"A következő húsz évben kifejlesztendő fegyverek olyan morális és etikai normákat fognak áthágni, amelyeket soha nem szabadana" - mondta Jody Williams, a taposóaknák betiltásával végződő harcáért béke Nobel-díjat kapó amerikai aktivista a Reutersnek. Williams attól tart, hogy az automatán, emberi közreműködés nélkül cselekvő fegyverek miatt megnő a civil áldozatok száma.
Az automata gyilkos robotok létrehozásához szükséges technológia már a kutatók kezében. "Ha azt kérné, hogy csináljak egy autonóm, gyilkos robotot ma, meg tudnám tenni. Pár nap múlva átvehetné" - mondta Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem robotika tanszékének professzora a Reuters hírügynökségnek. A problémát az okozza, hogy a robotoknak meg kellene tudniuk különböztetniük a katonákat a civilektől. A professzor szerint a robotok csatatéri alkalmazásával elbizonytalanodhat, hogy ki miért tartozik felelősséggel.
A brit védelmi minisztérium a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik a katonákat robotokra cserélni. Vannak ugyan olyan védelmi rendszerek, mint a Királyi Haditengerészet Phalanx nevű védelmi rendszere, amely automatikusan tud cselekedni, ha támadás éri az általa védelmezett hajókat. A Phalanxnak azonban van emberi felügyelője, soha nem cselekszik teljesen magától.
A gyilkos robotok betiltását követelő aktivistákat azonban nem nyugtatják meg az ilyen válaszok. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Izrael és Németország egyaránt közel járnak ahhoz, hogy harci helyzetben magától cselekvő gépeket állítsanak hadrendbe. A Human Rights Watch nevű szervezet szerint ez olyan fegyverek létrehozásához vezető trend, amelyek nem lesznek képesek megfelelni a nemzetközi humanitárius jognak.