A győzelem édes íze sok pénztárcát nyit meg

2016.01.26. 21:43

Az egyre kifinomultabb másolásvédelmi eljárások korát éljük. Az internetes ellenőrző rendszerek már nem csak a kalózfelhasználók vegzálására jók, hanem exkluzív funkciókat is nyújtanak a fizető személyeknek. Tökéletes védelem persze nincs: a warez kihalásához nem egy csodaszoftver, hanem az egyre kényelmesebbé és olcsóbbá váló legális tartalomszolgáltatás vezet majd. Jön az előfizetéses videojátékok korszaka, sőt a legdrágább szerkesztőprogramok is csak pár ezer forintba fognak kerülni. És akkor a filmekről, tévésorozatokról, zenékről és könyvekről még nem is beszéltünk. De vajon felkészült az átlagos kalóz a legális internetkorszak hajnalára?

Tamás fél órája mered a monitorra: a torrentkliens szerint már csak percek kérdése, és végre letöltődik a Call of Battlefield 5: Heroic Patriots című lövöldözős játék kalózmásolata. 

Az eredeti példány drága, 15 ezer forintba kerül. Ügyfélszolgálatosként nem futja rá, így ha Tamás játszani akar, kénytelen az Önkór nevű torrentoldalon nézelődni. 

Hopp, lejött, nosza, játsszunk!” 

Az örömet azonban hamarosan csalódás váltja fel: a kalózverzió nem indul el. Vagy ha mégis, akkor fél perc alatt hibára fut, rosszabb esetben pedig az egész Windowst magával rántja. 

Viszlát, szakállas emberek szitává lövése, helló, kékhalál! 

A videojáték drága mulatság, dollármilliárdos üzlet nyugszik a vállán

Forrás: AFP/Jewel Samad

Tamás persze tapasztalt kalóz, nem ijed meg egy kis szembeszéltől. Azonnal felmegy az Önkór fórumára, hátha valamelyik felhasználó tud megoldást a bajra. De semmi. A legtöbben csak a feltört játékot kiadó hackereket szidják. 

Manapság már a warez sem a régi”  – mondogatják. És igazuk van: a modern szoftverek egyre nehezebben törhetők fel, de még ha sikerül is a mutatvány, akkor sem járnak jól a „hamisítvány” letöltői. A programok nyújtotta lehetőségek, funkciók nagy része elveszik az illegális folyamat során, az egyre lejjebb kúszó szoftverárak pedig a legális vásárlók malmára hajtják a vizet. És akkor az ingyenes kínálatról még szó sem esett, holott az is hízik, főleg az okostelefonok korában. 

Szóval nem kedvez a széljárás a kalózoknak. 

Szárazföldi kutyák

Ezt persze a legnagyobb feltörőcsapatok is érzékelik. Ezekben általában hozzáértő hackerek tömörülnek. Céljuk kimerül a legálisan forgalmazott szoftverek vagy egyéb digitális tartalmak (például zenék, filmek) ingyenes közzétételében. 

Mivel a fejlesztők egyre komolyabb technikai trükköket vetnek be a kalózok ellen, a munka évről évre nehezebb, lassan lehetetlenné válik. 

A szoftverkalózok is tudják, hogy nehéz versenyre kelni az iparág új irányvonalával

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Az egyik legnagyobb ilyen csoport a kínai 3DM, számtalan videojáték illegális változatát köszönhetik neki az internetezők. Ezért is volt meglepő, amikor a tavaly decemberben megjelent Just Cause 3 című programot még január elején sem sikerült feltörniük az erre szakosodott hackereknek.

A felhasználók türelmetlenségére megdöbbentő választ adott a csapat alapítója: szerinte a legmodernebb védelmi rendszerek olyan hatékonyak, hogy a fejlesztésük mostani ütemét figyelembe véve legfeljebb két évig tudnak "dolgozni" a kalózok. Utána lehetetlen lesz feltörni a szoftvereket. 

Igen: megszűnhet az illegális másolás! 

Persze ezt már sokszor hallottuk korábban, jogos kérdés, hogy mi változott. A válasz egy szó: Denuvo. Ez egy 2014-ben kifejlesztett biztonsági technológia, lényege a folyamatos kódolás és dekódolás. Amikor egy Denuvo által védett program fut a számítógépen, a fájljai automatikusan válnak olvashatóvá, majd zárulnak le, elérve így, hogy saját megoldókulcsot kelljen készíteni hozzá. 

A rendszer hatékonyságáról már a megjelenése évében megbizonyosodtak a kalózok. 

A Dragon Age: Inquisition című játék PC-s kiadását egy teljes hónapig senki sem törte fel – ez a warezvilágban egy örökkévalóság. Miután a hackerek nagy nehezen sikerrel jártak, a Denuvót kifejlesztő osztrák stúdió kielemezte a módszereiket, majd az eredményeknek megfelelően kiegészítette a védelmet. 

Az eredmény: a FIFA 16 című focis játék, valamint a már említett Just Cause 3 még mindig nem érhető el ingyenesen. Azaz letölteni lehet őket, csak épp nem indulnak el. És most már biztos, hogy a közelgő Rise of the Tomb Raider PC-s változata, illetve a Far Cry: Primal is Denuvót használ majd. 

A Just Cause 3 című akciójáték kifogott a hackereken

Forrás: Square Enix

De ha egyszer csak feltörik az említett játékokat, akkor sem biztos, hogy jól járnak a kalózok. Ezek az új védelmek ugyanis mélyen beépülnek a programkódba, ahhoz, hogy megkerüljék vagy töröljék őket, magát a szoftvert is meg kell nyirbálni, és ez nyilván kellemetlenséget okoz. Ezért van, hogy az utóbbi években egyre több tört játékhoz adnak ki újabb és újabb nem hivatalos frissítéseket a hackerek. 

Veszélyes vizeken

A kalózok legyőzéséhez persze nem árt némi puskapor, ami, mint tudjuk, gyúlékony. A Denuvót azzal vádolják, hogy rontja a szilárdtest-meghajtók (SSD) élettartamát. Ezt a fejlesztők egy közleményben cáfolták, mondván: a kódolás és dekódolás folyamata nem ír folyamatosan a háttértárra. A felhasználók aggodalma azonban jogos. Főleg, hogy nem ez az első "csodavédelem", ami visszafelé sül el. 

A kétezres évek elején egy orosz másolásvédelem, a StarForce volt a sztár. 

A rendszer hatékonyra sikeredett, több nagy szoftverkiadó is előszeretettel használta. Csak épp hajlamos lett az eredeti lemezeket is hamisnak érzékelni, sőt az operációs rendszert is megizzasztotta, és a tetejébe még eltávolítani sem lehetett a gépről. Az elégedetlenkedő felhasználók még pert is indítottak miatta, így idővel minden cég leszokott róla, manapság ritka, mint a kétszemű kalóz. 

A Denuvo ráadásul drága, használata körülményes. 

Kizárólag olyan programokkal működik együtt, amelyek már valamilyen digitális jogkezelő hatálya alá esnek. Ez utóbbi szintén afféle másolásvédelem: arról van szó, amikor egy szoftver internetes azonosítást kér a felhasználótól.

A röviden DRM-ként (digital rights management) emlegetett rendszerek közé tartozik a világ legnagyobb online videojáték-boltjaként számon tartott Steam is. 

A hackerek előbb-utóbb mindent feltörnek, a kérdés inkább az, megéri-e a meló

Forrás: AFP/Jean-Philippe Ksiazek

Továbbá nem árt megjegyezni, hogy nem létezik feltörhetetlen rendszer. A Denuvót folyamatosan ostromolják, előbb-utóbb meg fogja adni magát. Ezt még az osztrák készítők is elismerik. 

Realisták vagyunk, nem hisszük, hogy a megoldásunk eltörli a kalózkodást” mondta Reinhard Blaukovitsch, a Denuvo társalapítója, majd hozzátette: ők csak a játékkiadóknak szeretnének segíteni. 

A legnagyobb kérdés tehát nem az, hogy fel lehet-e törni, hanem hogy megéri-e. 

Minden ingyen lesz

A legtöbb DRM-es szoftver ugyanis nemcsak azért csatlakozik az internethez, hogy ellenőrizze a saját tisztaságát, hanem bizonyos funkciók kedvéért is. Videojátékok esetében a többjátékos mód, valamint a közösségi funkciók a legfontosabbak. Mivel a program hivatalos szerverei csak teljesen legális termékkulcsú másolatokat szolgálnak ki, kalózverzióval aligha vadászhatunk egymásra a virtuális arénákban. 

A kalózok találékonysága persze nem alábecsülendő:  még erre is vannak trükkök, például saját szerver fenntartása. Csak épp ez nem olcsó mulatság, kell hozzá tőke. Azok a felhasználók viszont, akik mindent ingyen akarnak, nem tejelnek a hackerek két szép szeméért. 

A Hearthstone az egyik legnépszerűbb ingyenes videojáték a világon

Forrás: AFP/Leon Neal

Sokkal valószínűbb, hogy ráunnak az egyre körülményesebb feltörési előírásokra, a későn érkező warezfájlokra, és előbb-utóbb vásárolni fognak. Főleg, hogy a PC-s játékszoftverek ára egy-egy steames leárazás idején még a magyar átlag számára is megfizethető dimenzióba esik – már amikor nem omlik össze a rendszer, ugye. 

Na és persze ott vannak az ingyenes játékok. 

A világ egyik legnépszerűbb szórakoztató szoftvere a League of Legends, ezt bárki egy fillér nélkül is letöltheti, még csak erős gép sem kell hozzá. Ellenben a legjobbak milliókról szóló e-sporteseményeken csapnak össze. Ez a háború tehát nemcsak a technológián, hanem a felhasználói viselkedés és igények megváltozásán is múlik. Mobilon az ingyenes játék hódít, csakúgy mint a Facebookon. 

Mikrotranzakciók

Persze szó sincs nettó jófejségről, ezek a szoftverek úgynevezett mikrotranzakciókkal hoznak pénzt a konyhára: a játékosok opcionális extrákra költhetnek, ha akarnak, ezzel segítve a haladásukat. 

És persze akarnak. 

Főleg, hogy a legtöbb ingyenes program kompetitív játékélményt nyújt. A győzelem édes íze sokakat késztet a pénztárcájuk megnyitására. Ha pedig hajlandók ezer forintot költeni néhány, az adott játékban elkölthető aranytallérra, akkor miért ne vennének legálisan szoftvereket a leárazások idején? 

Messze még a nyugodt tenger

A kalózokat tehát több armada is körbevette. Egyrészt a szoftverkiadók most először előnyben érezhetik magukat, másrészt az ingyenes programkínálat is nőttön-nő, és persze az árak sem olyan veszettek, mint régen voltak. De még a bolti játékok esetében sem: tíz éve is 10 ezer forint körül voltak kaphatók, csak akkor az a pénz többet ért. 

Illetve a jogi és pénzügyi hatalmuknak köszönhetően egyes nagyvállalatok és kiadói szövetségek akár az extrém megtorlástól sem riadnak vissza – emlékezzenek csak vissza szerencsétlen Jakub történetére, akit nyilvánosan aláztak meg internetszerte

A kalózok nem adják könnyen a bőrüket

Forrás: AFP

Ennek ellenére a számok nem hazudnak: 2014-ben 74 milliárd dollárnyi (21 ezer milliárd forint – ebből két szocsi olimpiát lehetne megrendezni) videojátékot töltöttek le illegálisan. Az adatok tükrében tehát nagyon optimista dolog a szoftverkalózkodás halálát jósolni,  kínai hackerek ide, ingyen játékok oda. 

Az viszont biztos, hogy a szórakoztatóipar még sosem kedvezett annyira a legális fogyasztóknak, mint most. És nem csak játékok terén: a zenék, filmek és sorozatok piacát olyan streamszolgáltatások fehérítik ki, mint a Spotify vagy a már Magyarországon is elérhető Netflix

Sőt, a videojátékok jövője is a havidíjas bérlésben rejlik. 

Az Electronic Arts Origin nevű digitális áruháza például 4 eurós, azaz csaknem 1200 forintos havidíj ellenében tesz játszhatóvá tizenöt népszerű programot, többek között a már említett Dragon Age-et és FIFA-t. A rendszer sajnos régiózáras, Magyarországról nem érhető el, de az Egyesült Államokban már most roppant népszerű, és csak idő kérdése, hogy más kiadók mikor állnak elő hasonlóval. 

Egy szép napon aztán nem lehet majd a boltokban játékot venni, sőt sehol: előfizetéses rendszeren át érik el őket a vásárlók. 

De nemcsak a játékok terén áll be gyökeres változás, hanem egyéb szoftverek esetében is. A végfelhasználók már most havidíjas rendszerben fizethetnek például a Photoshop vagy a Microsoft Office licencdíjáért. Amíg az előfizetés aktív, mindig a legfrissebb változatot kapják, nem kell évente teljesen újat venni. 

A szoftver szolgáltatássá alakul, ezt az utat járta be a Windows is. 

A régiózáras szolgáltatások nem hivatalos elérése is kalózkodásnak minősül

Forrás: Origo

Kalózok a nyugalom tengerén

Van a kalózkodásnak egy alternatív formája, amely főleg most, a már említett magyarországi Netflix elindulása óta van célkeresztben: a régióhoz kötött szolgáltatások hivatalosan nem támogatott területeken történő használatáról van szó. A Netflixet sem mindenki várta meg itthon, többen virtuális magánhálózatokra kapcsolódva verték át a rendszert. 

Ezek a felhasználók általában amerikai adatokkal regisztráltak a Netflixre, és ugyanúgy fizettek érte, mint bárki más. Sőt, sokszor még a virtuális hálózat használata is díjhoz kötött. A szolgáltató azonban a hivatalos magyar start után elkezdte levadászni a hamis régióhoz kötött fiókokat, költségtérítés ide vagy oda. 

Hogy miért nem mindegy a Netflixnek a fizető felhasználó lakhelye? 

Két okból kifolyólag: egyrészt a virtuális hálózatok egy adott irányban többszörös adatforgalmat is generálhatnak, ami például az amerikai internetszolgáltatók rendszereit terheli; másrészt a helyi jogi képviseletek nem tudnak mit kezdeni a külföldi licencekhez köthető tartalommal – a hazai Artisjus szerzői jogvédő iroda például nem kapja meg az alkotás utáni százalékos bevételt. Így aztán ez a legálisnak tűnő viselkedés is kalózkodás marad. 

De hogy visszakanyarodjunk a játékokhoz: az Origin havidíjas programjai is átverhetők egy virtuális eléréssel, sőt az Xbox Live és a PlayStation Network hivatalos magyarországi elérése előtt is rengeteg hazai felhasználó csatlakozott hozzájuk. 

És fizettek is érte, nem keveset. 

A magyarországi helyzet azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a szoftveripar és a felhőszolgáltatások igazi otthona az Egyesült Államok. A korlátozások és a csúszás ellenére pedig azért lassan, de biztosan hozzánk is begyűrűzik minden legális, régiózáras szolgáltatás – legfeljebb kevesebb filmet nézhetünk a Netflixen egy darabig. 

Egy szó mint száz, a kalózkodás egyre kevesebb felhasználónak éri meg. 

Mindezek tükrében pedig Tamás is meggondolja, hogy van-e értelme órákon át szenvedni a Call of Battlefield warezváltozatának elindításával. Hiszen két hónap múlva, a húsvéti leárazás idején már „csak” 8 ezer forintba kerül majd a játék. Addig pedig ellesz a League of Legendsszel, a munkatársai úgyis mind azzal játszanak.

Még több kalózkodás az Origón:

Most
Top 12 óra