Ennek keretében az egykor piacvezető gyártónak számító, ám mostanra az okostelefonok piacán nem túl sikeresen szereplő Nokia készülékgyártó részlegének világszerte dolgozó 32 ezer munkatársa a Microsofthoz csatlakozik. A megállapodás értelmében a Microsoft birtokába kerülő vállalat által gyártott készülékek még legalább tíz évig a Nokia márkajelzést fogják viselni. Ez továbbra is a finn vállalat tulajdona, a Microsoft csak jogosult lesz használni a megállapodás részeként. A Nokia okostelefonokra szánt, globális lefedettségű, offline is használható navigációs szoftverét fejlesztő részleg továbbra is a finn anyacég birtokában marad, de a redmondi vállalat licenceli a szoftveres megoldásokat.
A Microsoft összesen 3,79 milliárd eurót fizet a Nokia készülékgyártó részlegéért és további 1,65 milliárd eurót a mobilcég szabadalmaiért, így összesen 5,4 milliárd eurót tesz ki a várhatóan a jövő év első negyedében lezáruló felvásárlás. Az akvizíciót mindkét vállalat igazgatótanácsa jóváhagyta, de azt még a Nokia részvényeseinek és az illetékes szabályozó szerveknek is jóvá kell hagyniuk.
Steve Ballmer, a Microsoft elnök-vezérigazgatója - aki nemrég jelentette be, hogy egy éven belül visszavonul cége vezetésétől - a felvásárlást olyan szituációként jellemezte, amely mindkét vállalat, a munkatársaik, részvényeseik és a felhasználók számára is előnyös. A Nokiát két éve Stephen Elop, a Microsoft egyik korábbi felsővezetője irányítja, aki a felvásárlás révén valószínűleg újra korábbi munkaadójának alkalmazottja lesz. Sajtóbeszámolók őt Ballmer egyik lehetséges utódjaként tartják számon.
A sikeres együttműködésre mindkét fél rászorul: a Microsoftnak népszerű okostelefonokra és táblagépekre - várhatóan hamarosan ezeket is gyártani fog a Nokia - van szüksége, amelyek a saját szoftverét használják. A Nokia készülékeinek összeladásai tavalyhoz képest az idén nyáron 24 százalékkal csökkentek, bár a Windows Phone-t futtató Lumia modellek eladásai emelkedni tudtak. Jelenleg a Nokia Lumiák a legnépszerűbb Windows Phone-os készülékek, bár a platformot az Androiddal ellentétben nem is nagyon alkalmazzák más gyártók. Piaci részesedésben azonban még mindig a Google és az Apple szoftverét futtató típusok állnak az élen világszerte. A Windows 8 és RT szoftvereket futtató táblagépek sem terjedtek el világszerte.
Bírálóik szerint a Nokia és a Microsoft egyaránt túl lassan reagált a mobileszközök forradalmára - mobilból ma már az okos típusok kelendőek, laptop helyett pedig egyre többen vesznek táblagépet -, ezért maradnak el eladásaik a két fő rivális mögött.
Manoj Menon, a Frost & Sullivan tanácsadócég munkatársa a felvásárlásról a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a Microsoftnál a legnagyobb prioritást a mobileszközök piacán való bővítés jelenti. Ennek irányában egy jó lépés a felvásárlás, ám sikert csak akkor hozhat, ha a stratégiai tervét a szoftvercég jól hajtja végre.
A Nokia készülékgyártó részlegének megszerzésével - a hálózati termékeket gyártó vállalat finn tulajdonban marad - a Microsoft szoftvercégből eszközöket és szolgáltatásokat kínáló vállalattá alakulhat át. Ezt riválisai, az Apple és a Google is megtette, utóbbi a Motorola gyártórészlegét vette meg, de ingyen licencelhető Android szoftverét rengeteg gyártó is alkalmazza saját táblagépein és okostelefonjain.