Elhunyt a magyar számítástechnika atyja

2012.12.19. 16:53

Nyolcvanéves korában kedden elhunyt Kovács Győző, a magyar informatika egyik atyja, az M-3 nevű első magyar számítógép egyik építője - adta hírül a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szerdán.

Kovács Győző a magyar informatika történetének minden állomásánál jelen volt, például közreműködött az első magyar digitális számítógép, az M-3 létrehozásában is. Ezzel a számítógéppel végezték el például az 1964-ben átadott Erzsébet híd statikai számításának ellenőrzését is. A hatvanas évek elején a Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusaként  Kovács Győző elsőként tartott rendszeresen előadásokat a számítógépekről.

1981-ben az első magyarországi mikroszámítógép-gyár, a Számítástechnikai Kutató Intézet leányvállalataként működő Sci-L igazgatója lett. Az üzemben többek közt IBM PC-k klónjait gyártották, de szoftvereket is fejlesztettek. A Sci-L Proper-16-os személyi számítógépe iránt olyan nagy volt az érdeklődés a nyolcvanas évek közepén, hogy csak várólistára feliratkozva lehetett megvásárolni.

Forrás: MTI/Földi Imre
Kovács Győző egy informatikai kiállításon, 2004-ben

1983-ban Könyves Tóth Pállal közösen alapította meg az első magyar számítástechnikai újságot, a Mikroszámítógép Magazint, amely 1990-ig jelent meg. Ezzel párhuzamosan számítógépes klubok és országos találkozók elindításában is közreműködött, és az NJSZT alelnökeként is tevékenykedett. 1984-ben a Magyar Televízió TV Basic című műsorában programozási ismereteket oktatott az érdeklődőknek. Kovács Győző 2002-ben Válogatott kalandozásaim az informatikában címmel könyvet írt a magyar számítástechnika fejlődésének  történetéről, és az egyik kezdeményezője volt a szegedi magyar informatikatörténeti múzeum létrehozásának.

Óriásgépek őrzik az emlékét

Az 1959. január 21-én elkészült komputert szovjet tervek alapján, de számos módosítással, javítással két év alatt építették meg a Magyar Tudományos Akadémia kibernetikai kutatócsoportjának munkatársai. A három szekrénynek megfelelő méretű M-3 komputernek csupán az adatok tárolására szolgáló mágnesdobos rendszerű memóriája akkora volt, mint egy manapság nagynak számító mosógép, ezen azonban csupán 4,5 kilobájtnyi - tehát nagyjából egyetlen e-mailnek megfelelő - adat fért el, bár ebből Kovács Győző későbbi fejlesztésének köszönhetően később akár négyet is a géphez lehetett csatlakoztatni.

Forrás: [origo]
Csak egy mosógépnyi memóriablokk maradt meg az M-3 számítógépből

Noha a szovjet alapmodell erre nem volt alkalmas, a magyar kibernetikusok később nyomtatót és lyukkártyák beolvasására alkalmas terminált is kifejlesztettek hozzá, kimenetét pedig egy elektromos írógép jelentette. Mivel az M-3-as összesen 770 elektroncsövet és 2000 diódát tartalmazott, nagy meleget termelt a gépteremben, a hűtése is nehezen volt megoldható, megépítése egy hasonló teljesítményű amerikai számítógépnek csupán a töredékébe került. Az M-3-as számítógépet Szegeden használták a hatvanas évek végéig, leszerelése után azonban részegységei elkallódtak, egyedül a magyar fejlesztésű mágnesdobos memória maradt fenn, amelyet egy korábbi cikkünkben be is mutattunk.

Az orosz gép beüzemelését hónapokig tanulta

Az informatikusok országhatárokon átívelő együttműködése miatt a MECIPT-1 nevű első román számítógép létrehozásában is segített Kovács. A Temesváron Viliam Lővenfeld és Josif Kaufman által épített gép az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjában épített mosógép méretű memóriadobokkal és a hozzájuk tartozó vezérlőegységgel indult el. A román géppel később ismét összetalálkozott az informatikus. A kilencvenes években Kovács és egy temesvári újságíró közösen nyomozta ki, hogy a technológiatörténeti műemléknek számító gépnek mi lett  a sorsa. A magyar M-3-mal szemben a MECIPT-1 átvészelte az elavulása óta eltelt éveket, a nyomozók a temesvári vár egyik pincéjében találtak rá.

Fotó: Ránki Dani
Az URAL-2-ből már három példány került Magyarországra

A következő nagy hazai számítógép, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központjába telepített szovjet fejlesztésű URAL-2 átvétele is Kovács Győző feladata volt. Az URAL-2 nem volt akkora különlegesség, mint az M-3, hiszen ebből már három darab is érkezett az országba. A beüzemeléséhez és működtetéséhez azonban szükség volt arra, hogy Kovács három hónapot töltsön az szovjet számítástechnika egyik akkori fellegvárának számító Penzában. A gépen magyar informatikusok százai tanultak, ezen programozott például először Charles Simonyi, a Word és az Excel szoftverek atyja, a későbbi űrturista is.

 

Felvételről megnézheti Kovács Győző informatikatörténeti előadását a tavalyi Hacktivity konferenciáról

Nyughatatlan ismeretterjesztő volt

Kovács Győző az 1990-es nyugdíjba menetele után is folytatta ismeretterjesztő tevékenységét. Aki egy előadását látta, az biztosan fel tudja idézni a moderátortól további öt és tíz perceket kialkudó, az informatika hőskoráról szóló mesét abbahagyni nem akaró embert - emlékszik az [origo] szerzője. Az informatikus legnagyobb szívügye a szekszárdon rendezett Neumann-verseny volt, amelyen gyerekek mérhették össze programozási tudásukat. "Számára a 12 éves gyerek ugyanúgy egyenrangú volt, mint egy saját korosztályába tartozó informatikus. És amint látott egy jó ötletet egy diákversenyzőnél, azonnal elkezdett gondolkozni, hogy hogyan tudja a diákot összeismertetni a megfelelő szakmai szereplővel" - mondta Kovács Győzőről Képes Gábor muzeológus, aki maga is több  tízperces hosszabbítást engedélyezett a szakember előadásain.