Teljesen más érzés egy ősflipper nyomkodása

A Nyugati közelében a világ legjobb flipperjeit gyűjtötték össze, a csilingelős ősgépektől a modern digitális csodákig. Nemsokára bárki kipróbálhatja a régió egyik legnagyobb flippergyűjteményét. Meglestük az előkészületeket.

Százharminc kiállított flipperjével európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít a tervek szerint néhány hónapon belül megnyíló budapesti flippermúzeum: korábban egy hasonló színvonalú, több mint egy teljes évszázadot átfogó tárlathoz Németországba vagy Franciaországba kellett utazniuk a flipperrajongóknak.

A Radnóti Miklós utca egyik pincehelyiségében korábban szexklub működött, de ennek mostanra már semmi nyoma, gyakorlatilag az összes folyosó és szoba flipperekkel van tele. A labirintusszerű pincében lévő játékgépek mindegyike a pénzügyi szektorban dolgozó Pálfi Balázs óriási - a nem kiállított asztalokkal együtt mintegy száznyolcvan darabos - gyűjteményének része, amelyben több évtizede gyártott videojátékok és elektromechanikus céllövőmasinák is megtalálhatók. Bár magyar flipper sohasem készült, egy Mesevonat nevű asztalt meg lehet nézni a múzeumban: ez egy spanyol gyártmányú flipper láthatóan házilag átfestett kiadása, amely 1990 körül készülhetett, még húszforintosokra volt kalibrálva, és egy vidéki raktárban bukkantak rá. Felújítása még folyamatban van.

Ami működik, azzal lehet játszani

Látogatásunk alatt nagyjából a kétharmadánál járt a múzeum kialakítása, a tervek szerint a jövő év elején már utcáról betérő látogatókat is fogadnak. A csupán néhány éve flippereket gyűjtő Pálfi Balázs eredetileg egy klubot szeretett volna létrehozni a gépekért rajongó baráti társaságának, de a hatályban lévő jogszabályok miatt ezt nem lehetett megtenni, a flipperek ugyanis nyerőgépeknek számítanak, ezért legálisan csak múzeumi jelleggel lehet bemutatni őket.

A százharminc gép legtöbbje már most működőképes Forrás: [origo]

Pálfi és néhány fős csapata jelenleg a belső tér kialakításán és az ősi gépek életre keltésén munkálkodik. A nyitást követően a belépőjegy ellenében minden látogató korlátlanul játszhat majd a kiállított, ingyenes üzemre kapcsolt játékgépeken, olcsóbb kísérőjeggyel pedig a flipperezni nem vágyó nagyszülők is bejuthatnak majd az unokával.

Zörög és cseng az ősflipper

Bár a pincében jó pár olyan gép is villog, amely valaha játéktermekben és sörözőkben működött, a teljes kollekció precíz logikai sorrendbe van rendezve, akár egy kiállítóteremben. Egy kisebb teremben a legdrágább, egymillió forintnál is többet érő kultikus gépek működnek, a nagyteremben a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek gépei állnak, az ebből nyíló utolsó szobában pedig a legelső, még fából készült, minden digitális technológiát nélkülöző ősflipperek kaptak helyet.

Máig nem sikerült felülmúlni a harmincas évek Ballyhoo flipperének sikerét Forrás: Origo (videó)

A flipper elődjének számító 1871-es játékból a múzeumban is található egy példány: ez tulajdonképpen egy kézben fogható tábla, amelyből alakzatban bevert szögek állnak ki, és egy rugós kilövővel csapágygolyókat kell a pontszámokat tartalmazó lyukba célozni. Ennek professzionálisabb nagytestvére a már pénzérmével működő Ballyhoo 1932-ből. Flipperkar elsőként az 1947-es Humpty Dumpty játékon található, de még nem az asztal végében, hanem a játéktér különböző pontjain. Az egy évvel későbbről származó - ki is próbálható - Triple Action asztalon már a megszokott helyükön vannak a karok, de még nagyon kicsik.

Jó pár fából készült ősi flippert kipróbáltunk, ezeken teljesen más érzés játszani: az érme bedobásakor olyan hangot adnak, mint egy régi telefonközpont, a pontszámokat pedig a régi autók kilométer-számlálójához hasonló mechanikus berendezés jegyzi. A pontot hozó találatok még nem sci-fi filmekhez hasonló hangokkal, hanem rövid telefoncsengetésekkel jelzik a sikert. A látványos fényeffektusok már itt is megvannak, a látványos golyócsapdák viszont még hiányoznak.

Egymillióért öné lehet a kocsma sztárja

A nyolcvanas évekre már a digitális kijelző is megjelenik a flippereken, a hangot a számítógépes játékokhoz hasonló effektusok szolgáltatják, de még olyan bizarr hibridek is megjelennek, mint a felül videojátékot, alul miniflippert kínáló Baby Pac-Man. A mai átlagember számára a legélvezetesebb játékot kínáló flipperek zömét a kilencvenes években gyártották, ekkor élték fénykorukat a játékasztalok.

Az első elektromechanikus flippereken még ilyen kicsi karok voltak Forrás: [origo]

Ezekből a gépekből már élethű emberhang szól, üvölt a zene, a pályákon pedig szuperbonyolult gépek térítik el az acélgolyót. A minden idők legnépszerűbb flipperének számító Addams Familyben például időnként egy kéz nyúl ki a golyóért, a pályán pedig elektromágnesek térítik el az útját, a Jurassic Parkban egy dinoszaurusz gyomrába lehet bepöccinteni. A The Champion Pub nevű játékban a mágnessel ugrókötelezést szimulál a golyó, de a flipperasztalon időnként előbukkan egy gumifigura is, akinek a golyóval kell bemosni néhányat a győzelemért. Egy ehhez hasonló kultikus flippergép egymillió forintnál is többe kerül, míg egy kevésbé népszerű darab kétszázezerért is elvihető.

A kilencvenes évek végén már a hagyományos videojátékkal ötvözött flipperek is megjelentek: ezekben egy megfelelő szögben elhelyezett tükör segítségével vetítik a virtuális képet a golyók mellé. A Star Wars első epizódját feldolgozó filmhez is készült ilyen kiadás, amelyben az acélgolyó célpontjai virtuális tárgyak, amelyeket egy beépített PC vezérel - tudtuk meg a flippermúzeum jogászától, dr. Vígh Attilától, aki maga is flipperrajongó. A bonyolult elektronika miatt ezeknek a gépeknek a gyártási költsége olyan magas volt, hogy nem voltak versenyképesek, egyes prototípusokból már nem is készült megvásárolható asztal.

Az új flipper már nem lesz olyan tartós

A múzeumban az utóbbi években gyártott modern flipperek is helyet kaptak: ezek az újjáéledt Stern cég munkái, például a Sopranos és a Family Guy sorozatok karaktereit vonultatják fel, de létezik a South Park rajzfilmsorozatból is flipperváltozat. Ezeken a gépeken a látványos rajzok helyett sokszor digitális fotókból készített illusztrációkkal találkozhatunk, a flipperkarok pedig sokkal reszponzívabbak az idősebb típusoknál, az élmény érezhetően digitálisabb. Ennek ellenére egymillió forintot ezekért a gépekért is simán elkérnek.

Az ilyen régi flipper már sok hibát produkál, nehéz szerelni, de legalább jó anyagból van összerakva Forrás: [origo]

A flipperek helyreállításában segédkező Bernáth János tapasztalatai szerint ezek a gépek már biztosan nem fognak olyan sokáig túlélni, mint a tárlat klasszikus darabjai. Bár elektronikájuk fejlettebb és kompaktabb, a lehetséges alkatrészeken láthatólag mindenütt spórol a gyártó, még a drótok is vékonyabbak benne. A több évtizedes modellek működőképes állapotban tartása bonyolult feladat, sokszor egy-egy vastag köteg drótban kell megtalálni az egyetlen érintkezési hibás szálat, de az oxidálódó érintkezőkkel is akad macera. Az eredeti látványhoz a több száz pici izzót is cserélni kell a flipperekben, ami egy ekkora gyűjtemény esetében már idegtépő feladat, ezért sok gépen ki nem égő LED-ekkel helyettesítik az izzókat. A látványos vizuális alkotásokat tartalmazó asztallapok felújításában festőművészek segédkeznek, a kopás ellen autóknál használatos lakkal óvják a muzeális asztalokat. A cél, hogy a kiállított gépek legalább 80 százaléka folyamatosan működőképes legyen, ez még így is legalább száz darab kipróbálható flippert jelent.

Aki nem szeretne addig várni, annak érdemes lesz ellátogatnia október 26-án a Flipperek Éjszakájára, ahol a múzeum kollekciójának egy részét és magántulajdonban lévő flipperek tucatjait lehet majd kipróbálni, a belépő birtokában korlátlanul. Akinek ez a dátum is túl távol van, annak a Pinball Arcade nevű, konzolokra, táblagépre és okostelefonra elérhető flipperszimulátort érdemes kipróbálnia.