Kipróbáltuk a legolcsóbb szupertévét

qilive 4k tv auchan
Vágólapra másolva!
Az Auchan saját márkás ultra-HD okostévéje sokkal olcsóbb minden riválisánál. Lehet diszkontáron is jó a csúcstechnológia?
Vágólapra másolva!

A tévék között ma az ultra-HD-s modellek jelentik a csúcsot, az elnevezés a full-HD-nál négyszer nagyobb felbontást jelent, ami elképesztő részletességet biztosít: a távolban lévő falevelek is egyesével kivehetők az ilyen minőségben felvett filmeken. Ilyen hatalmas részletességet nyújt az Auchan napokban boltokba kerülő saját márkás tévéje is, ami 250 ezer forintos árával a jelenleg itthon kapható legolcsóbb ultra-HD készülék.

Diszkontáron többet tud a márkásnál

A Qilive HD 4K 49” nevű tévé hatalmas dobozban érkezik, de 123 centiméteres képátlója ellenére nem túl nehéz. Rövid csavarozás után a lábai is a helyére kerülnek, a készülék pedig a saját - 32 colos - okostévém helyére, egy asztalra.

A Qilive ultra-HD tévéjén több képernyőnyi Origo és még két full-HD-s film is elfér a Windows alapbetűmérete mellett Fotó: Csanádi Márton - Origo



Már a bekapcsoláskor kiderül, hogy a távirányító gombjai kissé kopogósak, de ezt meg lehet szokni. Nemsokára egy beállítómenü is felbukkan, ezt eredetileg szemmel láthatólag nem óriásfelbontásra készítették, betűi kissé elmosódottak. Első indításra a PC-m csak full-HD-ben - tehát az ultra-HD-nél négyszer kisebb felbontással - akarja meghajtani a szupertévét, egy újraindítás és némi állítgatás után végre helyesen jelenik meg a Windows 8.1. Néhány programnak túl soknak bizonyul az óriásfelbontás, ezeknek a betűi pixelesen jelennek meg. Később többször is előfordul, hogy ultra-HD helyett full-HD-ben jelenik meg a kép, mire rájövök: először mindig a tévét kell bekapcsolni, és csak utána a PC-t, akkor nincs ilyen malőr.

Óriásfelbontásban a betűk jóval élesebbek, a full-HD-s háttérkép viszont borzalmasan fest, rögtön le is cserélem egy 3840 x 2160 pixeles városi panorámára, amin a legkisebb tégla is könnyen kivehető. A gombok és a menük viszont alig láthatók ilyen felbontás mellett, muszáj 200 százalékosra növelni méretüket a Vezérlőpultban.

Mit nézzek ultra-HD-ben?

Nappalimban a számítógép mellett van játékkonzol és médialejátszó is, de ezek egyike sem működik ultra-HD-ben, a full-HD-nél nagyobb felbontással nem boldogulnak. Ettől még az Auchan tévéjével is használhatók, de képük semmivel sem lesz szebb a sima full-HD-s típusoknál.

A dizájn egyszerű, de a káva még ezen a tévén is szupervékony Fotó: Csanádi Márton - Origo


Honnan lehet ultra-HD-s tartalmat szerezni? Félórányi kutakodás után kiderül, hogy nagyjából sehonnan. A YouTube-on ugyan elérhető pár mintavideó, de ezek még a Core i7-es, viszonylag izmos számítógépemen is szaggatnak, letöltésük pedig az itthon elérhető leggyorsabb otthoni interneten is akadozik. Néhány perces mozielőzeteseket sikerül végül beszereznem, ezeken kívül semmi más nem érhető el ultrajó minőségben.

A Netflix ugyan már elérhetővé tett néhány sorozatot óriásfelbontásban, de hamar kiderül, hogy a tévémen ezeket sem tudom nézni, mert a lejátszás csak bizonyos drága okostévéken megoldott egy külön ezekre készült applikációval. Maradna a videojáték, de ehhez a hatalmas felbontáshoz legalább kétszázezer forintot kellene költenem a PC-re: a Radeon 7870-esnél jóval drágább grafikus kártya, erősebb processzor bírna csak az ultra-HD-s minőséggel, pedig full-HD-ben a jelenlegi vason is minden tökéletesen fut. A HDMI-csatlakozó ráadásul nem is tud megfelelő képfrissítést produkálni, a szokásos 60 helyett csak 30 hertzcel pörögnek az események, ami valamennyit ront a játékok folyamatosságán.

Hogyan lehet ennyivel olcsóbb az Auchan tévéje?

Több dolgon is spóroltak a Qilive csúcsmodelljének gyártói az egyszerű, matt felületű műanyag házon és a fapados távirányítón túl. HDMI-csatlakozóból összesen csak három darab került az egyik oldalra, ezek közül ráadásul csak az egyik port alkalmas az ultra-HD-s videojel továbbítására (a már említett 30 hertzcel), a másik kettő régebbi szabványú, ami csak a full-HD-vel kompatibilis.

Nem tökéletesen homogén az LCD-képernyő mögötti LED-es háttérfény eloszlása sem, ez némi foltosságot eredményez, ám az csak homogén képek esetén szembetűnő, például ha egy filmben sokáig mutatják az égboltot, vagy egy havas tájat.

Okostévé is a Qilive csúcsmodellje, de a YouTube-on és a Deezeren kívül sok ismerős appot nem találtunk hozzá Fotó: Csanádi Márton - Origo



Hiába keresünk DisplayPortot is a tévén - ez egy modern monitorcsatlakozó -, amivel a legújabb erőgépet is ráköthetnénk, csak a jó öreg VGA van a hátlapon. Ezen ugyan bármilyen PC-ről kaphat képet a tévé, de az sosem lesz ultra-HD felbontású, legfeljebb full-HD-s.

Az Auchan mellett a Samsung is gyárt már középkategóriás tévét óriásfelbontással: a koreai gyártó ötvencolos modellje háromszázezer forintba kerül, de az egy, az ultra-HD-nél rosszabb minőségű felvételeket kissé feljavító algoritmust is tartalmaz, jobb - mozgásérzékelős - a távirányítója, és több fajta app van hozzá. A Qilive-ban a JVC okostévés platformja fut: YouTube, Facebook, Twitter, Deezer van benne, kifejezetten magyar szolgáltatások azonban nem érhetők el.

Egye meg a fene ezt az ultra-HD-t!

Nincs még a boltokban ultra-HD-vel kompatibilis médialejátszó sem, nem véletlen, hogy a tavaly tesztelt csúcstévéhez is egy külön berendezésen kaptunk mintafilmeket.

Némileg spóroltak a csatlakozón Fotó: Csanádi Márton - Origo

De nem is ez a fő probléma, hiszen hiába a tévé szuper minősége, egyszerűen lehetetlen itthonról ultra-HD minőségben bármilyen tartalomhoz jutni bárhonnan. Az is igaz, hogy egy 1080p-s vagy Blu-rayen kiadott film egyébként még elég jól néz ki a közel ötvencolos Auchan-tévén. De pont ugyanilyen lenne egy hagyományos, full-HD-s televízión is.

Gyakorlatilag le kellene cserélni a drága médialejátszómat, a PC-met és a konzolomat is az ultra-HD-re való átálláshoz. Ráadásul egy új PlayStation 4-konzol is csak filmeket és képeket tudna lejátszani ilyen minőségben, a játékokat csak full-HD-ben futtatja.

49 col, 250 ezer forint Fotó: Csanádi Márton - Origo



Jól látszik, hogy az ultra-HD technológiát egy átlagfelhasználónak az idén még érdemes nagy ívben elkerülnie. Legfeljebb kreatív munkára szánt monitorokból lehet érdekes egy ultra-HD-s típus, de érdemes felkészülni arra, hogy bár a Windows 8 már elboldogul a technológiával, egyes programok nem támogatják az óriásfelbontást.

Pedig az ultra-HD sokkal nagyobb minőségi ugrást biztosít, mint mondjuk a 3D vagy hasonló, érdektelen funkciók: ezt akkor tapasztaltam meg, amikor visszadugtam a helyére a saját full-HD-s tévémet. Az ultra-HD minőség után a Windows borzalmasan fest, a betűk többé nem tűélesek, olyan érzés netezni, mintha egy képcsöves monitor előtt ülnék.

Ennek ellenére nyugodt szívvel senkinek sem merném javasolni egyik ma kapható ultra-HD-s tévé megvásárlását sem: annyira kiforratlan a technológia, hogy könnyen csapdába eshet a felhasználó. Nincsenek széles körben használt csatlakozók, dekóderek, könnyen lehet, hogy a ma megvett szupertévé egyik vagy másik paramétere miatt néhány év múlva nem is lesz alkalmas a filmek lejátszására. Nagyjából olyan a helyzet, mintha a táblagépek a wifi elterjedése előtt kerültek volna a boltokba.