Nagy Péter megszállta az északi sarkvidéket

A szovjet nagyravágyás szülte meg a Kirov osztályú cirkálókat, amelyek utolsó példánya a hétvégén érkezett meg az északi sarkkörre. Putyin haditengerészekkel jelezte, hogy igényt tart az Arktisz ásványkincseire.

A nukleáris meghajtású Nagy Péter (Pjotr Velikij) csatacirkáló nevéhez méltóan az orosz flotta vasökle. A 252 méter hosszú 28 000 tonnás, egyedülállóan erős fegyverzetű hajó vasárnap óta az északi sarkvidéken tartózkodik kísérőhajóival. A mostani az első alkalom, hogy a Szovjetunió felbomlása óta orosz haditengerészek járőröznek az Arktiszon, éreztetve, hogy a Putyin vezette ország jogot formál a területre.

Csatahajók modern utóda

A klasszikus értelemben vett páncélozott csatahajók – mint a második világháború során elsüllyesztett Bismarck vagy a Battleship című film főhősévé váló USS Missouri - már csak úszó múzeumként léteznek, a kilencvenes évekre az utolsó ilyet is kivonták a szolgálatból. Erős fegyverzetű felszíni egységek azonban napjainkban is üzemelnek.

A Nagy Péter mellett a legtöbb hajó eltörpül Forrás: AFP/Gerard Julien

Az amerikai haditengerészet Ticonderoga-osztályú cirkálóit legtöbbször repülőgép-hordozók kíséretében lehet látni. Az orosz szokások azonban eltérnek. A komoly tűzerőt képviselő Szláva-osztály tagjai mellett a jelenleg egyetlen példányban szolgálatban álló Kirov-osztályú orosz csatacirkáló is mutatkozik magában, vagy kísérőhajóival.

Az amerikai Ticonderoga osztályú cirkálókat többnyire repülőgép-hordozók kíséretében lehet látni Forrás: AFP

Az Északi Flotta zászlóshajójának számító Nagy Péter ráadásul nukleáris meghajtása révén szinte korlátlan ideig járőrözhet távoli vizeken is, bevetéseinek csak a 700 főnyi személyzet tűrőképessége és az élelmiszer ellátmány szab határt.

Birodalmi álmok megtestesítője

Az egykori Szovjetunióban még a 1970-es években született döntés arról, hogy létrehoznak egy tizenkét egységből álló, minden eddiginél nagyobb és erősebb csatacirkáló osztályt. A Project 1144 Orlan (napjainkban Kirov) megnevezést kapott hadihajókból végül csak négy készült el, napjainkban pedig mindössze egy, az utolsóként megépült, módosított példány, a Nagy Péter maradt üzemképes állapotban.

A szovjet nagyravágyás hívta életre a Kirov osztályt Forrás: Wikipedia

Az 1980-as években a szovjet flotta még három ilyen monstrummal rendelkezett. Feladatuk igen összetett volt, mert a konstruktőrök és a stratégák elképzelései szerint az ellenséges repülőgép-hordozók, valamint más, kisebb hadihajók mellett a tengeralattjárók és a repülőgépek, illetve a helikopterek ellen is fel kellett venniük a harcot.

A NATO felderítői fokozott figyelemmel követték a Kirov-osztály egységeinek minden mozdulatát, hiszen óriási veszélyt jelentettek. A köréjük szervezett flottakötelékekkel együtt eredményesen harcolhattak volna akár a repülőgép-hordozók vezette harccsoportok ellen is.

Csak az étel és a legénység igényei korlátozzák, hogy meddig tart a Nagy Péter egy-egy bevetése Forrás: AFP/RIA Novosti

A Szovjetunió összeomlásával azonban a nagyhatalmi álmok is tovaszálltak, az utódállamok pénztelensége miatt egy időre pedig a flotta egykori büszkeségei feleslegessé váltak. A Putyin elnöksége alatt megerősödő és ismét világpolitikai szereplővé váló, hadereje modernizálására koncentráló Oroszország még lát fantáziát ezekben a gigantikus hadihajókban, így a nagy Péter mellett egy másik egységet, az Admiral Nakhimovot is aktiválni, modernizálni akarják a közeljövőben.

Hatalmas méret, lenyűgöző teljesítmény

Az amerikai Ticonderoga-osztályú cirkálókhoz képest közel háromszor akkora vízkiszorítású Nagy Péter meghajtásáról négy darab KN-3-as nukleáris reaktor gondoskodik. A reaktorok akár 59 km/h sebességre is gyorsíthatják a 252 méter hosszú, 28,5 méter széles, 9,1 méter merülésű hajóóriást.

Nem lehet elűzni a sarkkörről a Nagy Pétert Forrás: Wikipedia

A fő csapásmérő fegyverzetet a hajótestbe süllyesztették a tervezők. A nagy hatótávolságú, akár nukleáris fejjel is felszerelhető Granit (SS-N-19 Shipwreck) rakétákból 20 darab áll készenlétben a 60 fokos dőlésszögű silókban. Ezek tömeges indításával egész hajókötelékek ellen intézhet támadást a Nagy Péter.

Természetesen a megfelelő légvédelemről is gondoskodtak, így a rettegett S-300F típusú, nagy hatótávolságú rakétarendszer is megtalálható a csatacirkálón, amely 12 indítóállványt és 96 darab függőlegesen indítható légvédelmi rakétát foglal magába. Ezeken kívül kisebb hatótávolságú OSA-MA rakétarendszer, Kashstan légvédelmi fegyverrendszer, 130mm-es AK-130 típusú többfunkciós kétcsövű gépágyú és különféle torpedóvetők is részei az arzenálnak. A tengeralattjárók elleni harcra akár 3 darab Kamov Ka-27PL típusú helikoptert is magával vihet a Nagy Péter.

Egy repülőgép-hordozó sem tudná elűzni

Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan az oroszok számára mindig is kiemelkedő fontossággal bírtak az északi sarkvidéki területek. Ráadásul a zord éghajlatú, hatalmas kiterjedésű, de csak részben jégbe fagyott tengerek alatt különféle ásványi nyersanyagok és fosszilis energiahordozók rejlenek. Ezek feltárása és kitermelése pedig kulcsfontosságú lehet a jövőben, így nem csoda, hogy Putyin elnök admirálisai az Északi Flotta zászlóshajóját küldték a térségbe járőrözni.

Az amerikaiak leginkább repülőgép-hordozókkal tudnák ellensúlyozni a csatacirkálót, ezek azonban nem, vagy csak erősen korlátozottan lennének alkalmasak a sarkvidéki területeken üzemelni. Egyelőre tehát – megfelelő tengeralattjáró-kísérettel – a Nagy Péter révén biztosított az orosz erőfölény a távoli északi tengereken.

Ha nem akar lemaradni az ilyen hírekről, kövesse a Techbázist a Facebookon is!