Az írógép sem ment meg a lehallgatástól

írógép
IBM Selectric
Vágólapra másolva!
Az FBI egy írógépszalagból is megszerez adatokat, a KGB pedig simán bedrótoz egy villanyírógépet, ha az érdeke úgy kívánja.
Vágólapra másolva!

A BBC biztonsági témákkal foglalkozó szakszerzője, Gordon Corera szerint hamis biztonságban hiszik magukat azok a diplomaták vagy kormányzati szervek, akik azt képzelik, hogy számítógépről elavult írógépre váltva biztonságban tudhatják az adataikat. Tavaly a Kreml rendelt több millió forintnak megfelelő értékben Triumph-Adler márkájú villanyírógépeket. Egy ilyen – egyébként márkásnak számító – berendezéssel a számítógép billentyűzetéhez hasonló komforttal lehet gépelni papírra.

Amikor az írógépszalag buktatja le a kémet

A BBC cikkéből azonban kiderül, hogy még egy hagyományos, mechanikus írógép sem nyúlt teljes biztonságot a kémekkel szemben. A kilencvenes évek elején például az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai úgy derítették ki a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik kémjéről, Aldrich Amesről, hogy az oroszoknak dolgozik, hogy egy szemétbe dobott írógépszalagról képesek voltak rekonstruálni korábban begépelt, néhány mondatnyi szöveget.

Egy szalagos írógépből is nem várt adatokat lehet kinyerni Forrás: Flickr/vintage19_something

A kinyert információk Ames egy venezuelai utazásának időpontjáról szolgáltak információkkal, és részben ennek az információnak a felhasználásával került sor a kettős ügynök letartóztatására a visszaúton – derül ki a kilencvenes években keltezett ügyiratból.

A KGB csúcstechnikával trükközött

Csupán 1984-ben, egy baráti államtól kapott füles nyomán derült fény arra, hogy az Egyesült Államok moszkvai követségén használt IBM Selectric villanyírógépek közül tizenhatot bedrótoztak az állambiztonsági bizottság, vagyis a KGB szovjet ügynökei. A gömbfejes írógépek belsejébe a szovjetek olyan apró lehallgatóberendezéseket szereltek, amelyek a betűket, számokat és írásjeleket tartalmazó fej mozgása alapján képesek volt továbbítani a legépelt karaktereket. A követség falaiba, kéményébe rejtették az ehhez szükséges antennákat, amelyek az épületen kívülre továbbították az adatokat 1976-tól kezdve nyolc éven át. A szovjetek így gyakran még az amerikai vezetők előtt hozzájuthattak a sok esetben szigorúan titkos minősítésű információkhoz – olvasható az NSA honlapján elérhető archív elemzésben (PDF).

Ez a lehallgatás akkor nyolc éven át – javarészt Jimmy Carter és Ronald Reagan elnöksége alatt – elkerülte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkatársainak figyelmét. Az amerikaiak korábban éveken át arra gyanakodtak, hogy a szovjetek mikrofonok segítségével hallgatják le a követséget, vagy a rádiós kommunikációhoz férnek hozzá valamilyen módon.

Megröntgeneztek minden gépet

Azt követően, hogy fény derült a titokra, az amerikai követség elrendelte a moszkvai követségen használt összes elektronikai berendezés – írógépek, távírók, nyomtatók, számítógépek, másológépek – lecserélését, amit eszközfejlesztésnek álcáztak. Ez az anonimizált visszaemlékezések szerint rémálom volt, mert alig több, mint három hónap alatt kellett lebonyolítani, és minden célgép helyére megfelelő cserekészüléket találni.

Ilyen IBM Selectric villanyírógépeket, illetve a típus második generációját drótozta be a moszkvai követségen a KGB Forrás: Flickr/steve_lodefink

Az IBM írógépekből nem is tudtak eleget szerezni, mert az európai 220 volttal működő példányok hiánycikknek számítottak, ezért elsőként a legfontosabb feladatokra használt berendezések helyére kerültek újak. A KGB megsejthetett valamit, mert a visszaemlékezések szerint a követség épületében pont akkor ment el a liftnél az áram, amikor az extrém biztonsági felügyelet mellett, diplomáciai küldeményként a vámon is átjutó, több tucat tonnányi berendezést.

A bedrótozott írógépeket lezárt konténerekben szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol az NSA munkatársai egyszerre szedtek szét egy Moszkvából származó és egy eredeti készüléket, hogy rájöjjenek, melyik alkatrész rejtheti a titkot. A berendezéseket röntgennel is átvilágították, és az áramkörök működését is aprólékosan letesztelték, és összevetették az eredeti gép terveivel, fotóival. A kémeszközt sikeresen megtaláló munkatársnak jelentős pénzjutalmat is felajánlott az amerikai nemzetbiztonság.

Az NSA szakértői végül sikerrel jártak: kiderítették, hogy a KGB öt különböző generációjú megoldást alkalmazott az írógépek lehallgatásához. Az első példányok még elemről működtek (ezek töltöttségét az egyik csavar kitekerését követően lehetett lemérni), a fejlettebb típusokon azonban már az IBM Selectric II és III írógépek bekapcsológombját módosították úgy, hogy az lenyomásra a lehallgatóberendezésnek is adjon áramot. A rádióadót a gömbfejet tartó vázba rejtették, antennaként pedig a gép erre a célra alkalmas fém alkatrésze szolgált. Mindegyik egység lelke egy magnetométer volt, amely érzékelte azokat az elektromágneses hullámokat, amelyeket a betűket és számokat tartalmazó gömbfej mozgatásához állított elő az írógép.

Az NSA felvétele a módosított bekapcsológombokról Forrás: NSA

A lehallgatóberendezés nyolc karaktert eltárolt a saját memóriájában, majd továbbította őket, ürítette a tárat, és kezdte elölről. Ez nagyon rövid idejű adattovábbítást jelentett, ráadásul a beépített lehallgatómodult távirányítással ki is lehetett kapcsolni, ami ugyancsak nehezítette az egység felfedezését. A KGB felszerelése egyedül a szóközt vagy a tabulátort nem tudta érzékelni, ezeknek a gomboknak a lenyomása ugyanis nem járt a gömbfej elforgatásával.

A betelepített lehallgatóegységek azonban olyan kevés alkatrészből álltak, hogy senki sem csodálkozott azon, hogy az írógépek egy részét 1978-ban átvizsgáló amerikai szakértő nem akadt a nem odaillő komponensek nyomára, pedig az utólagos becslések szerint egy hozzáértő ügynök csupán félórányi munkával be tudta szerelni azokat. A Nemzetbiztonsági Ügynökségnek valószínűleg megtetszett az oroszok találékonysága, a tavaly kiszivárgott dokumentumokból ugyanis kiderül, hogy a a szervezet képes, vagy képes volt eltéríteni interneten megrendelt számítógépeket, hogy azok legkülönbözőbb alkatrészeibe kémprogramokat vagy kémprogramok tevékenységét segítő biztonsági réseket rejtsen el.