz a szülőknek és pedagógusoknak előremutató tudást átadni a témában, mert sokszor ők maguk nem ismerik ezeket az oldalakat, így azt sem tudják, hogyan kellene a fiataloknak megtanítani a "megfelelő felhasználást".

Egymillióval kevesebb analfabéta 2014-re

Stratégiai szempontból elengedhetetlen, hogy 2014-ig egymillióval csökkentsék a digitálisan írástudatlanok számát - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára egy korábbi nyilatkozatában. A minisztérium álláspontja szerint ugyanis a digitális írástudás szorosan hozzátartozik a munkaerő versenyképességéhez és a kormányzat egymillió új munkahelyet megteremtő céljához. Az [origo] megkérdezte a minisztériumot, hogyan kívánja csökkenteni a digitális írástudatlanságot, ha az informatikaórák számát megvágja. Az NGM sajtóosztályáról azt a választ kaptuk, hogy a kerettantervért az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel, a digitális analfabétizmus kérdése viszont inkább a felnőtt lakosságot érinti, így nem oktatási ügy: "A digitális analfabétizmus azokat a felnőtteket érinti, akik húsz-huszonöt éve vagy még régebben hagyták el az iskolapadot" - írja az NGM. A probléma megoldása érdekében az NGM 2013-ban több programot is indít, hogy a 16 és 74 év közti lakosság körében a mostani közel ötven százalékos írástudatlanságról elérjük az uniós, 26 százalékos átlagot - tájékoztatott az NGM.

A háztartások felében van PC

A BellReasearch által készített 2011-es magyar infokommunikációs jelentés szerint tavaly 2,1 millió háztartásban 2,6 millió PC volt, azaz nagyjából minden harmadik magyarnál van otthon vagy a közelében számítógép. A KSH adatai szerint tavaly 4,3 millió internet-előfizetés volt Magyarországon. Az ország technológiai megosztottságáról és a szegényeket felzárkóztató digitális kezdeményezésekről korábbi cikkünkben részletesen olvashat.