T-1000-es terminátor is készülhet a folyékony okosfémből

Az áramkörök új generációjában a vezetékek átrendezhetik saját magukat.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói elektromos feszültséget kapcsoltak a galliumból és indiumból álló folyékony fémre, amely így szabadon formázhatóvá vált. A technológia elektronikus áramkörök új generációját hozhatja létre, ahol a vezetékek képesek átrendezni saját magukat.

Ennek az ötvözetnek alapállapotában kifejezetten nagy a felületi feszültsége, ha kifolyik, golyókat formál, mint a higany. Amikor viszont kis mennyiségű áramot kapcsoltak rá, akkor a felületi feszültség nagyságrendeket csökkent, szinte eltűnt - a golyó szétterült a laborasztalon. Az egy voltnál is kisebb feszültség oxidréteget hozott létre a fém felszínén, ennek köszönhető a felületi feszültség hirtelen csökkenése. A kutatók azt is felfedezték, hogy ha megváltoztatják az áram irányát, akkor az oxidréteg eltűnik, a felületi feszültség pedig újra visszaugrik. A két folyamat kombinálásával a folyadék gyurmázhatóvá vált.

Gyilkos robotok gyártásához még finomítani kell a technológián Forrás: --

Az egyetem kutatói rengeteg felhasználási lehetőséget jósolnak a technológiának: önthetőek belőle antennák, fektethetőek és törölhetőek miniatűr áramkörök, de a viselhető elektronika és a robotika sem maradhat ki. "A gyárakban szolgáló robotok nagy része kemény, szilárd anyagokból épül fel, ami nem túl előnyös az emberekkel való érintkezésnél." - magyarázza Michael Dickey, az egyetem adjunktusa - "Extrém felhasználásként azt is elképzelhető, hogy a technológia segítségével akár egy könnyedén mozgó polip is építhető, amely alkalmas finom, kényes feladatok ellátására."

Miniatűr emberkék már cseppenthetőek folyékony fémből Forrás: Collin Ladd, NC State University

A kutatócsoport a folyékony fémet korábban 3D nyomtatáshoz hasonló eljárásnál is használta, ahol a cseppekből különféle alakzatokat építettek. Például új fémantennákat adnak egy - pók jóvoltából természetes úton - elpusztult rovarnak.