Az Országház is beférne Csernobil új szarkofágja alá

2013.04.28. 8:28

Építői szerint egy évszázadig áll majd a csernobili atomerőmű négyes blokkja fölé tervezett, csúcstechnológiás robotokkal is felszerelt új acélszarkofág. A harmincezer tonnás, 250 méter hosszú, 110 méter magas monstrumot az erőműtől háromszáz méterre építik fel, és síneken tolják a helyére. Ezután a jelenlegi, romos szarkofágot kiporszívózzák a helyéről.

Huszonhét éve, 1986. április 26-án történt gőz- és gázrobbanás a csernobili atomerőmű négyes blokkjában, óriási mennyiségű radioaktív anyagot juttatva a levegőbe. Közvetlenül a katasztrófa után helikopterekről szórtak mentesítő anyagokat az épület tátongó tetején keresztül a reaktorba, hogy mérsékeljék a sugárzást és a megolvadt fűtőanyag hőmérsékletét.

A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkja az 1986-os nukleáris baleset után. További képekért kattintson a fotóra!Forrás: AFP


1986 végére már állt a robbanásban meggyengült reaktorépületre épített tető, a szarkofág. A vasbetonból készült szerkezetet nem szánták végleges megoldásnak, ám cseréje egészen a kétezres évekig nem kezdődött el. Most azonban már építik a száz évre tervezett új, csúcstechnológiás, robotvezérelt bontóeszközökkel és nagy erejű, a törmelék eltakarítására alkalmas ipari porszívókkal felszerelt szarkofágot, amely 2015-ben kerülhet a sérült erőművi épület fölé.

Több bazilika is beférne alá

Az építkezés teljes költsége másfél milliárd euróra rúg, ami 451 milliárd forintnak felel meg. Az ív alakú, a teljes erőművet befedő új védműnek már a méretei is impozánsak: 250 méterszer 150 méteres területet fed le, az ív csúcspontja pedig 110 méter magasan lesz. A budapesti Országház is majdnem beférne alá (amely 268 méter hosszú), a Szent István-bazilikából azonban többet is elnyelne az új szarkofág.

Épül a csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkja köré tervezett új acél védőburkolat. További fotókért kattintson a képre!Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko



A munka egyik nehézsége, hogy az új szarkofágot nem lehet közvetlenül a régi felett felépíteni. A munkások biztonsága miatt az építményt a régi szarkofágtól háromszáz méterre húzzák fel, ahol olyanok a sugárzási szintek, hogy a munkások heti negyven órát dolgozhatnak az építkezésen. A sugárzási szint annak függvényében is változik, hogy milyen magasan mérik, ezért az új szarkofághoz olyan technológiát dolgoztak ki, amivel egyetlen munkásnak sem kell harminc méternél nagyobb magasságban dolgoznia - nyilatkozta a patinás The Engineer című brit mérnöki szakfolyóiratnak dr. Eric Schmieman, az új szarkofág tervezését vezető és jelenleg a kivitelezést felügyelő építőmérnök. Az új szarkofágot az amerikai Battelle laboratórium és Bechtel nevű nagy építőcég, valamint az Electricité de France, a világ legnagyobb villamosipari cége által alapított konzorcium építi. A szarkofág tetejébe szerelt szuperdarut egy amerikai cég adja.

Az elkészült acélszerkezetet két emelet magas, 17 méter széles síneken, teflon csúszkákon fogják a régi szarkofág felé csúsztatni, ez két napig tart majd. Schmieman szerint nem a monstrum mozgatása lesz a legnagyobb kihívás, hanem a védőszerkezet pozicionálása és a két oldal mozgásának az összehangolása. Az acélív felülete annyira nagy, hogy a szél hatásával is számolni kell majd a 30 ezer tonnás acélmonstrum mozgatása közben. A szerkezet a jelenlegi tervek szerint 2014-re készül el, és 2015-ben kerülhet a helyére.

Kiszívják a régi szarkofágot

Az új szarkofágnak nem csak az a szerepe, hogy a csernobili erőművet elszigetelje a külvilágtól. A tetejére egy nagy teherbírású híddarut építenek. A daruk és a rájuk szerelt különböző gépek távirányításúak lesznek. Az eszköz képes lesz hagyományos daruként működni, és készül hozzá sugárvédett, emberek szállítására tervezett kabin is. Az új szarkofág igazi különlegessége a daru harmadik szerelvénye lesz, amelyet mozgó szerszámplatformnak (mobile tool platform, MTP) hívnak.

 


Síneken fogják a négyes blokk felé tolni az új szarkofágot



A rendszer a stúdiókban használt függesztett kamerarendszerekre hasonlít az Engineer korábban idézett cikke szerint. A szerelvény azonban nem felvevőket, hanem beton bontására és acél vágására szolgáló eszközöket tartalmaz majd. Az MTP-t a blokk bármelyik pontja fölé oda lehet vontatni, a szerszámgépeket pedig le lehet ereszteni. Ennek a modulnak lesz a feladata az elmúlt 27 év során jelentősen meggyengült régi szarkofág szétbontása, majd pedig a törmelék kiszivattyúzása.

Szörnyű pusztítást végzett a robbanás

A baleset körülményeit és a helyreállítás korábbi lépéseit Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézet igazgatója foglalta össze az [origo] számára. "Az 1986. április 16-i csernobili baleset a négyblokkos atomerőmű negyedik blokkján következett be. A negyedik blokk reaktora az egymás utáni gőz-, majd gázrobbanásban mondhatni megsemmisült, óriási mechanikai sérülések keletkeztek a berendezéseken. A robbanás és a következtében kivetődő anyagok kárt tettek nemcsak a negyedik blokk reaktorépületében, hanem a turbinacsarnokban és a szomszédos harmadik blokk épületében is."

A robbanással hatalmas mennyiségű sugárzó anyag jutott a levegőbe. További képekért kattintson a fotóra!Forrás: AFP/Zufarov



A baleset-elhárítás során a harmadik blokkban keletkezett károkat helyreállították, később ezt a blokkot újra is indították, és 2000-ig üzemelt. "A negyedik blokknál pedig az volt a cél, hogy a súlyosan sérült épületet lefedjék, és amennyire lehet, elzárják a külvilágtól. Az erőművi blokkok közös turbinacsarnokából fallal leválasztották a sérült negyedik blokki turbinacsarnokot, a reaktort pedig befedték a szarkofággal" - mondta Aszódi.

Rohammunkában építették a régi szarkofágot

A csernobili erőmű négyes blokkja fölé épült vasbeton szarkofág egyszerre a mérnöki munka diadala és a múlt ijesztő mementója. Arra tervezték, hogy elzárja a külvilágtól az erőmű romjain belül található kétszáz tonna radioaktív olvadékot, 30 tonnányi sugárzó port, 16 tonnányi uránt és plutóniumot. Ezt a feladatát teljesítette is a sietve, 206 nap alatt felépített szerkezet.

A mostani szarkofág sietve készült, és részben sérült épületrészeken nyugszik. A képen ennek makettje látható.Forrás: Aszódi Attila



"A szarkofág nem készült hermetikusnak, mert ez egyrészt az akkori rohammunkában nem volt ésszerű műszaki célkitűzés, másrészről a nagy nyári meleg és a nagy téli hideg közötti hőmérsékletkülönbségeket is ki kellett állnia, így meglehetősen nagy dilatációs hézagokat építettek be. Az évek során a szarkofág állapota sokat romlott, és a réseken is rengeteg csapadék folyt be, ami szintén nem javította a viszonyokat" - mondta Aszódi. A szakértő szerint a szarkofágon belüli első állapotok okozzák a fő problémát: a robbanások után nem mérnöki számításokkal megalapozott stabil állapot alakult ki, hanem a robbanásban visszahulló épületelemek, valamint az oltás és kárenyhítés során helikopterről bedobált anyagok véletlenszerűen rendeződtek el. "Ha lenne a környéken egy számottevő méretű földrengés, nehezen megbecsülhető, hogy mi mozdulna meg a szarkofágon belül" - mondta Aszódi.

Egy mezőn rozsdásodnak a reaktorbaleset utáni mentésben használt járművek. További képekért kattintson a fotóra!Forrás: Militaryphotos.net/Kladbishe



A négyes reaktorblokk épületének keleti falát egy 2004 és 2008 között felépített acélszerkezettel kellett stabilizálni, amely a terhelés nyolcvan százalékát átvette a tetőtől. A projekt 50 millió dollárba került az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint. A vasbeton szarkofág azonban így sem lett végleges megoldás. A jelenlegi munkát sietteti, hogy 2013-ban beszakadt a turbinacsarnok teteje, amely egyidős az erőművi blokkot fedő szarkofággal. Amint az új védmű elkészül, a csarnok tetejére szerelt robotszerszámok megkezdik az elbontását.

Nem a legrosszabb forgatókönyv vált valóra

A légkörbe kerülő sugárzó anyagok nyolcvan százalékban Fehéroroszország területén ülepedtek le a felszínre. A baleset egészségügyi és radiológiai következményei főleg Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén jelentkeztek. Az erőműben bekövetkezett baleset következtében az orosz hatóságok szerint harmincegyen haltak meg, az ENSZ atomsugárzás hatásaival foglalkozó tudományos bizottsága (UNSCEAR) hatvannégyre teszi a közvetlen áldozatok számát. A baleset utóhatásait vizsgáló Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ös jelentése pedig összesen négyezerre becsüli azok számát, akiknek a halálát az erőműbaleset során a levegőbe kerülő sugárzó anyagok okozhatják. Az Európai Parlament zöld csoportjának tagjai, valamint a Greenpeace nem fogadta el a WHO számait, mindkét csoport magasabbra teszi a baleset halálos áldozatainak számát.

Mennyi sugárzás érte Magyarországot?
Az időjárás kegye folytán a magyar lakosság a környező országokhoz képest kis sugárterhelést kapott. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Budapest cézium-szennyezettsége legalább százszor kisebb volt, mint azoké a fehérorosz, ukrán és orosz területeké, ahonnan a lakosságot kitelepítették. A balesetet követő 70 évre számított külső és belső sugárterhelés hazai átlagértéke 0,5 millisievert, de a leginkább borúlátó becslés szerint sem lehet több 1 millisievertnél. Ennek a dózisnak nagyjából a felét a balesetet követő első évben szenvedtük el, a másik felét pedig 2056-ig apránként kapjuk meg. Magyarországon a háttérsugárzás, vagyis a természetes eredetű, a világűrből és a talajból érkező sugárzásokból állandóan elszenvedett dózis évi 2,4 millisievert. Tehát a baleset utáni első évben megkapott csernobili eredetű plusz dózis és a baleset utáni 70 évben kapható dózis együttesen mindössze egyetlen évi természetes eredetű sugárterhelés 20 százalékát teszi ki.



A jelentés szerint a reaktor személyzete és a mentőmunkások magas intenzitású sugárzásnak voltak kitéve. Ez a csoport önmagában körülbelül ezer főt számlál. Az 1986-87 közé eső időszakban további kétszázezer, a mentésen és a helyreállításon dolgozó munkást érhetett sugárzás. Közülük a WHO szerint 2200-an a radiációs szindróma - hétköznapi nevén sugárbetegség - következtében fogják életüket veszteni.

Robotokkal takarítják a sugárfertőzött törmeléket a reaktorbaleset után. További képekért kattintson a fotóra!Forrás: AFP/Kostin Igor



Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által 2002-ben kiadott tanulmány (pdf) szerint a kezdeti negatív jóslatok közül kevés vált be. Nem volt azonban ugrásszerű növekedés a leukémiás megbetegedésekben. Egyedül a gyermekek körében jelentkező pajzsmirigyrákos megbetegedések növekedtek meg jelentős mértékben. A korábban idézett WHO-jelentés szerint Fehéroroszországban ezeknek a gyermekkori rákos megbetegedéseknek közel 99 százalékos a túlélési aránya.