Magyarokon múlik, mi megy a BBC-n és az HBO-n

2015.09.19. 17:45

Az ujjlenyomat-olvasó és egyéb biometrikus szenzorokkal felszerelt okoseszközök egyre terjednek: ezt kihasználva nem csak az egészségünket javíthatjuk, vagy a teljesítményünket mérhetjük, de kideríthetjük, milyen reakciót váltanak ki belőlünk a tévéműsorok, reklámok és filmek. Igazi kincsesbánya – egy magyar startup épp ezt kezdte kiaknázni.

Az ember az érzelmei alapján dönt arról, melyik terméket, szolgáltatást, tévécsatornát, műsort akarja fogyasztani. Erre pedig nagyban hatással vannak a reklámok, hirdetések is. Új műsorokat indítani, meglévőket átalakítani, új időpontba tenni egy sorozatot: mind-mind kockázat, és egy gyártó, kiadó nem engedheti meg magának a nagy rizikót.

Ekkor jön képbe a világ egyik legnagyobb technológiai fesztiválján bemutatkozó Synetiq. A budapesti és londoni központú csapat a DLD (Digital Life Design) tel-avivi expón mutatkozott be, hogy további kapcsolatokat és befektetőket keressen fejlesztéseihez. 

Csak tátjuk a szánkat, ha a csatorna tudja, hogy mit vetítsen

Forrás: AFP/Chip Somodevilla

Olyan nagy neveket nyert meg magának ez a magyar startup, mint az HBO, a BBC, az RTL csatornák, a Telenor és Vodafone mobilszolgáltatók, a Young&Rubicam és a Havas Media ügynökség – akik mind azt szeretnék tudni: hogyan lehet hatni a célközönség szívére? 

Hogy hassunk az emberekre?

De hogyan is? Éppen ezt kutatja a Synetiq, kihasználva, hogy egyre több emberre kerülnek rá a szenzorok okosórák, fitneszpántok és egyéb smart termékek formájában. Nincs más dolguk, mint akár valós időben, akár előzetes kutatásokat végezve megfigyelni, hogyan reagálnak az emberek egy levetített reklámra, műsorra vagy filmre. 

Mit vált ki a híradó, a valóságshow vagy a reklám?

Forrás: Synetiq

Az RTL leendő műsorainak előkészítését és elemzését is ők végzik, de már képesek instant feldolgozni az adatokat.  Vagyis folyamatosan követhetik, ki épp egy reality aktuális sztárja, ki az, aki kiessen, és ki maradjon. Mit mondjon Tilla adás közben, esetleg mit kérdezzen, milyen témára ugranak épp a nézők. 

Berobban a big data
Jól mutatja, hogy mennyit fejlődött a big data, és maga a Synetiq saját technológiája: tavaly még körülbelül két hónapig tartott a beáramló hatalmas adatmennyiség kiértékelése, idén viszont már valós időben tudnak visszajelezni az ügyfélnek a szenzorokból beérkező információk alapján.
Becslések szerint 2020-ra több mint 50 milliárd összekapcsolt eszköz lesz (IoT, dolgok internete), amely mind-mind rólunk szolgáltat majd adatot, csak győzzük feldolgozni, kielemezni és persze tárolni.

Sisakkal a Mad Maxen

A Synetic jelenleg még főleg headsetekkel dolgozik, ezt vagy kiadják a tesztelőknek, vagy az irodában, szerkesztőségben – avagy laboratóriumi körülmények között – vizsgálják, ki mit reagál egy előzetesre, sorozatra, filmre, reklámra.  

Szkennelik az agyhullámokat a film közben

Forrás: Synetiq

Maga a csapat is kipróbálta, mit tud a fejlesztés: közösen ültek be a moziba, fejükön a sisakkal Mad Max-filmet nézni, miközben érkezett a folyamatos visszajelzés, ki hogyan reagált.

Miért jó a kísérleti nyúlnak?

Míg Magyarországon mozijeggyel, kuponokkal honorálják a részvételt, addig Londonban már borsos ára van a felméréseknek, az emberek csak 30–50 fontos "díjazásért" hajlandóak részt venni.

Meglepő módon viszont itthon sokan ingyen csatlakoznak. 

"Az ember szereti hallatni a hangját:  hogy az, amit gondol vagy mond, hatással van kedvenc műsora alakulására." 

A testem elárul

"Ugyanúgy viselkedhetnek az ügyfelek, mintha otthon néznék a tévét: elkapcsolhatnak, halkíthatnak, közben monitorozzuk a reakcióikat" – magyarázza Ottlik Dávid. 

A testünk árul el

Forrás: Synetiq

Amikor arról kérdezem, hogy a vizsgálatot nem befolyásolja-e az a tudat, hogy a kísérleti alany tisztában van vele, hogy ő egy kísérleti alany, a Synetiq-vezér úgy fogalmaz: akár otthon, élőben nézik az adást, akár laboratóriumi körülmények között végzik a felmérést, a test és az agy nem tud hazudni,  elárulja magát.

A pulzus, a bőrellenállás, a szívritmus mind jelzi, mennyire izgatott, éber az ember, mikor koncentrál jobban. "Hacsak nem kapott az illető CIA-s kiképzést." 

Hozzáteszi: persze a kérdőív már más tészta, az ember szereti jó színben feltüntetni magát, és eszerint válaszolni, de ez sokszor kiszűrhető ellenőrző kérdésekkel.

Az óra a csuklón figyel

A hosszú távú cél az, hogy az összes olyan okoskütyüvel tudjanak méréseket végezni, amely alkalmas erre, és kereskedelmi forgalomban elérhető. Ilyen egyebek közt a Microsoft Band vagy a Fitbit Charge HR órája is.

Egyre több ember karján figyel egy okosóra vagy fitneszpánt

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A pánt vagy óra összeköttetésben van a telefonnal, szolgáltatja neki az adatokat, ahogy teszik azt egyébként a gyártók saját applikáción keresztül is. Ezenfelül a felhasználó engedélyével a mobil mikrofonján keresztül figyelik a háttérzajokat,  így tudják megállapítani, ha lehalkítottuk a tévét, megállítottuk az adást, vagy épp telefonálunk, mosdóba mentünk ki, és valójában nem figyeljük a képernyőt. 

Ebben a konstrukcióban viszont nem fognak már fizetni, a résztvevőknek a kielemzett, felcímkézett adatokat fogják visszaszolgáltatni, hogy bárki tudja értelmezni a méréseket. 

A nappaliba költöznek

Persze sokak számára – ha másért nem, a személyes adatok védelme miatt – ijesztőnek tűnhet a gondolat,  hogy egy tévétársaság és adatelemző cég tudja, hogy épp bealudtam az esti filmen, vagy hogy kiszaladtam a sarki boltba, míg megy a műsor. 

Bár ha belegondolunk ugyanilyen elven már a mobil, majd az okostelefon megjelenésén, a Google, a Facebook, az Apple és egyéb mamutcégek termékein, szolgáltatásain is fenn kéne akadnunk. 

A szenzorok velünk élnek, ránk költöznek

Forrás: AFP/Eric Audras

Pánik helyett viszont jobb felkészülni: amíg mi, felhasználók nem adunk engedélyt egy programnak vagy appnak, hogy a telefon különböző beállításaihoz, kamerájához vagy mikrofonjához hozzáférjen, vagy adatot továbbítson a gyártónak, harmadik félnek, addig ez – legális keretek között – nem történhet meg. 

Tömeges neuromarketing

Az, hogy egy cégnek miért éri meg a tömeges neuromarketing, az nem kérdés. Évente átlagosan 10 százalékkal nőnek a hirdetési és reklámkiadások.  A neuromarketing pedig 2008 óta egyre nagyobb teret nyer magának. Amivel a Synetiq előbbre van vetélytársainál, hogy akár valós időben is képesek feldolgozni az adatokat. 

Instant feldolgozzák az adatokat

Forrás: Synetiq

A BBC-nek is már 24 órán belül küldték meg az előzeteseikkel kapcsolatos visszajelzést. Habár – mint Ottlik Dávid mondja – ez a 24 óra egy biztonsági határidő volt, pár óra alatt meglett az eredmény.