GPS-vevővel figyelik a hajléktalanokat

Hajléktalan, Budapest, menedék
Nyomkövetővel figyelik, hol tartózkodnak a hajléktalanok, hogy tudják, hol érdemes ételt osztani
Vágólapra másolva!
Meleg ételért cserébe húsz hajléktalan vállalta, hogy GPS-nyomkövetővel szereljék fel őket.
Vágólapra másolva!

Dánia harmadik legnagyobb városában GPS-vevővel láttak el húsz önkéntes hajléktalant, akik melegétel utalványokért cserébe vállalták, hogy részt vesznek az egyhetes kísérleti programban. Az odense-i városvezetés azt akarja megtudni, hol tartózkodnak, merre mászkálnak a legtöbbet a hajléktalanok, hogy tudják: hol érdemes kávét, hideg és meleg ételt osztani, padokat elhelyezni számukra.

“Rendkívül keveset tudunk arról, merre járkálnak a városban. Legjobb tudomásom szerint hasonló projekt még nem indult korábban” - mondta Tom Rodding, az önkormányzat lakhatásügyi tanácsadója.

A hajléktalanokat olyan zsebben hordható nyomkövetővel látták el, mint az Alzheimer-kórban és más demens betegségben szenvedőket, cserébe három darab étkezési utalványt kaptak fejenként. Ha a mostani kísérlet sikeres lesz, félévente megismétlik. Korábban az önkormányzat saját munkatársait küldte ki az utcára, hogy regisztrálja egyesével a hajléktalanokat, ez azonban nem bizonyult hatékony megoldásnak.

Madrid ellenük dolgozik

Dánia élen jár a hajléktalanok kezelésében, a humánus módszerek, a férőhelyek megfelelő száma és felszereltsége egyedülálló. Az odense-i akció ellensúlyozta a héten, Madridban bejelentett intézkedést, miszerint több mint 4 ezer buszmegállóban lecserélik a padokat szeparált, egyszemélyes ülésekre, hogy a hajléktalanok ne aludhassanak rajtuk. A gazdasági válság által sújtott és magas munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban az elmúlt években radikálisan megnőtt a hajléktalanok száma.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a legtöbb európai városban inkább szankciókat alkalmaznak a hajléktalanokkal szemben, ahelyett, hogy pozitív kezdeményezésekkel támogatnák, segítenék őket.

Nyomkövetővel figyelik, hol tartózkodnak a hajléktalanok, hogy tudják, hol érdemes ételt osztani (illusztráció) Fotó: Origo

Rendelet van, szankció nincs

Magyarországon tavaly ősszel döntött úgy a parlament, hogy tilos a "világörökségi területnek minősülő vagy a helyi önkormányzat rendeletében kijelölt területen életvitelszelűen tartózkodni", a főváros novemberben ki is jelölte a tiltott zónákat.

A rendelet szerint a budapesti közterületek közül tiltottnak minősül egyebek mellett valamennyi tömegközlekedési megálló, állomás, játszótér, köztemető, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmény, híd, felüljáró, illetve összesen 34 aluljáró és azok közvetlen környezete. A 23 fővárosi kerület közül 14 döntött - változatos méretű - tiltott zóna kijelöléséről. Egyes kerületek konkrét helyrajzi szám alapján, míg mások általában valamennyi hasonló rendeltetésű közterületen és környékén jelöltek ki zónát.

A rendőröknek az ezeken a tiltott helyeken életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat elő kell állítaniuk, és szabálysértési eljárást indíthatnak ellenük, amely pénzbírsággal vagy elzárással is végződhet. Az utolsó téli időszak alatt Budapesten 15 hajléktalant állítottak elő, azonban az eljárás lefolytatása után szabadon is engedték őket.