Ez a drón lesz az óceánok ura

2014.09.27. 16:14

Átrepült egy kontinenst az amerikai haditengerészet szuperszemmel felszerelt drónja, a MQ-4C Triton. A 46 milliárd forintos szupergép következő célpontja az óceán lesz.

Egy ilyen szuperdrón rengeteget segíthetett volna a Malaysia Airlines 370-es járatnak rejtélyes eltűnésének felderítésében is. A Boeing 777-es nyomát hiába keresték műholdak, repülőgépek tucatjai hónapokon át. A kémfilmekben látható jelenetek ellenére a valóságban a műholdak sem képesek az óceánok minden négyzetmérföldjét folyamatos ellenőrzés alatt tartani. Ezért van szükség haditengerészeti felderítő repülőgépekre, ahol szakértők szerint hamarosan a távolról irányított repülőgépek korszaka kezdődik meg.

A világ egyik legsikeresebb nagy hatótávolságú, távolról irányított felderítő repülőgépének tartják a Northrop Grumman Global Hawk repülőgépeket. A típuscsalád gépei szinte folyamatosan jelen vannak a világ fontosabb válsággócai felett: Szíria légterében valószínűleg e sorok írásakor is valamelyik Global Hawk dolgozik. A Global Hawkok célja a kívánt célterület megfigyelése a  fény több hullámhosszán működő, nagyfelbontású kamerákkal, illetve nagy felbontóképességű radarrendszerrel.

Northrop Grumman MQ-4C Triton

Forrás: Wikimedia Commons

Nem mai technológia, mégis áttörést hozhat

Ennek a típusnak a fejlesztését eredetileg a hidegháborús stratégiai felderítőgép, a U-2/TR-1 Dragon Lady leváltására kezdték meg a kilencvenes években. Az első típus, az RQ-4-es 1998-ban szállt fel először, 2006-ban azonban már egy megnövelt teherhordó képességű, nagyobb hatótávolságú RQ-4B Block 20 nevű változat gurult le a gyártósorról. Ez a típus az alapja az amerikai haditengerészet legújabb, MQ-4C Triton nevű drónjának is.

A haditengerészet is gyorsan meglátta a lehetőséget ezekben a gépekben: ha nem is kiváltani, de kiegészíteni az ember vezette felderítő repülőgépeket, amilyen például a Boeing 737-es utasszállító repülőgép átépített, katonai változatának tekinthető P-8 Poseidon. Elsősorban ez utóbbival fog együttműködni az MQ-4C Triton. Jelenleg 68 darab ilyen drón rendszeresítését tervezi az amerikai haditengerészet, ha beszerzésükre meglesz a pénzügyi kerete.

Forrás: Copyright Northrop Grumman Corporation. All Rights Reserved./Alan Radecki

Nagyobb mint egy Boeing 737-es

A Triton méretei tekintélyt parancsolóak: a 14,5 méter hosszú és 4,6 méter magas repülőgép szárnyainak fesztávolsága 39,9 méter – viszonyításként a Boeing 737-es utasszállító repülőgépé is csak 35,8 méter.  A 14630 kilogramm legnagyobb felszállótömegű Tritonnak csupán egyetlen, egy Rolls-Royce gyártmányú sugárhajtóműve van, amely legfeljebb 17200 méterben tudja reptetni.

A gép ideális körülmények esetén a felszállást követően egy napnál kicsivel hosszabb ideig is a levegőben maradhat. A Triton minden egyes példányáért 190 millió dollárt, vagyis mintegy 46 milliárd forintot kell fizetnie az amerikai haditengerészetnek.

Forrás: Copyright Northrop Grumman Corporation. All Rights Reserved./Alan Radecki

Mire jó, ha nincs fegyvere?

De mire is lesz jó a Triton? Mindent látni vele, ami a tenger felszíne felett történik és ezt a megfelelő helyre közvetíteni. Ai repülőgép nagy előnye a nagy hatótávolság és a 30 órás repülési idő mellett az, hogy a gépen nincs se pilóta, se fedélzeti rendszerkezelő specialista: bevetései során a személyzet biztonságos távolságban tartózkodik. Így a Tritonon nem kell kiépíteni a pilótafülkét, a munkaállomásokat, az embereket életben tartó fedélzeti rendszereket, amivel óriási méret- és tömegcsökkentést lehet elérni.

Komoly előny az is, hogy a pilótákat és a felderítő rendszerek kezelőit egyszerűen lehet cserélni a leghosszabb bevetések idején is, így mindig pihent személyzet felügyel a közel 190 millió dolláros felderítőgépre. Fontos megjegyezni, hogy a Triton nem rendelkezik fegyverzettel és nem is tervezik azt, hogy felszereljék bombákkal vagy rakétákkal.

Forrás: Copyright Northrop Grumman Corporation. All Rights Reserved./Alan Radecki

Az információ a legveszélyesebb fegyver

A bombáknál is veszélyesebb az információ: ebből pedig az MQ-4C nem keveset képes összegyűjteni. A repülőgép elsősorban az új generációs, X-hullámsávot használó Northrop Grumman AN-ZPY-3 Multi-Function Active Sensor (MFAS) nevű, nagy felbontású  radarrendszert használja majd, mely körkörösen képes a tenger felszínén, akár a part közelében úszó célpontok felderítésére több száz kilométeres körzetben.

A radarrendszer  alkalmas szárazföldi célpontok felderítésére és azonosítására is. A gép fedélzeti rendszerei alkalmasak lesznek a felderített célpontok, hajók automatikus azonosítására is, a radarképet összehasonlítva a gép saját adatbázisában lévő képekkel.

Forrás: Wikimedia Commons

Éjjel is lát a szuperszem

A repülőgép másik „szeme” a gép orra alatt lévő toronyban rejlik. A benne lévő, nagy felbontású elektrooptikai és infravörös kamerák éjjel-nappal lehetővé teszik a célok felderítését, követését és azonosítását.

Állókép és videofelvétel egyaránt készülhet, amit titkosított műholdas adatátviteli rendszerrel néhány másodperc alatt lehet bárhová eljuttatni. Szakértők szerint éppen ez lehet a gép egyik problémás területe: kérdés, hogy az éppen rendelkezésre álló sávszélesség mekkora adatátviteli sebességre lesz elegendő egy adott szituációban. S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy Irán éppen a műholdas adatátviteli rendszert lehallgatva jutott hozzáegy Lockheed Martin RQ-170 szupertitkos felderítőgéphez még 2011-ben. A Triton feladata lesz kommunikációs átjátszóállomásként is működni, megkönnyítve az egymástól nagy távolságban tevékenykedő erők közötti kapcsolatot.

Forrás: Wikimedia Commons

Átrepülte az USA-t

A Triton tesztelését nagy elővigyázatossággal végzik: a hossz távú, pilóta nélküli repülési tesztek során 2014 szeptember 18-án először szelte át az Egyesült Államok kontinentális területét.

A közel 5300 kilométer hosszúságú repülőút a Northrop Grumman kaliforniai repülőterén kezdődött a nyugati parton, a Triton pedig a haditengerészet Maryland államban lévő Patuxent River légitámaszpontján szállt le 11 órával később - a keleti parton.

Útja során a drón 50 ezer láb magasságban repülve követte az amerikai-mexikói határvonalat, majd a Mexikói-öböl és Florida felett átrepülve az Atlanti-óceán nyugati partvidékét követte tovább. Ez volt a Triton első olyan útja, amikor a gép elhagyta a tesztrepülésekre kijelölt légteret. A továbbiakban már a fedélzeti felderítő- és kommunikációs rendszerek, valamint maga a gép tesztelése, fejlesztése már az amerikai haditengerészet vezetésével történik majd.

Forrás: Copyright Northrop Grumman Corporation. All Rights Reserved./Alan Radecki

Három év múlva már bevetnék

A jelenlegi tervek szerint az első MQ-4C Triton 2017-ben állhat hadrendbe, a hozzá tartozó földi irányítóállomásokkal együtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ekkor már az első műveletek végrehajtását is megkezdik, azaz a Tritonok azonnal munkába is állnak. Ezt megelőzően azonban még kétezer órát kell repülnie a drónnak a legkülönbözőbb időjárási viszonyok között. A tesztek során nem csak a repülést koordináló, de a felderítőrendszerek működését is vizsgálják.

A Tritonokra komoly feladat vár: a haditengerészet vezetése azt várja tőle, hogy a egy-egy hordozó- vagy hajókötelék felett repülve egyfajta égi szemként derítse fel a magasból a műveleti területet, s a felderítési adatokat csaknem valós időben küldje az összes amerikai hadihajónak és a haditengerészet távoli parancsnokságainak is.

Trautmann Balázs haditechnikai szakszerző a Magyar Honvéd és a Honvédelem.hu munkatársa.