Csak három ember választja el Orbán Viktortól

Orbán, Brüsszel
20151015 - BRUSSELS, BELGIUM: Hungary's Prime Minister Viktor Orban pictured at the arrival on the first day of a two days European summit with head of states, Thursday 15 October 2015, at the European union headquarters in Brussels. BELGA PHOTO THIERRY ROGE
Vágólapra másolva!
A Facebook ma már olyan sok embert fog össze, hogy a köztük lévő átlagos távolság alig három személy. Ez azt jelenti, hogy elméletileg ennyi főn keresztül bárkihez eljuthatunk a világon – igen, akár Orbán Viktorhoz is. Mark Zuckerberg birodalma nőttön-nő: ehhez pedig elég, hogy a portál fejlesztői egyre több időrabló alkalmazást fejlesztenek. A cél a felhasználók oldalon tartása, ám ezért néha egészen szokatlan módszerekhez kell folyamodni. 
Vágólapra másolva!

Még soha ennyi időt nem töltöttem egy nap alatt a Facebook Messengeren.

Délben kezdtük el a játékot, megbeszéltük, hogy egyikünk sem profi, az alapszabályokat ismerjük, meglátjuk, így mennyire fog lekötni.

A kezdés könnyen ment, de aztán keresgélni kellett a parancsokat. A leírás pedig nem segített sokat, eléggé átláthatatlan volt, főleg mobilon. Mégis gyorsan belelendültünk. Kora délután nagyjából félóránként léptünk egyet, amikor volt egy szabad percünk. Aztán 4-5 órától még jobban lelassult a folyamat, az offline életben lettünk aktívak. Este pedig szinte teljesen leállt a játék.

@fbchess Pa3: a gyalog az A3 mezőre lépett Forrás: Origo

Tíz óra körül néztem rá a telefonra, és jöttem rá, hogy félbehagytuk a sakkot. Léptem. Meglepetésemre rögtön jött a válasz, felpörögtek az események. Elkezdtünk taktikázni, kicselezni a másikat, jött egy kis rutin, hogyan lehet 2-3 lépés lehetőségeit előre kalkulálni. Mire hajnali fél kettőkor feladtam a játékot, mindketten sajnáltuk, hogy vége.

Csak másnap számoltam ki, mennyi időt is töltöttem az applikációban. Soha ennyit 24 óra alatt, pedig rengeteg emberrel kommunikálok a Messengeren. Zuckerberg és mamutvállalata

tudja, hogyan tartson minél hosszabban a szolgáltatásai fogságában,

anélkül, hogy az ember azt érezné, kötve van a keze. Pedig függőségünk egyre nagyobb, egyre több olyan funkció van, ami megkönnyíti az életünket, gyorsítja a kapcsolattartást, vagy csak szimplán beszippant.

Ötmilliárdnyi függő

Ötmilliárd ember. Ennyi Facebook-felhasználót szeretne Mark Zuckerberg 2030-ra. A világ legnagyobb közösségi portáljának alapítója az oldal fennállásának 12. évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: 2011 óta megkétszereződött a regisztráltak száma,

most 1,59 milliárd ember használja az oldalt.

Ha ez a tendencia a jelenlegi ütemben folytatódik, 14 év múlva igenis összejöhet az ötmilliárdos álomszám.

Mark Zuckerberg örül: az emberiség többsége a Facebook rabja lesz Forrás: AFP/Money Sharma

Az ENSZ előrejelzése szerint az emberiség 2030-ban összesen 8,5 milliárd embert számlál majd. Azaz, ha Zuckerberg számítása helyesnek bizonyul,

a Föld lakosságának 58 százaléka Facebook-felhasználónak fog számítani.

Ez a rohamos növekedés már most érezteti hatásait. Az említett évfordulót a barátság napjaként ünneplik világszerte. Ennek oka, hogy a Facebookkal egyre közelebb kerülnek egymáshoz a korábban teljesen idegennek számító személyek.

Egy karnyújtásnyira egymástól

A Microsoft 2008-ban készített egy akkor sokakat megdöbbentő kutatást. Megállapították, hogy átlagosan hat ismerősön keresztül bárkihez eljuthatunk. Ez a szám mára 3,57-re csökkent, legalábbis a Facebook-felhasználók körében.

Kicsi a világ

A Kevin Bacon játék azt hivatott bemutatni, hogy bármely két ember a világon hat ismerősön keresztül összeköthető. Ez hivatott bizonyítai, hogy az ismert színész kapcsolati hálója alapján Hollywood egyik legismertebb figurája. A hálózatelmélettel foglalkozók számára nem újdonság, de Karinthy Frigyes már 1929-ben leírta, hogy milyen kicsi a világ, hiszen néhány "kézfogás" után akár az amerikai elnök ismerősei is lehetünk. Ő is azt vallotta, a földön bármely két ember körülbelül 5 másik személyen keresztül el tud jutni egymáshoz. Azaz van egy ismerősünk, akinek egy ismerőse, akinek egy ismerőse, aki ismeri Obamát. Ez az elmélet aztán 1967-ben robbant be a tudományos világba egy bizonyos Stanley Milgramnek köszönhetően. Az egykori iwiw-es alkalmazás: az emberek közötti legrövidebb út ugyan beelőzte a Facebookot, és más közösségi oldalakat. Persze minél nagyobb egy közösség, annál tovább tart a számítás, és annál inkább leterheli a szervereket. Egy magyar oldalon könnyeb ilyen funkciót működőképesen megvalósítani.

Egy tavalyi felmérés rámutatott, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 72 százaléka aktív az oldalon. Annak esélye tehát, hogy egy facebookos ismerős ismerősének az ismerőse valamilyen híres személy, napról napra nő.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a címben említett példa szerint esélyes, hogy

ön is ismer valakit, aki ismer valakit, aki személyesen is ismeri Orbán Viktor miniszterelnököt.

Vagy esetleg az Iszlám Állam valamelyik terroristáját – ez utóbbira Edward Snowden mutatott rá Twitteren.

Elsőre talán nehéz befogadni mindezt, a számok azonban nem hazudnak. Kíváncsi rá, hogy pontosan mennyi a saját "távolsági aránya" a többi facebookozótól? Ezen az oldalon megnézheti.

Nekem ez a szám 3,5, azaz kicsivel az átlag alatt van (ez esetben ez a "jó"), mindez 328 ismerőssel. Mark Zuckerberg saját távolsági aránya 3,17, annyira tehát nem vagyok elmaradva az internet legmodernebb korszakának messiásától.

Nem a véletlen műve

A Facebook terjedésének számos oka van. Egyrészt a rendszer mára rengeteg weboldal és szolgáltatás alapját képezi, nélküle egyszerűen semmi sem működik úgy, ahogy kellene. Másrészt a portál üzemeltetőinek is érdekük, hogy minél több embert elérjenek, így

mindenféle kampányokat szerveznek.

Olyanokat, mint a barátság napján megjelent videók: a Facebook motorja oszt-szoroz, majd a felhasználó aktivitásának megfelelően készít egy alig egyperces kis anyagot az illető ismerőseiről, fényképekkel, kommentekkel, életeseményekkel tarkítva.

Géza, a mosógépszerelő teljesen felpörög, amikor meglátja a videót, és azonnal megjelöli egy kommentben Katit, Tamást és Bélát – azokat az embereket, akik a Facebook szerint közel állnak hozzá.

Barátság napi videó a Facebookon Forrás: Origo

Kati, Tamás és Béla meglátják a videót, majd azzal a lendülettel megosztják, így az ő ismerőseik is találkoznak vele. Utánanéznek, és kiderül, hogy nekik is lehet saját emlékfilmjük. Nosza, generálnak egyet maguknak. Aztán az ő barátaik is ezt teszik, és így tovább.

Az eredmény sok millió videó, azaz

rengeteg felhasználó által generált tartalom.

Senki sem akar kimaradni az őrületből, ezért újabb videók jelennek meg. Ezek megtekintésével több és több időt töltenek a látogatók a Facebookon, ami így a korábbinál is fontosabb tényezővé válik a mindennapi életben.

Egy-egy ilyen reklámfogás tehát nemcsak a felhasználók örömét szolgálja, hanem a Facebooknak is jó. Hiszen egyre több időt töltünk a portálon, lassan nem is számít teljes embernek, akinek nincs saját fiókja. Mindez a regisztráltak bázisának növekedését is maga után vonja, elvégre minél több szolgáltatás nyugszik a portál vállán, annál nehezebb nélküle boldogulni.

És minél többen kerülnek "közel" egymáshoz a virtuális térben,

Zuckerberg annál többet mosolyog.

A módosítható profilkép is csak egy marketingeszköz Forrás: Origo

Persze nem ez volt a Facebook első saját kampánya. Tavaly három jelentős eseményről is módosítható profilképpel emlékezett meg a közösségi oldal. A melegházasság amerikai elfogadása, a párizsi terrorcselekmények, majd a hetedik Star Wars-film apropóján változtathattak fényképükön a felhasználók, fokozva így a szóban forgó témák körüli zsongást.

És persze még több percet pazarolva el a felületen.

Ez a célja a frissen indult Facebook Messenger sakknak is: mi magunk még a péntek éjjelt is azzal töltöttük, hogy egy 12 órája húzódó sakkjátszmát végre befejezzünk.

Van, hogy tehetünk róla

A Facebookban az a jó, hogy nem kell komoly kontroll a növekedéséhez. Egyes vírusként terjedő játékok, mémek a felhasználóktól indulnak útnak. Ezekről írunk már az Origón, így talán ismerős lehet a rotációs kapa, az össze-vissza forgolódó John Travolta, vagy épp

az a játék, ami az utóbbi hetekben kezdett hódítani.

Lényege, hogy a felhasználók 15 évnél régebbi képeket töltenek fel magukról, öt egymást követő napon keresztül. Minden posztban kihívhatnak egy ismerőst, hogy ő is tegyen így. A tisztesség úgy diktálja, hogy a kihívott belemegy a dologba, és az öt nappal ő is meghív öt újabb ismerőst.

"Honnan a fenéből szedek egy rakás 15 évnél régebbi fotót?!" Forrás: AFP/Darron Cummings

Ezzel is megy az idő, a Facebook pedig olyan emberekhez is eljut, akik talán hozzá sem nyúlnának a portálhoz. Emiatt nő az adott poszt elérési értéke, vele pedig a már emlegetett távolsági arány is javul. Ahhoz, persze, hogy az átlagos aránycsökkenés mérhető legyen, nagyon sok játékos kedvű felhasználó kell – még szerencse, hogy közel 1,6 milliárdan vannak.

De vajon tényleg a facebookozók gerjesztik az oldal sikerét?

A videós reklámon túl az is elképzelhető, hogy maguk a Facebook munkatársai indítanak mindenféle vírusként terjedő játékokat, afféle gerillamarketingként. Ez az elmélet jó ideje tartja magát, megcáfolni pedig lehetetlen, hiszen a portál dolgozói is mind aktív felhasználók – még maga Mark Zuckerberg is.

Egy ennyire elhivatott vállalat akár a hamis, felhasználói álca mögé

bújtatott akcióktól sem riadhat vissza.

Ez azonban csak feltételezés: akadnak olyan tartalomgerjesztő kampányok, amelyek visszavezethetők a forráshoz, és köztudottan semmi közük a Facebookhoz. Ilyen volt a Tibi atya által indított rotációs kapás játék is.

Ráadásul a Facebooknál sem biztos, hogy jó szemmel néznék, ha egyes kihívások mondjuk a felhasználók életébe kerülne. Igen, ilyen is volt, nem is kevés: csak a hírhedt vizes vödrös játékba ketten haltak bele (legalábbis ennyiről tudunk), köztük egy tűzoltó.

A magától induló videó: kudarc!

Persze kár volna hibáztatni a Facebookot, még ha ki is derülne, hogy egyes – nem minden esetben biztonságos – játékok mögött ők állnak. Elvégre próbálkoztak korábban az egyenes úttal is, csak az nem mindig jött be.

A maguktól működő videók láttán a felhasználók is ilyen arcot vágtak Forrás: Grumpy cat Facebook-oldala

Emlékeznek még a halálosan idegesítő, maguktól elinduló Facebook-videókra,

amelyek után mindenki rögtön azt kezdte keresni, miként lehet kikapcsolni őket?

Az ötlet valami olyasmi lehetett, hogy a felhasználó figyelmét felkelti az automatikusan induló alkotás első pár másodperce. Ha már láttuk az elejét, érdekelni fog a folytatás, és azon kapjuk magunkat, hogy végignéztük az egészet. Máris több időt voltunk a közösségi oldalon. Aztán ha véget ért, rögtön bejön egy újabb, ezzel beszippantva a mit sem sejtő felhasználót.

Hát nem sikerült.

Mint ahogy más dolgok sem mindig sikerülnek. A folytonos chatelés például (ami szintén a Facebook egyik jellegzetes hozománya) komoly stresszt okozhat az arra fogékony felhasználóknál. Mi több, dán kutatók szerint a facebookozás személyiségromboló hatású lehet, azaz ha valaki túl sokat tölt a portál előtt, jobban teszi, ha törli a fiókját.

Pedig jobb kocsmába menni

Akárki is feleljen az egyre több időrabló játékért és egyéb extrákért, vitathatatlan:

a Facebook átalakította a modern életet,

a 3,57-es távolsági arány pedig olyan közel hozta egymáshoz az emberiséget, hogy jó hogy fel nem hívhatjuk a miniszterelnök urat egy jó kis sakkmeccs ötletével. Ja, várjunk csak! Lassan azt is megtehetjük, hisz a Facebook Messenger afféle telefonkönyv is egyben!

Pedig több érv is szól a közösségi oldal ellen. A Facebook appjai vámpírként szívják le az okostelefon akkumulátorát, a memóriát pedig leterhelik. Tesztek bizonyították, hogy gyorsabban futnak az appok, és a telefon is tovább bírja, ha letörli a Facebook és a Messenger programokat a mobilról.

"A barátság és a közösség nagyon fontos az egészségünk és a közérzetünk szempontjából.

Barátkozni és a barátságainkat ápolni viszont csak személyes közegben lehet: a digitális világ nem helyettesítheti ezt"

– mondta Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem professzora, aki kollégáival együtt több mint 2 ezer brit alkoholfogyasztási szokásait vizsgálta. Röviden összefoglalva arra jutottak, hogy mértékletes módon a kocsmázás bizony jót tesz az egészségnek.

"Amikor szociális életünk egyre nagyobb részét az interneten éljük, egyre fontosabbá válik, hogy eljárjunk olyan helyekre, ahol nyugodt körülmények között, jó hangulatban találkozhatunk régi barátainkkal, és megismerhetünk újakat" - tette hozzá. Azaz ebben a rohanó, virtuális világban

a kocsmák lehetnek az értelmes emberi érintkezés utolsó bástyái.

A szociális háló mérete és minősége pedig hatással van az egészségre, a közérzetre, a hangulatra, és úgy általánosságban a túlélési esélyekre.