Felhők fölül jön a Google-internet

A keresőcég meteorológiai ballonokra szerelt eszközöket küld a sztratoszférába, hogy 3G internetet nyújtson a legtávolabbi vidéken is. Az első léggömbök Új-Zélandon szolgáltatnak netkapcsolatot.

A Project Loon nevet viselő kísérleti projektje keretében a Google mintegy húsz kilométeres magasságba juttatna el meteorológiai ballonokra szerelt, napelemekről működő hálózati eszközöket. Ez a magasság a sztratoszféra, a Föld légkörének az a rétege, ahol a felülről érkező hő és az alulról érkező meleg légáramlatok egyensúlyt hoznak létre.

Húsz kilométer magasan, a viharoktól távol

Bár a sztratoszférában is vannak ellentétes irányú légáramlatok, a Loon létrehozói szerint ha folyamatosan szabályozzák a ballonok magasságát, azokat ilyen magasságban nagyjából azonos pozícióban lehet tartani. Ráadásul a tizenöt méteres átmérőjű léggömbök ebben a magasságban nincsenek kitéve eső, hó vagy viharok viszontagságainak sem. A Google által használt léggömböket ugyanaz a cég gyártja, amely a Felix Baumgartner űrugrásához használt felszerelést is készítette, de a NASA számára is gyárt felszerelést - írja a Wired.

Így működik a Loon

A Google munkatársai kísérleti projektként harminc léggömbbel már meg is kezdték a felhők felett lebegő, internetet szolgáltató hálózat kiépítését, amely jelenleg ötven új-zélandi tesztelő számára szolgáltat elérést. A Loon internetjéhez való kapcsolódással egyelőre az új-zélandi Christchurch város húsz kilométeres körzetében élők tudnak megpróbálkozni.

3G-s sebességre képes

A Loon a Google fogalmazása szerint a földi 3G mobilhálózatokkal azonos sebességet biztosít, ez elvileg néhány 384 kilobájtos másodpercenkénti átviteli sebességet, de akár 1-2 megabites rátát is jelenthet.

Az egyik Project Loon ballon felszállása Forrás: Project Loon

A sztratoszférában lebegő léggömbök nem csak a földi irányítással, illetve internetszolgáltatóval kommunikálnak, hanem egymással is, így biztosítva a lehető legjobb lefedettséget használóik számára. A cég tervei szerint idővel az Új-Zélanddal azonos szélességi fokon lévő területeken is megkezdik a Loon tesztelését. Ha a próbák sikerrel zárulnak, akár egy globális lefedettséget biztosító hálózatot is ki lehet építeni a ballonokból. Ezeket egyébként földről való vezérlésüknek köszönhetően viszonylagos pontossággal lehet landoltatni, így a nem elhasználódó alkatrészeiket újra lehet hasznosítani. Egy tipikus meteorológiai ballon néhány hetet tölthet a sztratoszférában, ám a projekt egyik alapítója szerint további fejlesztésekkel több száz napra szeretnék bővíteni ezek aktív üzemidejét.

És áram honnan lesz?

A Project Loonnal a Google egyelőre csak a probléma látványosabb oldalát oldotta meg: a sztratoszférában köröző ballonok képesek lesznek egymással és a földdel komunikálni. Az egyes háztartások internetre kötéséhez azonban arra is szükség van, hogy a Loon speciális földi antennáit és a számítógépeket árammal tudják ellátni. Ha az optikai kábeleket nem is kell kihúzni a Google-nek Afrikában vagy Ausztrália központi területein, ahhoz, hogy a Loon igazán hasznos legyen, az ott lakókat valahogy el kell látni árammal.

Ilyen speciális földi vevőegységekkel lehet elérni a Loon internetjét Forrás: Project Loon

A ballonos internet azonban nem csak a közművek nélküli, fejlődő területek problémáit oldhatja meg. Olyan tájakon is hasznos lehet, ahol a hálózatépítés lehetséges, csak drága. Internetet kaphatnak a szigetvilágok, magashegyi régiók vagy dzsungelek. Ha épp jó a széljárás, még a Mount Everest tetején is lehet térerő, ha valaki felmászik egy speciális antennával.

Érdekli, hogy megvalósul-e élesben a léggömbös internet? Kövesse a Techbázist a Facebookon is!