Több százmillió adattal éltek vissza

Philip Howard, a CEU professzora

Az elmúlt évtizedben 226 millió személyes adattal éltek vissza Európában. Az esetek többségében nem a kormányzatok vagy hivatalok, hanem cégek hibáztak.

Európaiak millióinak személyes adataival történt már visszaélés, méghozzá az esetek 89 százalékában nem kormányzatok vagy egyéb szervezetek, hanem cégek hibájából, derült ki a Közép-Európai Egyetem nagyszabású kutatásából.

Az eredmények alapján úgy tűnik, a személyes adatok kiszivárgása nem is annyira hackerekhez, mint inkább egy szervezet munkatársaihoz köthető. Az esetek többségében (57 százalék) egy vállalaton belül követtek el hibát, jogsértést, vagy kezelték helytelenül az adatokat. A visszaélések 41 százaléka esetén volt csak szó külső beavatkozásról, hackertámadásról. (A maradék 2 százalékról nem közöltek részleteket.)

• Az európai jogsértések 89 százalékában cégek hibáztak, nem pedig kormányzatok, hivatalok vagy egyéb szervezetek.
• Az elmúlt tíz évben 226 millió európai állampolgár adataival éltek vissza.
• A vizsgált országok lakossága 524 millió fő, míg ugyanitt az internethasználók száma 409 millió. Arányosan minden 100 lakosra jutott 43 visszaélés, míg 100 internetezőre 56.
• Az Európát érintő jogsértések 24 százalékát az Egyesült Királyságból indított támadás által követték el, minden 100 brit lakosra 200 személyes adattal való visszaélés jut.
• Németországban, Görögországban, Hollandiában és Norvégiában kiugróan magas a visszaélések száma.

"Ez a valaha végzett legnagyobb vizsgálat a személyes adatokkal való visszaélésekről Európában" - mondta Philip Howard, a kutatás vezetője, a CEU globális médiát és kommunikációt oktató professzora. "350 esetet vizsgáltunk meg egy 10 éves időszakban, különös tekintettel arra a 229 esetre, amelyek közvetlenül az Európában élő emberek személyiségi jogait érintették."

Philip Howard, a CEU professzora vezette a kutatást Forrás: CEU

Howard egy 12 hallgatóból álló, többnyelvű csapat munkáját irányította a CEU Közpolitikai Iskolájában, akik olyan, civil, illetve profi újságírók által írt cikkeket vizsgáltak, amelyek személyes adatokkal való visszaélésekről tudósítottak Európában. Hathónapnyi kutatás és az eredmények finomítása után végül 229 jól alátámasztott eset maradt, és ezek az EU szinte valamennyi országát érintették, továbbá Norvégiát és Svájcot is.

Howard szerint a következő lépés a bejelentési kötelezettség bevezetése kellene, hogy legyen. "A cégek és a kormányhivatalok számára egyaránt kötelezővé kellene tenni, hogy amennyiben veszélybe került a személyes adatok biztonsága, mind az áldozatoknak, mind az adatvédelmi biztosnak jelentsék az adatokkal történt esetleges visszaélést. A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy kinek van törvényes hozzáférése a személyes adataihoz, és joguk van tudni, ha valaki visszaélt azokkal."