Globális megfigyeléssel a terrorizmus ellen

nsa főhadiszállás
Experts man their stations at the Threat Operations Center inside the National Security Agency (NSA) 25 January 2006 in suburban Fort Mead, Maryland. US President George W. Bush delivered a speech and met with employees in advance of US Senate hearings on the administration's much-criticized domestic surveillance. / AFP / PAUL J. RICHARDS
Vágólapra másolva!
A párizsi terrortámadások óta többször célkeresztbe került a személyes kibervédelem: a titkosszolgálatok szerint az Iszlám Állam szuperbiztonságos mobilalkalmazások használatával tervezte meg a merényleteket, ezek a szoftverek pedig ellenőrizhetetlenségükből adódóan komoly belbiztonsági kockázatot rejtenek. A legnagyobb techcégek azonban egy emberként állítják, hogy erről szó sincs: a titkosított személyi készülékek és programok pont hogy segítik biztonságossá tenni a mindennapokat.
Vágólapra másolva!

Közleményben állt a titkosítás mellé az Information Technology Industry Council (ITIC) nevű, techcégeket tömörítő, világipari szervezet. A tagok között olyan prominens vállalatok találhatók, mint

a Google, a Facebook, a Microsoft, az IBM, az Intel vagy a Samsung.

Az ITIC álláspontja szerint az egyre biztonságosabb technikai eszközök és szoftverek nem a terrorszervezetek malmára hajtják a vizet, hanem pont ellenkezőleg: egy sokkal nehezebben lekövethető kiberkörnyezetet alkotnak, ahol a hackerek és szélsőséges csoportok tevékenysége egyre több akadályba ütközik.

A titkosított készülékek pont hogy megelőzhetik a bajt Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Fredrik Von Erichsen

A terroristák kedvence

A november 13-i, Párizst ért terrortámadások után nagy port kavart, amikor kiderült: az Iszlám Állam harcosai egy ingyenes mobilalkalmazással kommunikálnak.

A Telegram nevű chatappot egy Németországban élő orosz testvérpár, a Durov fivérek fejlesztik és tartják fent, akik nem mellesleg már jó ideje tisztában voltak vele, hogy a szélsőséges szervezet előszeretettel használja az appot.

Ennek oka a kiváló titkosítás:

a Telegram semmit sem őriz meg a beszélgetésekből, a résztvevőket gyakorlatilag lehetetlen lenyomozni.

A titkosszolgálatok már a támadások előtt jelezték: ezek a szoftverek veszélyesek, ellenőrizhetetlenségükből kifolyólag a terroristák kezére játszhatnak.

Bárkivel lehet titokban csevegni, csak egy ingyenes app kell hozzá Forrás: AFP/Prakash Singh

Ráadásul nem csak a Telegram és népes családja (Tor Messenger, Signal stb.) akadályozza a szervek munkáját, hanem az egyre biztonságosabb mobilkészülékek, operációs rendszerek is.

Az új iPhone-okat például szinte képtelenség feltörni, titkosításuk néha még az Apple számára is gondot okoz. De jó példa a Microsoft Hello nevű biometrikus azonosítórendszer is, ami a felhasználó szivárványhártyáját használja biztonsági kulcsnak.

Nem tetszik a vezetőknek

Egyre több ország vezetése véli úgy, hogy kötelezni kéne a techcégeket az ellenőrzött biztonsági rések beillesztésére. Ezeken keresztül a titkosszolgálatok is belátnának a felhasználók tevékenységébe, és kiszűrhetnék a veszélyesnek ítélt elemeket.

Egyszer már megpróbálták, de kudarcot vallottak Forrás: AFP/Paul J. Richards

Csakhogy ez a hozzáállás

kísértetiesen hasonlít az amerikai megfigyelési botrányra:

a nemzetbiztonságiak több mint tíz évig gyűjtötték magánszemélyek telefonbeszélgetéseit és privát levelezését, a felépített adatbázist pedig terrorcselekmények megelőzésére használták, mérsékelt sikerrel.

A terroristagyanús személyeken túl pedig bizonyára olyanok is áldozatul esnének az állami kiberkémeknek, akik nem folytatnak illegális tevékenységet, ellenben szeretnék biztonságban tudni személyes adataikat.

Teljesen értelmetlen

Az Edward Snowden által kirobbantott botrány fókuszba helyezte a személyes kiberbiztonságot: ma már az összes nagy techcég igyekszik biztosítani a felhasználót a teljeskörű védelemről, senki sem szeretné ugyanis, hogy Nagy Testvér a vécére is kövesse.

Edward Snowden alig két év alatt vált az információszabadság élő szobrává Forrás: AFP/Philippe Lopez

A mesterségesen elhelyezett kiskapuk ráadásul felfedezhetők nemkívánatos személyek által.

- írta az ITIC. Hozzátették: a biztonság érdekében illogikus lépés legyengíteni a biztonságos megoldásokat.

Mindez nem csak a terrorizmus elleni harcban okozna fennakadást, de anyagilag is taccsra tenné a gyártókat, hisz a felhasználók egy széles rétege valóban a garantált kibervédelem miatt választja az adott terméket.

Kémkedés a jó ügyért

És ha már titkos appok: nem csak arra jó egy chatprogram, hogy összeesküvést szőjön rajta az ember, hanem hogy akár időben értesíthesse a hatóságokat, amennyiben gyanús viselkedésre lesz figyelmes.

Erre jó többek között a New York állam vezetése által is teljes mellszélességgel támogatott

See Something, Send Something nevű mobilapp.

Az Androidra és iOS-re is elérhető, sajnos csak lokálisan használható szoftver titkos csatornán küld terroristariasztást.

Egy app, és akárkiből lehet terroristavadász Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Chris Melzer

Ha a felhasználó úgy érzi, veszély fenyeget, csak előkapja a készüléket, lő vele egy képet, esetleg ír pár sort, a szervek pedig amint tudnak, a helyszínre nyomulnak.

Természetesen csak akkor, ha ők is úgy látják, hogy elkél a beavatkozás. Az ötlet azonban a fals riasztások kockázata ellenére is jó, és egyben remek példa a titkosítás törvényoldali bevetésére.

Az ördög ügyvédjét játszva persze akár univerzális kémalkalmazásként is fel lehet fogni az appot, amihez gondos tippeket is mellékelt a nemzetbiztonsági hivatal.

Eszerint gyanús, ha

  • valaki videózik,
  • szokatlan csomagot cipel,
  • hosszasan álldogál egy tömött helyen (pl. bevásárlóközpontban, repülőtéren),
  • vagy fontos épületek, utak mellett fényképez.

- mondta Andrew Cuomo New York-i kormányzó, aki szerint kötelessége az amerikaiaknak, hogy egy emberként álljanak ki a félelemkeltés ellen.

Hogy egy olyan alkalmazás, ami az összes felhasználóból besúgót csinál, mennyire számít ijesztőnek, már más lapra tartozik.