Műholdak nélkül már háború sincs

Navigáció, sötétben is látó égi kamerák, és bárhol elérhető internet nélkül már a katonák sem tudnak harcolni. Hogyan segítenek a műholdak a csatatéren?

Már a legelső műhold, az 1957. október 4-én felbocsátott, alig 58 centiméteres Szputnyik-1 is a hidegháború eszköze volt: a szovjet mérnökök és a szovjet hadiipar dicsőségét és elsőségét volt hivatott hirdetni a világűr kiaknázásáért folytatott harcban.

Rakéták ellen kellett a műhold

A műholdak máig tartó töretlen fejlődését sok körülmény alakította. Ilyen volt például az egyre fejlettebb légvédelmi rakétarendszerek megjelenése, ami roppant veszélyessé tette a hagyományos, egészen az első világháborúig visszanyúló, repülőgépekkel végrehajtott fotófelderítést.

Ilyen feladatra leginkább a Lockheed SR-71-es és a MiG-25 Foxbat repülőgépek felderítő változatait használták. Ezek a gépek csúcssebességükkel és nagy repülési magasságukkal még mindig képesek voltak számos "forró" pont felett eredményes felderítőrepülést végrehajtani, de a munka dandárja még manapság is az optikai felderítő műholdakra marad. Az SR-71-est 1989-ig használta az amerikai légierő, a MiG-25-öst az orosz hadsereg és néhány ország - például Szíria és Azerbajdzsán - ma is alkalmazza.

A szélsebes Lockheed SR-71 Blackbird felderítőgépnél is több információt adnak a kémműholdak Forrás: US Army

Az ellenséges erők elhelyezkedésének ismerete, a katonai és polgári objektumok megfigyelése, feltérképezése alapvető felderítési, hírszerzési feladat. Megfelelő időjárás esetén az egyre nagyobb felbontóképességű optikai kamerarendszerrel felszerelt műholdak veszélytelenül fürkészhetik a Földet, az üzemeltetők számára fontos területeken.

Amiben a Varsói Szerződés is élen járt

A hidegháború idején a két ellenséges katonai tömb - a NATO és a Varsói Szerződés - járt élen a fotófelderítő műholdak fejlesztésében és űrbe juttatásában. A kinyert, stratégiailag fontos képek elérése az első időkben kifejezetten nehéz volt: az elkészült felvételek sokáig egy ejtőernyővel ellátott speciális kapszulában tértek vissza a földre. Az amerikai Corona-programban a kapszulát az ereszkedés közben egy különlegesen kialakított és felkészített hajózókat szállító repülőgép fogta el még a levegőben, míg a szovjet Zenit-programban a földre ejtett kapszulát a talajról gyűjtötték be.

Így gyűjtötték be a levegőben a Corona-műhold felvételeit e C-119-essel Forrás: US Army

Azóta a technológia fejlődése már a digitális adatátvitelt is lehetővé teszi: ma már szinte valós időben is lehetséges álló vagy akár mozgóképeket megfigyelni a világ fontos válsággócairól. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki mindenhol mindent figyel: a felderítőműholdak drága jószágok, élettartamuk is véges, pótlásukról folyamatosan gondoskodni kell. Így csak a legfejlettebb államok képesek saját katonai felderítő műholdakat fejleszteni, és azokat sikeresen a világűrbe juttatni.

Amerika égi szeme a legjobb

Sok szakértő szerint az Egyesült Államok KH-11-es optikai felderítő műholdjainak negyedik sorozata viszi a prímet. A szatellitek három példányából az utolsót tavaly nyáron juttatták a világűrbe. A KH-11-esekről meglehetősen keveset lehet biztosan tudni, hiszen mint minden hasonló program, a pontos paraméterek szigorúan titkosak. Nem hivatalos információk szerint a kettős, 2,4 méter átmérőjű tükörrendszer 10 centiméteres pontosságú felbontást tesz lehetővé 360 kilométerre a Föld felett keringve. A képeket természetesen már itt is speciális digitális kamera készíti el, és a nem hivatalos információk szerint ezeket valós időben meg is lehet tekinteni.

Egy KH-11-es felvétel az iraki elnöki palotáról - mesterségesen csökkentett részletességgel Forrás: US Army

Ugyanakkor a polgári cél műholdok is egyre jobb minőségű felvételeket készítenek. Néhány évtizede titkosszolgálatok vagy hadseregek tették kockára embereik életét egy-egy olyan részletességű felvételért, melyet ma már bárki megrendelhet az interneten. Ez egyébként nagyjából ötven centiméteres pontosságot jelent. Ezek a képek terroristák kezében komoly fegyvert jelentenek, ezért elvileg mindegyik műholdas képszolgáltató cég igyekszik megválogatni vásárlóinak körét. Ennek ellenére találtak már nagyfelbontású műholdas képeket kormányellenes erők tagjainál Irakban és Afganisztánban is. A képeket támaszpontok, előretolt megfigyelőbázisok, járőrtámaszpontok elleni támadások tervezéséhez lehet remekül használni: minél frissebb a kép, annál jobb terv készíthető el.

A felhőn is átlát a csúcstechnika

A műholdakra nem csak hagyományos, hanem infravörös vagy ultraibolya hullámhossz-tartományokban is működhetnek, ezekkel pedig már nem csak nappal, jó időben lehetséges képek készítése. A szintetikus apertúrájú radarrendszerrel a Földet fürkésző felderítő műholdak, melyek gyakorlatilag bármikor alkalmasak nagyfelbontású képek készítésére, melyek a földfelszín digitális térképészeti adatbázisának elkészítéséhez is igen fontosak.

Az egyik Lacross-műhold összeszerelése Forrás: Wikimedia

A repülőgépeket és hadiipari eszközöket gyártó Lockheed Martin cég nevéhez kötődik az amerikai Lacrosse-műholdak kifejlesztése, ezek közül három még ma is működik. A program titkosságát jelzi, hogy bár első szatellitjét még az Atlantis űrsikló fedélzetén, 1988-ban juttatták az űrbe, a program létezését csak 2008 júniusában ismerte el az amerikai kormány. Erre végül azért került sor, mert a leváltására tervezett Space Radar programot sok fennakadása, és óriási költségei miatt leállította az Egyesült Államok, ekkor pedig felfedték, hogy van egy kevésbé fejlett, de működő rendszere az országnak.

Van olyan műhold is, ami fülel

Vannak persze olyan műholdak is, melyek nem néznek, hanem fülelnek – elektromos jeleket gyűjtenek. Itt a legváltozatosabb jelgyűjtésekre és elemzésekre gondolhatunk: nem csupán az elcsípett telefonbeszélgetések, rádióadások jelenthetnek értékes információt, hanem akár az is, egy-egy megfigyelt célpont (legyen szó személyről, katonai kommunikációs rendszer egy eleméről, műveleti központról vagy akár mondjuk egy hadihajóról) kivel és mennyit kommunikál.

Az orosz Celina-2 elektronikai felderítőműholdak egyike Forrás: startje.be

De ugyanígy érdekesek lehetnek radarrendszerek jelei (például a nem egészen baráti országok nagy teljesítményű, nagy hatótávolságú felderítő radarrendszerei), más műholdak kommunikációja vagy éppen a saját erők kommunikációjának megfigyelése, elemzése.

Internet a világ bármely pontján

Ma már internetkapcsolat, a kép-, hang- és adatátvitelhez szükséges sávszélesség nélkül sem lehet háborút nyerni. E sorok írója az afganisztáni NATO-misszió agyközpontjában járt, ahol az operátorok és elemzők a műholdas adatátvitellel érkező információkra támaszkodnak munkájuk közben. A távolról irányított repülőgépek több típusánál is mind a felderített információk hazaküldése, mind a repülőgép irányítása is műholdakon keresztül történik. A különböző katonai bázisok, kisebb-nagyobb támaszpontok is rendelkeznek ma már állandó vagy mobil műholdas kommunikációs rendszerekkel. A különleges erők műveletet végrehajtó alegységeinek is szabványfelszerelése már a műholdas rádió.

Ilyen műholdas berendezést használnak az amerikai katonák Forrás: US Army

Barack Obama, amerikai elnök is műholdak segítségével nézhette meg közel valós időben az Oszama bin Laden elleni rajtaütést – a végrehajtó katonák sisakkameráinak szemszögéből. A rendszer a stratégiai fontosságú információk továbbítása mellett akár azt is lehetővé teszi, hogy a katonák akár a világ eldugott helyeiről is videotelefonálhassanak szeretteikkel.

A magyar átlagember is az egyik jelentős műholdas haditechnika használója, hiszen a legtöbb telefonban már ott található a GPS-rendszer jeleit vevő chip. Az amerikai műholdas navigáció hamarosan több riválist is kap, ezeket cikkünk folytatásában mutatjuk be, amelyből az is kiderül majd, hogyan lehet elpusztítani egy műholdat.

Trautmann Balázs haditechnikai szakszerző a Magyar Honvéd és a Honvédelem.hu munkatársa.