Magyar startupok debütáltak az izraeli Szilícium-völgyben

dld startup izrael tel-aviv
French Minister of Economy, Industry and the Digital Sector, Emmanuel Macron tests glasses during a visit at the DLD festival (Digital-Life Design Innovation Festival) on September 8, 2015 in the Israeli Mediterranean coastal city of Tel Aviv. AFP PHOTO / JACK GUEZ
Vágólapra másolva!
Kilenc startup mutatkozott be ma a tel-avivi DLD expón, a világ egyik legrangosabb tech fesztiválján. Kilenc ötlet, melyről még kiderül, hogy mennyire válik be, hoz-e valamit a konyhára: a visszajelzéseket most kapják.
Vágólapra másolva!

Ezt az almát itt vettem egy sarokra a piacon. Tudják mennyibe került? Három sékel, azaz körülbelül 210 forint. Elég drága - így kezdődött meg azon kilenc magyar startup bemutatkozója a tel-avivi DLD startup versenyen, akit a Magyar Nemzeti Kereskedőház, az izraeli magyar nagykövetség és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány hozott ki.

Így idén másodjára jutott ki magyar cég az expóra.

Szenzorokkal a szép almáért

És mi volt az AgroSense válasza a drága almára? Szenzorok. Ugyanis az emberek csak a szép, fényes, hibátlan almákat veszik meg, ehhez viszont rengeteg pénzt kell költeni, hogy a termény minél nagyobb százaléka legyen eladható.

Az AgroSense mutatkozik be a DLD fesztiválon Forrás: Origo

Ha viszont a szenzorok automatikusan minden adatot begyűjtenek, tudatosabban lehet termeszteni, kisebb költséggel, trágyázással és növényvédő szerrel lehet ugyanannyi jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt előállítani.

A székesfehérvári csapat egyike volt azoknak, akik a világ egyik legrangosabb technológiai fesztiválján bemutatkozhattak: kapcsolatok, befektetők után nézve, de ami a legfontosabb, hogy kapjanak egy visszajelzést arról, mit gondolnak az emberek ötletükről.

Silicon Wadi: a héber Szilícium-völgy

Tel-Avivot nem véletlen tartják a második Szilícium-völgynek, hiszen sok ötlet születik itt, startupoktól, inkubátorházaktól, angyaloktól, befektetőktől, partnerektől hemzseg a város.

Ingyen wifiből és tehetségből nincs hiány.

Így ide kijutni és bemutatkozni rendkívüli jelentőségű egy startupnak.

Csak néhány adat ennek kapcsán:

  • Izrael a GDP 4,7 százalékát költi kutatás-fejlesztésre és innovációra, ez a világon a legmagasabb arány.
  • A rendelkezésre álló kockázati tőke a harmadik legmagasabb Izraelben.
  • Az elérhető kutatók és mérnökök száma a második legmagasabb a világon.
  • Itt a legmagasabb az egy főre jutó startupok száma. példaképp Tel-Aviv szigorúan vett félmilliós lakosságára jut körülbelül 1500 startup.
  • Olyan mammutvállalatok K+F+I központja található Tel-Avivban, mint például a Google, Facebook, Microsoft, IBM, Intel, SAP vagy Oracle.

De miért is éri meg pénzt és energiát befektetni abba, hogy egy startup eljuthasson egy ilyen versenyre, mint a DLD, és megmutathassa magát? A résztvevő cégek legtöbbje úgy véli,

ha két ilyen eseményen részt vesz az ember, akkor már rálátása lesz arra, hogy mennyire jó is az ötlet,

mennyire eladható, van-e esetleg bármi, amit kihagytak a láncolatból, amire nem gondoltak.

A rengeteg emberrel való találkozás, beszélgetés rávilágíthat a koncepció achilles-sarkára, vagy éppen megerősíthet egy kibontakozóban lévő céget arról, hogy jó úton halad. Közben partnerekre, segítőkre, befektetőkre is lelhet.

De kikről is van szó?

  1. A korábban említett AgroSense.

  2. A CoinPay budapesti startup éppen Magyarország vezető BitCoin hálózatát fejleszti. Céljuk egy biztonságos és gyors fizetési rendszer megvalósítása, illetve elfogadtatása, hogy minél több üzletben, boltban, vagy akár taxiszolgálatnak fizethessünk a kriptovalutával. Jelenleg több mint ezer elfogadóhely és 2 automata tartozik hozzájuk.

  3. Több különböző típusú adatbázisokat köt össze és aknázza ki az IoT, vagyis a dolgok internetében, főleg a gépek közti kommunikációban, illetve a big data, azaz a hatalmas mennyiségű adatok tárolásában és elemzésében rejlő lehetőségeket a JokerTao. Állításuk szerint tízszer gyorsabb adatfeldolgozó rendszert építettek ki, mint az Oracle, aki élen jár ebben.

  4. A tartalomfogyasztás és reklámpiac merőben átalakulóban van, nincs könnyű dolga a hirdetőknek, reklámszakembereknek és marketingeseknek. Becslések szerint csak tavaly több mint 13 milliárd dollárt költöttek hirdetésekre a világon. Ezen kíván segíteni a PersonalVideo csapata: személyreszabott interaktív videoüzeneteikkel minden egyes érzékszervünkre hatni kívánnak.

  5. Jobb eredmények, kevesebb ráfordítással: a Postradar közösségi média jelenlétünket automatizálja. Mottójuk: publikálj, elemezd ki, és találd meg (a legaktívabb felhasználókat).

  6. Online vásárolna, de nincs semmi visszajelzés, hogy tényleg olyan jó-e a termék, mint ahogy a webáruház oldalán írják és mutatják. A reevio egyetlen hálózatba gyűjti a felhasználói véleményeket, így ha csak egy visszajelzés is született, azt megtalálja a leírásnál. Ebből pedig nem csak a vásárló, a webshop is profitál: az eladást ugyanis 15-18 százalékkal lendíti fel, ha van a termékekről komment.

  7. A debreceni Slamby is a big datával operál: a hatalmas mennyiségű adathalmazből segítenek kinyerni a fontos információkat. Az automatizált rendszer kiolvassa, megtanulja és értelmezi az írott szöveget. A kategorizálás pedig gyors, megbizható, és teljesen kihagyja a képletből az emberi tényezőt.

  8. A reklámok ellepnek minket, mi gyarló emberek pedig érzelmek alapján döntünk. De pontosan hogyan? Ennek megfejtésében segít a Synetiq, hogy az olyan nagyvállalatok, mint a saját műsorokat forgalmazó HBO, vagy a Telekom szolgáltató tudja, mivel hathat a célközönség szívére.

  9. A Velotrack fedélzeti rendszere egyszerre követi teljesítményünket, helyzetünket, akár egy okoskarpánt, ezen felül a biciklit lezárhatjuk, hogy el ne lopják. A családellenőrző funkcióval a gyereket is szemmel tarthatjuk.

  10. Az ötfős EDMDesigner a világ első számú HTML email szerkesztőivé szeretnék kinőni magukat, hogy több ezer szoftvercéget, és több mint 100 millió végfelhasználót szolgálhassanak ki. A fizetős szolgáltatás azoknak hasznos, akik gyorsan és könnyen szeretnének reszponzív email sablont készíteni, vagyis amely alkalmazkodik az olvasó eszközéhez. (Ez a csapat a plusz egy fő Magyarország képviseletében, ők egy külön együttműködés részeként jutottak ki az expóra.)